Tisztelet szótárdíj dr. Eőry Vilmának és Csőre Gábornak _________________ Idegenes félnyelv? ____________________________ Magyarítás kéretik

.

.

[Közben az M5 csatorna megváltoztatta, rövidítette az Édes Anyanyelvünk műsor kezdőképét, tehát a Tanulságos indítóképek című bekezdés időszerűtlenné vált – de nem érvénytelenné.]

.

.

Édes anyanyelvünk az M5 csatornán. 2023. tavaszelő (március) 16.

Szerkesztő-rendező: Társi István

https://mediaklikk.hu/video/edes-anyanyelvunk-2023-03-16-i-adas/

.

.

Megjegyzések

.

.

Ez az adás: szinte állatorvosi ló

Csőre Gábor, a kitűnő színművész, kérdező és dr. Eőry Vilma, a neves nyelvész, válaszoló arról beszélgettek, mit kell és mit nem kell cselekedniük a 21. századi nyelvművelőknek.

Nem tudom, Társi István szerkesztő-rendező mennyiben határozza meg az Édes anyanyelvünk tárgyát-kérdését, mindenesetre a két szereplő kapta a Tisztelet szótárdíjat.

Eredetileg csak rövid bevezetővel kívántam közzétenni az okleveleket, de a tanulságok levonása érdekében le kell ütnöm a műsorban feladott labdákat.

.

Tanulságos indítóképek

Jellemző, hogy a műsor indító mozgóképében a (múszáj–)muszáj, (dícséret–)dicséret, (abszolut–)abszolút szópárok szerepelnek. Mintha csak helyesírással élne az ember.

1. A „muszáj” német eredetű (das muss [muß] sein = annak meg kell lennie), s noha már (népnyelvünk és) köznyelvünk része, szótári minősítésekkel ellentétben nem tekintem választékosnak, tehát irálytalannak (stílustalannak) tartom. 2. A „dicséret”, „dícséret” kiejtésváltozatok egyaránt elfogadhatók, hiszen az í-s ejtés tulajdonképpen nyelvjárási, ha úgy tetszik táji („regionális”) köznyelvi. 3. A harmadik szóra („abszolút”, „abszolúte”) nincsen semmi szükségünk, mert töméntelen valódi szavunkat szorítja ki. Molnos Angéla szójegyzéke 20 és 30 közötti számú megfelelőt sorol fel, amelyek idézésétől most eltekintek: http://molnosangela-nyelvunkert.hu/pdf/a.pdf és http://molnosangela-nyelvunkert.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=91&Itemid=124&lang=hu

Egyébként az első szónál amúgy sem tévesztjük el a magánhangzó időtartamát – hacsak nem vagyunk írászavarosak. A másik kettőnél meg miért ne lehetne kétféle kiejtés és írás? Ugyanis az illetékes nyelvészbizottság 2015-ben új alapelvet vezetett be helyesírásunkba, a 12. kiadásba: az ingadozás elvét!

.

Egyetértek!

Természetesen ma más a helyzet, mint Bessenyei és Kazinczy korában, hiszen a magyar nyelv készen áll, az élet minden színterén működik, s valóban „…nincs szükség arra, hogy nagy részét megteremtsük annak, ami nincs” (dr. Eőry Vilma).

Persze, több szó, szöveg és értelmezés, beszélgetés, nyelvgyakorlás szükségeltetik a gyerekek, fiatalok nevelése-oktatása során, az iskolákban.

Igen, igen, a málna jövevényszó, már beilleszkedett nyelvünkbe.

Dicséretes az önjavítás, amikor a beszélő az ajkára tévedő idegen szó észlelésekor magyar megfelelővel igazítja meg mondandóját, ahogy a nyelvész asszony az innovációnál a megújítással. A színművész úr az annónál helyesbítés nélkül, de őszintén jelezte az idegen szó kimondását.

Egyúttal magamat is javítom. Bocsánatot kérek, az elhangzott, ám az oklevélről lehagyott idegen szót ezúton magyarítom: globális = egységes, világegységes, világgyarmatos stb.; globalizáció = egységesítés, világegységesítés, világgyarmatosítás stb.

.

Józan paraszti ész és/vagy tudomány?

Ejnye, tanár úr! Álljunk csak meg egy szóra… Ugyanis a szereplők dr. Grétsy Lászlót idézik, aki szerint a nyelvművelés: „…a nyelv egészséges fejlődését igyekszik biztosítani.” Szomorúsággal töltött el, hogy az Édes Anyanyelvünk 2022/1. számában a tanár úr helyesnek tartja mind a „bacon”, mind a „bacon szalonna” („baconszalonna”) szavakat. Nocsak, ez lenne a nyelv egészséges fejlődése? Hiszen rendelkezésre állanak a pontos magyar megfelelők: bacon, bacon szalonna = angolszalonna, császárszalonna, húsos szalonna stb. (táblában, darabolva, szeletelve, csíkokban, kockázva).

Dr. Eőry Vilma fontosnak tartja, „…hogy tudjunk tudományokat művelni, például” – nyilván itt a szókincs fejlesztése a cél. Bár a mai körülmények kedvezőbbeknek tűnnek a reformkor előttiekhez képest, vegyük észre: a Magyar Tudós Társaság utódszervezete, az Akadémia (illetve számos kutatóhely) egyes tudományterületeken már csak angolul engedi közreadni a tudományos eredményeket. Csak nehogy szélsőségesnek bélyegezzék a fontos tudományos eredmények magyar nyelvű megjelentetésének a kérelmezését. Az új tudományágak angolból származó kifejezéseit úgyszintén magyarítani illik. Például a bionika tudománynévre az életműszak összetételt javaslom, tehát bionikai = életműszaki. Az egységesítés, világegységesítés (globalizáció) folyamata mégiscsak megkívánja a tisztességes szókincsfejlesztést.

A budapesti utcákat elöntötték a mindenféle nyelvű feliratok – magyar megfelelők nélkül, így hát a nyelvrendelet végre(nem)hajtása kudarc. A nemzetközi példák alapján meg kell alkotni a magyar nyelvhasználati törvényt.

Mivel mindenki kizárólag angolul kíván tanulni (panaszkodnak is szegény német- és egyébtanárok!), valamint a tudósok, a szakértők, a műsorkészítők és -szórók, valamint a közszereplők angolul olvasnak, a közmagyar nyelvben (a köznyelvben, a mércenyelvben) rengeteg latinos, angolos vagy zagyva (kevert) szó, kifejezés jelenik meg. Ennek okán az értelmiség és a közszereplők magyar nyelvi képzését mindenképpen meg kell szervezni.

A málna ugye eredetileg malina volt, szépen beilleszkedett (vö. magánhangzó-összecsengés, mély magánhangzók, hangkiesés stb.), de ez nem lehet érv az angolosításhoz. Milyen alapon tekinthető a fitnesz, az online, a podcast meg a wellness szavak bármelyike is jövevényszónak? (Még ki vannak illeszkedve…)  A latin origo (kezdet, kezdőpont stb.) vagy a finn Väinö (Väinämöinen rövid neve; keresztnév) még nem igazi magyar szavak azzal, ha átírjuk, hosszú hangzóval írjuk, hosszú ideje használjuk őket: origó, Vejnő!

Figyelem, mindenképp különbséget kell tennünk idegen szó és jövevényszó között! Buvári Márta a tartósan használt idegen szóra javasolja a vendégszó megnevezést, s szerinte a vendégnek előbb-utóbb távoznia kell.

Mindezek belátáshoz nem elég a tudományos munka – talán némi józanság is szükségeltetik?

.

Ne magunkból induljunk ki!

50-60-70 évesen már biztos a nyelviségünk, hiszen még jó és viszonylag tiszta magyar oktatásban részesültünk, pompás gyerekkönyvek, színvonalas kötelezők és szókincsfejlesztő kötetek voltak a kezünk ügyében: Weöres Sándor, Fekete István, Tamási Áron… Felnőttként tudatosan válogathatunk a színvonalas irodalmi és művészeti kínálatból.

A bölcsis és az ovis kor ma is jó magyarsággal indít. A mai fiatalok – beleértve a jobb tanulókat – viszont már eleve idegenes közmagyaron nőnek föl, nyelvük hemzseg az idegenszerűségektől. A kütyüzés miatt keveset olvasnak, emiatt aztán szegényes a szókincsük. Várhatjuk-e azt, hogy az állandó bizonytalanságban tartott tanárok majd megoldják a nehézségeket? Az iskolarendszer meg valahogy úgy alakul, hogy a tehetősebb, igényesebb szülők alapítványi vagy egyházi iskolákba húzódnak át gyerekeikkel, más településre hurcolászva őket. A többi általános iskola lemarad, mert a hátrányos helyzetű, „integrációra” (beilleszkedésre) kevéssé alkalmas tanulók miatt egyszerűen nem lehet rendes tanórákat tartani.

.

Tisztelem dr. Eőry Vilma nyelvészt és Csőre Gábor

színművészt, de vegyék figyelembe a magyarszó-

kedvelőket is!

A nyelvész asszony értékes szótárakat alkotott az irodalomkedvelőknek és az ifjúságnak (Petőfi-szótár, Jókai-szótár és több tanulói értelmező szótár). Fogarasi János Toldalék című szótár-kiegészítése (2018) nyelvi ínyencség, nekem is megvan.

Mindig öröm hallani a színművész úr tiszta hangját, férfias beszédét (műsorvezetőként, alámondásként stb.) – sajnos kevés színészről, elenyésző számú férfi színészről lehet ezt elmondani, a közszereplők siralmasan hangzó nyelvéről nem is szólva.

Elismerem, hogy mindig voltak és lesznek velünk idegen szavak. Meg aztán nem gyerekjáték a magyarítás, illetve az új kifejezések használatba vétele és vétetése. Tudniillik mindnyájan könnyen használunk idegen szavakat. Viszont a kérdéskör mindenképpen új megoldásokat (is) igényel. A 15 millió magyar (származású) emberből körülbelül 12-13 millió beszéli szép zengésű nyelvünket, és azt feltételezem, hogy a többség kedveli a magyar szavakat. Elvárom tehát, hogy az Édes anyanyelvünk műsora, és a közszolgálati műsorszórók általában vegyék figyelembe a magyarszó-kedvelők igényeit. Remélni merem, hogy az idegenszó-kedvelők sem neheztelnek a magyar szavakra.

Dr. Eőry Vilma az irálytan (stílustan, azaz stilisztika) tekintélyes művelője is. Ha a közmagyart (,,standard” magyart vagy magyar ,,standardot”) meg egyéb rétegnyelveinket teljességgel elönti az idegenszó-áradat, akkor meghal az irály (stílus), az irálytan művelői pedig letehetik a lantot, mert egyszerűen nem lesz rá szükség. (Vagy nyelvészmunka gyanánt az idegen szavakat fogják ünnepelni?) Célszerű-e magyar nyelvünk kettészakadása a fiatalok esetében, valahogy így: Ma úgy beszélek és írok, ahogy tudok meg akarok: e-nyelven = sz-nyelven, számgépes nyelven, színvonaltalanul. Másnap az ünnepi szépmagyarral foglalkozom, hozzáolvasok egy kis Herman Ottót, Arany Jánost, Nyírő Józsefet, Márait…

Ezúttal még eltekintek attól, hogy javasoljam a műsor átnevezését Keserédes anyanyelvünk-re. Viszont elvárom, hogy legalább az Édes anyanyelvünk műsor munkatársai szorosabbra húzzák a gatyamadzagjukat, szoknyaövüket.

Kívánságom teljesítését nem ingyen kívánom, hisz a közszolgálati műsorokat közpénzből tartjuk fönn. Továbbá ezúton is fölajánlom gyakorlati magyarító segítségemet. Szívesen juttatok a műsornak szakirodalmat; teremtsünk együtt új magyar szavakat és szakkifejezéseket!

Alább a dr. Eőry Vilmának és Csőre Gábornak adományozott oklevelek szövegét adom közre – Bessenyei György arcképe nélkül.

.

Mészáros András nyelvvédő, magyarszó-kedvelő

.

.

.

Oklevél

Segítő s nyitott díj – nyelvünk magyarításáért

Anno Domini MMXXIII

.

„…édessége, méltósága, mélysége és könnyű kimondása,…”

Bessenyei György: Magyarság (1778)

.

.

Tisztelet szótárdíj

dr. Eőry Vilma nyelvésznek

.

Az Édes anyanyelvünk című műsor szereplőit (M5 csatorna, 2023. március 16.), dr. Eőry Vilma nyelvészt-válaszadót (és Csőre Gábor színművészt-kérdezőt) Tisztelet szótárdíjban részesítem. Oklevelet adományozok, valamint szótárat segítségképpen: Molnos Angéla: Magyarító könyvecske. A magyar nyelvvisszaújítás kis szójegyzékének negyedik, bővített kiadása. A Lélektani Szaknyelv Megújításáért Közhasznú Alapítvány, Debrecen, 2001

Indoklás: I. Javasolt szómagyarítások: 1. abszolút = általános, feltétlen, független, örök, teljes, tökéletes stb. 2. anno = akkoriban, egykor, évben, évében, hajdanában. 3. innováció = ésszerűsítés, fejlesztés, fejlődés, megújítás, újítás stb.

II. A mai viszonyok között is folyamatosan szükséges fejlesztenünk nyelvünk szókincsét. (A Magyar Tudós Társaság ezért is jött létre.) Jogunk van – legalábbis erkölcsi értelemben – a valódi magyar szavakhoz a közmagyarban, a szaknyelvekben meg a tömegtájékoztatásban egyaránt. Az éppen fönnforgó idegen szavakat ne nevezzük jövevényszavaknak.

A fentiek szellemében mértéktartást, tiszteletet kérek anyanyelvünk s a tévénézők iránt – beleértve a magyarszó-kedvelőket (is).

Felelősségteljes munkájukhoz további figyelmet, lelkierőt és sikert kívánok – magyarító segítségemet felajánlva.

Tiszteletteljes üdvözlettel:

Budapesten, 2023. tavaszhó (április) 15.

___________________________________________

Mészáros András díjalapító, magyarszó-kedvelő s. k.

.

„Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Bessenyei György: Magyarság (1778)

Cserna Károly Bessenyei György -rajzának forrása: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=40047 Az idézetek forrása: Bessenyei György válogatott művei. 587–593. o.: Magyarság. A válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek Bíró Ferenc munkája. Magyar Remekírók. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1987

A Tisztelet szótárdíj Alapító okirata: http://vala.hu/kiadvany/jogunk-van-a-magyar-szavakhoz-a-tiszta-magyar-kiejteshez-tisztelet-szotardij-kiejtesi-dij

.

.

.

Oklevél

.

Segítő s nyitott díj – nyelvünk magyarításáért

Anno Domini MMXXIII

.

„…édessége, méltósága, mélysége és könnyű kimondása,…”

Bessenyei György: Magyarság (1778)

.

.

Tisztelet szótárdíj

Csőre Gábor színművésznek

.

Az Édes anyanyelvünk című műsor szereplőit (M5 csatorna, 2023. március 16.), (dr. Eőry Vilma nyelvészt-válaszadót és) Csőre Gábor színművészt-kérdezőt Tisztelet szótárdíjban részesítem. Oklevelet adományozok, valamint szótárat segítségképpen: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Főmunkatárs: Zigány Judit. Munkatárs: Kiss László. A szerkesztés munkájában részt vettek: Pálffy Éva, Zoltánné Fekete Márta. Az első kiadás változatlan lenyomata. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997

Indoklás: I. Javasolt szómagyarítások: 1. abszolút = általános, feltétlen, független, örök, teljes, tökéletes stb. 2. anno = akkoriban, egykor, évben, évében, hajdanában (itt részben helyesbített a kérdező). 3. innováció = ésszerűsítés, fejlesztés, fejlődés, megújítás, újítás stb.

II. A mai viszonyok között is folyamatosan szükséges fejlesztenünk nyelvünk szókincsét. (A Magyar Tudós Társaság ezért is jött létre.) Jogunk van – legalábbis erkölcsi értelemben – a valódi magyar szavakhoz a közmagyarban, a szaknyelvekben meg a tömegtájékoztatásban egyaránt. Az éppen fönnforgó idegen szavakat ne nevezzük jövevényszavaknak.

A fentiek szellemében mértéktartást, tiszteletet kérek anyanyelvünk s a tévénézők iránt – beleértve a magyarszó-kedvelőket (is).

Felelősségteljes munkájukhoz további figyelmet, lelkierőt és sikert kívánok – magyarító segítségemet felajánlva.

.

Tiszteletteljes üdvözlettel:

.

Budapesten, 2023. tavaszhó (április) 15.

.

___________________________________________

Mészáros András díjalapító, magyarszó-kedvelő s. k.

.

„Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” Bessenyei György: Magyarság (1778)

Cserna Károly Bessenyei György -rajzának forrása: https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=40047 Az idézetek forrása: Bessenyei György válogatott művei. 587–593. o.: Magyarság. A válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek Bíró Ferenc munkája. Magyar Remekírók. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1987

A Tisztelet szótárdíj Alapító okirata: http://vala.hu/kiadvany/jogunk-van-a-magyar-szavakhoz-a-tiszta-magyar-kiejteshez-tisztelet-szotardij-kiejtesi-dij

.

.

Blankó Miklós, dr. Takács Tibor is díjazott

Ugyancsak Tisztelet szótárdíjban részesült Blankó Miklós nyelvész-szerkesztő és dr. Takács Tibor nyelvész: http://vala.hu/kiadvany/tisztelet-szotardij-blanko-miklosnak-es-dr-kovacs-tibornak-segitseg-az-idegen-szavakhoz-keseredes-anyanyelvunk-musor

A díjazást kiérdemelt adás: https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2023-03-08_15-24-41&enddate=2023-03-08_15-39-59&ch=mr1

.

Szerkesztette: Magyarszó-kedvelő

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár