Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

Kun. Törökség

Mongol nyelv. A mongol kiejtésről nagyon röviden

Hozzászólás

. . A MONGOL KIEJTÉSRŐL DIÓHÉJBAN Tanuljunk nyelveket! A kevés nyelvtudás is használható. . Magyar–mongol nyelvi kapcsolat? A mongol nyelvek, amelyeknek 6-7 millió beszélője él főként Belső-Ázsiában, az altaji nyelvcsalád egyik ágát alkotják. A tudósok vitatkoznak azon, hogy a türk (törökségi) nyelvekkel és a mandzsu-tunguz nyelvekkel együtt azonos eredetűek-e. Ugyancsak vita tárgya, hogy a türk, […]

A cikk folytatódik...

A törökségi nyelvek meg a magyar? kurultáj + finnugor! ____________ Pusztay professzor fölújított kötete

Hozzászólás

. . Türelmes ismeretterjesztés – szakszerűen, érthetően Pusztay tanár úr már eddig is letette névjegyét (névjegyeit) a tudományos, mégis érthető ismeretterjesztésben. A számos kiváló mű között itt csak hadd utaljak Gyökereink című kötetére. (Lásd a Jegyzetekben!) Visszatérve a régi-új könyvhöz: Ilyen szakavatott türk (törökségi) – magyar összehasonlítást eddig sehol nem lehetett olvasni. Minden érdeklődőnek, nyitott […]

A cikk folytatódik...

A türk nyelvek fölosztása: ___________ türk = törökségi; __________________ török = mai török ____________________________ Csak pontosan, szépen…

Hozzászólás

. Qui bene distinguit, bene docet. Aki jól különböztet, jól tanít. (Latin közmondás) . Tisztelt Szakemberek és Érdeklődők! . Köznyelvi és tudományos szövegekben állandóan magyarázkodniuk kell a szaknyelvészeknek, a közemberek és felhasználók meg folyamatosan szenvednek a fogalomzavartól. Ezért javaslataim a következők: 1. Legyen a török szó kizárólagosan a tényleges török, mai török nyelv jelzője, illetve […]

A cikk folytatódik...

A Mándoky Kongur István által helyreállított kun Miatyánk egyszerű nyelvi fölbontása

Hozzászólás

. . Fölhívás nyelvtanulásra, nyelvekkel való foglalkozásra Például a kipcsak nyelvek közé tartozó kun nyelvvel való ismerkedésre .      A magyarok – bár tanulják – csak kevéssé tudják az idegen nyelveket. Ami önmagában nem is lenne baj, hiszen a jó fordítók, tolmácsok, vezetők segítenek bennünket, vagyis a nagyközönséget. Elég erős és ősi a mi műveltségünk […]

A cikk folytatódik...

Mándoky Kongur István: A kun Miatyánk – Quman Biziηatamïz ________ Kumaani meieisapalve – Kumaanilainen isämeidän rukous

Hozzászólás

. . MÁNDOKY KONGUR ISTVÁN . A KUN MIATYÁNK – QUMAN BIZIηATAMÏZ .           Rengetegen érdeklődnek, sőt komolyan foglalkoznak népünk és nyelvünk eredetével. Néha csak tétova vélekedésről, olykor már meggyőződésről, nem is egyszer egyenesen vakhitről beszélhetünk. Nos, tudás is szükségeltetik ahhoz, hogy a tudományos feltevések és bizonyítások alá legyenek támasztva. Ezért illik valamennyire megismerkednünk az […]

A cikk folytatódik...

Makkay János: 1. A HUNOK ÉS ATTILA. Őstörténetünk vitás kérdéseiről (Indul a magyar Attila földjére)

2 hozzászólás érkezett eddig

A hivatalos történetírás nem akar tudomást venni Makkay professzor munkáiról. Pedig Nagy Géza és László Gyula művének ő a méltó folytatója, sőt beteljesítője. Egyébként a hunok feltehetőleg törökségi nyelven beszélhettek, s mongol-alkatúak voltak. Soknemzetiségű birodalmuk fölbomlása után távoztak a Kárpát-medencéből. De a hunhagyomány tovább élt az avarokon keresztül egészen az Árpádokig.                    M. A. . 1 […]

A cikk folytatódik...

Makkay János: 2. SZITTYA ÖRÖKSÉG, HUN ROKONSÁG. Őstörténetünk vitás kérdéseiről (Indul a magyar Attila földjére)

1 hozzászólás érkezett eddig

László Gyulát először elismerték, majd háttérbe szorították. Makkay professzort pedig a 90-es évektől agyonhallgatják. Pedig forráselemzéseit és új összefoglaló műveit közreadta. Több állítást, kidolgozott tételt és helytálló bizonyítást tőle vesznek át fennforgó és sürgő-forgó kutatók. A finnugor nyelvrokonság és a – feltehetően törökségi nyelvet beszélő – hunokhoz kapcsolódó hagyomány nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. Makkay […]

A cikk folytatódik...

Makkay János: 3. AZ AVAROK ÉS NÉPEIK. Őstörténetünk vitás kérdéseiről (Indul a magyar Attila földjére)

Hozzászólás

Az avarok korszakáról (kezdőév: 567) sokkal többet tudunk, mint akár 30-40 évvel ezelőtt. Róluk semmit nem tanít közoktatásunk, pedig velük zajlott le az első honfoglalásunk (Árpádéké a „második bejövetel” vagy „visszajövetel”). A nagy frank támadásokig (az avar kincsek elrablásáig) tartott több mint 200 békeév alatt megszaporodott a lakosság. A régészeti adatok alapján az akkor 500 […]

A cikk folytatódik...