Makkay János: Türkmagyarok – Turcohungarica (2005) ____________ Az Árpádi honfoglalók nyelve: valamilyen türk volt

.

.

Nyelvi honfoglalás az avarokkal

– hatalmi honfoglalás Árpád népével

.

Makkay rendszerének kétségkívül a legszokatlanabb, legkényesebb pontja, de a kérdést semmiképpen se kerüljük meg! A magyar őstörténettel (előtörténettel) foglalkozó kutatónak mindenképpen illenék fölvennie a sorba ezt a lehetőséget is.

Tehát a nyelvi népi, finnugoros honfoglalás az avar korban zajlott le az avar hatalom árnyékában (valamikor 567 után, 700 előtt); aztán a „második bejövetel”, hatalmi honfoglalás és megerősítő újjászervezés Árpád népével ment végbe 894-895-896-tól (862-es előzményekkel).

Jó előre hangsúlyozom, hogy dr. Makkay János ősrégész, a történelemtudományok doktora nem azt állítja, hogy magyar nyelvünk türk lenne, szerinte „a magyar nyelv uráli/finnugor volta megdönthetetlen tudományos igazság.” [1: Makkay 1994]

Türk nyelvi hatás, erős hatás: igen – nyelvrokonság: nem. A régi, (4?)6–11. századi türk (törökségi) – magyar nyelvi kapcsolatok nekünk, magyaroknak rendkívül fontosak és érdekesek. Nem véletlen, hogy a viták „éleződése” közepette tette közzé fölújított kötetét Pusztay János érdemes egyetemi tanár (professor emeritus) (http://vala.hu/kun-torokseg/a-toroksegi-nyelvek-meg-a-magyar-pusztay-professzor-folujitott-kotete-kurultaj-finnugor), amelyben a Magyar–török összehasonlítás című vadonatúj fejezet számba veszi a magyar és 8 türk nyelv (török, tatár, kirgiz, üzbég, kazah, ujgur, csuvas és jakut) rokonítható nyelvtani elemeit. Eredmény: a magyar nyelv rendszerében 7, azaz hét toldalék vethető össze türk nyelvek hasonló nyelvelemével. Újabb kutatások 419-re teszik régi türk nyelvekből átvett szavaink számát [2: Berta–Róna-Tas 2016]. (Csak mellékesen jegyzem meg: az uráli-finnugor eredetű szavak száma a magyarban mintegy 700.) Korábban a magyar nyelvre egyéb türk hatásokat is megállapított Bereczki Gábor [3: Bereczki].

Nos, lássuk a türkség ,,gyanújeleit”, bizonyítékait!

.

Szkíta-Ujgur

.

.

MAKKAY JÁNOS KORATÖRTÉNETI (ŐSTÖRTÉNETI) RENDSZERE

Figyelemre méltó kutatási eredmények, felvetések – megfontolásra ajánlva

.

.

Makkay János

.

Türkmagyarok – Turcohungarica

.

(CÍMSZAVAS ISMERTETÉS)

.

.

Makkay János: Türkmagyarok – Turcohungarica. Bevezetés egy történelmi tévtan tételeibe. Tractata Minuscula 43. 119 oldal. A szerző kiadása, Budapest, 2005

.

TARTALOM

.

A hódító és az uralkodó elit elmélete 7

– A magyar történettudomány belterjes. A fontos kutatási eredményekhez és művekhez vagy egyes műfejezetekhez nem férhetnek hozzá külföldiek – csak ha megtanulnak magyarul.

– Colin Renfrew elvi újításokat is fölvető könyve, az Archeology & Language. The puzzle of Indo-European origins (Cambridge University Press, 1987) elutasítja az egyszerű bevándorlásos lehetőséget. A nyelvterjedés és nyelvváltás (a magyar nyelvtörténészek helytelen kifejezésével: nyelvcsere) három fő formája: A) tömeges vándorlás, ezen belül a folyamatos hullámszerű nyelvterjedés; B) uralkodó és uralomra kerülő kisebbség hódítása: Itt vagy az őslakosság nyelve győz vagy a hódítók nyelve. A hódítók nyelve csak bizonyos feltételekkel győzhet (központosított, lépcsőzetes hatalmi rend; fontos térségek megszállása stb.). „Lényeges szempontnak tartom, hogy az uráli nyelvű népek egész történetéből egyetlen esetet sem ismerek, amelyben valamilyen uráli-finnugor nyelvű nép élite dominance [= uralkodó elit, vezető réteg] jellegű terjeszkedésére lehetne következtetni.”

– „In the same way, it is well established that the Hungarian language was introduced into central Europe around the ninth century AD – so why not similar events earlier? [I. m. 162–163 o.] [=] Hasonlóképpen, jól tudott, hogy a magyar nyelvet a Kr. u. 9. században hozták be Közép-Európába – korábban miért ne kerülhetett volna ilyesmire [hasonló nyelváthelyeződésre] sor?” [17. o.]

.

Közbevetőleg a kiemelkedő méretű építményekről, azaz honfoglalás kori földvárakról 13

– Árpád népe kazár türkök módjára építtetett a legyőzöttekkel földvárakat.

.

.

Türkmagyarok

.

1–3. Az Árpád-nemzetség fennmaradt korai nevei 31

– A magyar fejedelmi házat a nagy nomád népek uralkodóházait megillető megkülönböztető jogok illették meg.

– Arra, hogy Árpád népe a 9-10. században milyen anyanyelven beszélt, írásos források hiányában egyetlen korabeli vagy későbbi hiteles adat sincsen. [Talán a rovásemlékek megfejtése igazolni fogja a türk jellegű nyelvet.]

– Árpád neve a -d kicsinyítő képzős árpa főnév (= árpaszemecske); vagy a türk-iráni Ár-pád (férfi-védelmező; védelmező hős).

.

4–33. Az Árpád-ház nevei 33

– „… a névtani vizsgálatokban a személynevek, statisztikai értelemben, korrelációban vannak a személyi vagy családi identitással: a nyelvi-ethnikai identitást jelzik; …” (Komoróczy Géza -idézet)

– Harmatta János ezzel a módszerrel a 17 nevet magába foglaló, kronológiai és biológiai adatsorból azt állapította meg a hsziungnuk (ázsiai hunok) uralkodó nemzetségéről, „hogy hsziungnuk uralkodó rétege kelet-iráni, szaka típusú nyelvet beszélt, tehát nem török anyanyelvű volt.”

– „…eltekintve a latin névadástól, a név alakja utal a névadó közösség nyelv hovatartozására.” (Fehértói Katalin)

– Ügyek, Levedi – türk szófejtésük is lehetséges (az Előd feltehetően nem tulajdonnév, csak valakinek az elődje); türk nyelvekből megfejthetők: Álmos (Almis, Almus), Tarhos, Üllő, Jutas, Zolta, Ezeleg, Fajsz, Taksony, Tas, Tevel, Tormás, Zerind, Géza, Koppány, Vajk, Aba, Béla (Bujla, Belyn = Bölény), Géza („Turkia hívő királya”; a Szent Koronán); házastársak: Levedi felesége előkelő kazár nő, Zolta felesége blak nő Erdélyből, Taksony felesége besenyő hercegnő, Géza felesége Sarolt, Vazul ágyasa türk nő. A türk Árpádok természetes módon türk feleségeket kerestek utódaiknak.

– „A magyar etimológiával (esetleg) értelmezhető, így talán finnugor eredetű nevek a genealógiai sor mitologikus alakjai, akik talán sohasem éltek, csak legendákban léteztek: Levédi, Előd, Ügek=Ügyek, sőt Levente, Ézelő/Ízelő, valamint Ünő és Emese.

– Az Emese név megfejthető türk nevekből is (baskír Imes, csuvas Ir-emes). Ügyek feleségül vette jenődbeli vezérnek leányát (hibás, zavaros megfejtések: Eunedubelianus, Őnedbelia, Önedbeli, Önodbilia, Eunodbilia, Enődbelia, Eünedübelia, Eune-Du-Bel, Enech-Dula-Belar, Onedbelia, Önedbelia, Ényed[i] Bélián, Äwin-Edebaliniη, Debelaim, Enedube, Eunedubel; eredetiben: yunedubelia/ni). Tehát Emese türk törzsi vezér leánya volt.

– Az Árpádi nemzedékek során valamelyest szaporodott a türk nevek magyaros használata. Páros nevek: Jutocsa – Ézelő, Tas – Keve, Vajk – István, Mihály – Béla (s talán a Tarkacsu – Liüntik). A 10. századi összes családtagot nem ismerjük, Álmos unokatestvére lehetett Hülek két fia, Szovárd és Kadocsa.

– Dzsingisz kán egyik unokája, Hülegü a nagybátyja volt ilkhán utódjának, Arpa khánnak.

– Árpád nemzetségének jelképállata egy törökségi nevű madár, a togrul (héja, turul), belső-ázsiai türk körből (Györffy György).

– „Forráskritikailag kimutatható, hogy a magyar népnek eredetileg nincs származási és történeti tudata. A turulmonda csak az uralkodóházra vonatkozik, … a népnek eredeti, önmagára vonatkozó hagyománya nincsen…” „Az uralkodóház a turulmondán kívül még egy elevenen élő Attila-hagyománnyal is rendelkezett.” (Deér József) Deérnek ez a felismerése valószínűleg magyarázatot adhat a kettős Attila-tudatra: az igazi Attilára és a kései avar idők (Attila) fejedelmére való emlékezésre, a két hagyomány vegyülésére.

.

34–42. Árpádi türk vezérek és előkelők 47

– Kurszán (Kuszán, Kuszál) neve türk eredetű (Árpád öccse?).

– Az erdélyi Gyulák esetében is érvényes a leszármazási és nemzedéki elv.

– A Gyula türk eredetű, Dulo = Dzula alakban a bolgár fejedelmi névsorban található.

– Attila nagykirály egyik neve vagy tisztsége a gyula volt.

– Sarolt(u) bolgár vagy kazár eredetű név.

– Boja és Bonyha a törökségi Buga (bika) származéka.

– Feltehetően az erdélyi Gyulák udvarában még beszélték a bolgár-török nyelvet.

– Tétény, Töhötöm törökségi eredetű.

– Horka, Karcsa valószínűleg a qarga kazár méltóságnévből ered (vádoló, főbíró).

.

43–59. A társadalmi-törzsi szervezet nevei és sajátosságai, a törzsszövetség és a Hétmagyar 50

– A kazár udvarban is törökségi eredetű kündü (főkirály), gyula és karcsa (főbíró).

– Ótörök eredetűek a bölcs, bátor, érdem és törvény szavaink. A magyarság politikai, szakrális, katonai és diplomáciai vezetése törökségi. Bakó, bilincs, törvény és tanú szavaink a vezető réteg uralmának eszköztárát jelentik.

– A hét magyar törzs neve törökségi eredetű (korábban a Megyert és a Nyéket tartották finnugornak).

– A törzsszervezet jellegzetesen törökségi. Nem finnugor.

– A törzsjegyzék, a kettős törzsnév, a hétmagyar népnév törökségi jellegű.

– A székelységre és nyugati peremekre jellemző szer és had szavak ősi uráliak-finnugorok. A törzsi szervezetre utaló utaló szavak minden finnugor nyelvben késői és idegen eredetűek.

– A kettős fejedelemség türk jellegű, égi kagán és erőskezű hadvezér.

– A hiteles vezérnévsor nevei türk eredetűek. Kézainál Árpád, Szabolcs, Gyula, Örs, Kündü, Lél, Bulcsú; Anonymusnál Álmos/Árpád, Előd/Szabolcs, Kündü/Kurszán, Ónd, Ete, Tas/Lél, Huba?, Tühütüm.

– Az úr (törzsfő), a bő (nemzetségfő) és a ín (szolga) szavak törökségi eredetűek. A csősz (valamely magas katonai rang) is törökségi. A honfoglalás utáni századok hierarchiája [hatalmi felépítése] kizárólag törökségi névtani elemekből állott. (Továbbá idetartozik: az „el, il” = ország, uralom; lásd: Elbeu ~ Ilbeu = az ország bégje; kapcsolódó személynevek és helynevek.)

– Az ilek/ilik/ilig méltóságnév rejlik Attila fia, Ellák nevében. Árpád egyik fia Ielekh = Üllő község.

– „…honfoglalás kori és a X. századi magyaroknál a besenyő … öröklési rend volt érvényben.” (Németh Gyula, Kristó Gyula)

– Hétmagyar, hetumogyer, Hepta geneai (Konsztantinosz császár) szintén törökségi megnevezések.

– A honfoglaló vezérek településrendje hasonló, mint az Arany Horda első vezéreié. (Györffy György, Deér József)

– 10. századi társadalmunk szerkezete, intézményei, sőt éthosza törökségi jellegű.

– Bulcsú és Tormás 948-as küldetése Bizáncban törökségi követküldési módon zajlott le.

– „…jóval több reális alapja van a hun-magyar elméletnek, mint az egyéb… A magyarok ugyanis tényleg Attila egykori hun birodalmának központját… szállták meg…. És tipológiailag is a hunnal rokon nemzetségi-törzsi társadalomba éltek.” (Vásáry István) Amely törzsi társadalomszervezet… merőben idegen volt az uráli és finnugor eredetű társadalmi tagolódásoktól.

– „…egy nép, amely nevében gyökében indoeurópai, a nyelvében finnugor, művelődésében ‘onogur‘ és politikai szervezetében ‘türk’.” (Györffy György) Régészeti anyaga a volgai bolgárhoz áll a legközelebb. (Fodor István)

.

60–67. Kultúra-vallás 56

– A fejedelmi udvarokban türk (törökségi) nyelven adták elő honfoglalás kori hősi énekeink javát: „super tulbou” (Anonymus), azaz „tömlőkön” keltek át (ótürk „tol[u]boγ”).

– Népdalkincsünk ősi részének türk vonásai: ötfokúság, kvintváltás. Népmesekincsünk egyes részei, elemei: például a világfa, a kacsalábon forgó kastély.

– A korai magyarok magukat mítoszaik, legendáik szerint török [türk] származásúnak tartották.

– Törökségi szokások, nem csupán a kun eredethez köthetők: például a tárgyaláshoz széket hoznak, kutyára áldoznak.

– A „finnugor” jellegzetességnek tartott szemfedő régi iráni vagy sztyeppi törökségi hatásra került be magyarság és obi-ugorság hagyományába.

– A magyarság pogány államvallása „a türkökéhez, kazárokéhoz hasonló tengrizmus volt.” (Fodor István)

– Bulcsú öccsének levágott fejét otthon temeti el – törökségi és mongolsági szokás.

– A fehér ló bonyolult kérdése.

.

68–73. Névadás, és néhány további nyelvi adat 63

– A puszta személynévvel való helynévadás (a szlávoknál, a németségnél, a románságnál ismeretlen). 12 magyar, 15 ismeretlen, viszont 32 (!) törökségi szófejtésű helynév a korai magyar nyelvterületen.

– Togril szeldzsuk birodalomalapító neve az ótörök togril-ból ered, „amely szót a magyarok is átvették turul formában.” (Vásáry István)

– Az üstök, a három varkocsba font hajviselet, a lovak farkának befonása pogány szokás volt a 10-11. században (Vata lázadása!). Varkocsdivat: avarok, mongolok, tatárok, kunok stb. Mindezek nem finnugor jellegek.

– „…nem tudjuk, hogy mi volt ennek a szemmel láthatólag fontos tárgynak az egykorú neve.” (Hajdú Péter) Mi lesz, ha egyszer kiderül, hogy ótörök neve volt?

– A kijevi övvereti öntőminta (1975) felirata: Turki (arab írással). A honfoglalás korban ilyen övvereteket használtak.

– Az Árpádi honfoglalók régészeti hagyatékában (figyelem, ez nem csak tárgyi leleteket jelent!) egyetlen szemernyi uráli, finnugor, protougor sajátság sincs! Igaz, hogy a régészeti anyag nem megbízható jelzője az ethnikumnak, még kevésbé a nyelvnek. De hogy csupa olyan tárgy és jelenség kerüljön elő az Árpádi temetőkből, mint a volgai bolgárok sírjaiból a Volgánál…?

– „…a honfoglaló magyarság… szinte minden megnyilvánulásában török nép benyomását keltette. A szókincs ezt természetesen híven tükrözi vissza,…” (Bárczi Géza) Bárczi Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a török hatás milyen mély volt: „török szavaink között még kezdetleges fogalmakra, így testrészekre vonatkozó szavak is vannak: (kar, nyak, gyomor, szakáll, boka, térd, köldök stb.)”

– „Több olyan magyar nyelvtani szerkezet és igeragozási jellemző, amelyet korábban finnugornak tartottak, valójában török szerkezet és ragozás.” (Bencze Lóránt)

– A régi magyar összetett múltidő-rendszer, valamint a magánhangzó-harmónia ótörök hatás a magyarra – Bereczki Gábor szerint. (Bencze Lóránt)

.

74–75. Törökös vonások gróf Zichy István és Zsirai Miklós szerint 66

– Rokon vonások a dunai bolgárokkal; kazár szokás a fejedelemválasztásban; legeltető-vándorló életmód; szigorú törvények a nép féken tartására; a hadsereg tizedes számrendszeren alapuló beosztása; állatőstől való származás hite; kutyára vagy farkasra esküvés; égi felhatalmazásból eredő uralkodói jog (türk kagán); „magyarok istene”, „törökök istene”; az ég, az ég ura a legfőbb istenség (Isten szavunk iráni eredetű) (Fodor István, Rédei Károly); nomád állattartás, nagyállattartás; szellemi beállítottság, legendák, vallásos hiedelmek, eklektikus (kevert irányzatú) érdeklődés.

– „Logikusnak látszanék, hogy – ha nyelvrokonainkkal vagy nyelvrokonaink egy részével egy test, egy vér vagyunk – régen, pl. csak a honfoglalás idején is sokkal közelebb kellett hozzájuk állnunk. Azonban a honfoglaló magyarságról fönnmaradt leírások, jellemzések mintha az ellenkezőt bizonyítanák! A történelem tisztására kisodródó magyarságnak éppenséggel nem finnugoros, hanem egészen törökös a megjelenése: török népek társaságában jelentkezik, törökös az életmódja, a műveltsége, jellegzetesen törökös a politikai és katonai szervezete, török elnevezésű törzseinek a többsége, sőt mindennek megfelelően türk néven emlegetik az örmény, a mohamedán és bizánci források.” (Zsirai Miklós) [Sőt két nyugati forrás is.] Nehéz lenne ennél okosabban és tömörebben megfogalmazni a kérdést.

.

76–82. Egyéb törökös vonások 67

E pontok külön bejegyzésekben tárgyaltatnak.

.

83. A korai személynevek tanúsága 74

E pont külön bejegyzésben tárgyaltatik.

.

84–86. A bizánci türktoposz, a spanyol kaland és a muszlim türktoposz, a seregtoposz 79

E pontok külön bejegyzésekben tárgyaltatnak.

.

Összefoglalás 88

E pont külön bejegyzésben tárgyaltatik.

.

A bolgár modell röviden 93

E pont külön bejegyzésben tárgyaltatik.

.

Appendix 1: Kobály József: a 9–10. századi földvárak a Kárpátoktól keletre 101

E pont külön bejegyzésben tárgyaltatik.

.

Appendix 2: Trianon-emlékülés Oxfordban 2004 novemberében 107

Irodalom 109

.

.

Tartalom összesítve:

.

Makkay János: Türkmagyarok – Turcohungarica. Bevezetés egy történelmi tévtan tételeibe. Tractata Minuscula 43. 119 oldal. A szerző kiadása, Budapest, 2005

.

TARTALOM

.

A hódító és az uralkodó elit elmélete 7

Közbevetőleg a kiemelkedő méretű építményekről, azaz honfoglalás kori földvárakról 13

.

Türkmagyarok

.

1–3. Az Árpád-nemzetség fennmaradt korai nevei 31

4–33. Az Árpád-ház nevei 33

34–42. Árpádi türk vezérek és előkelők 47

43–59. A társadalmi-törzsi szervezet nevei és sajátosságai, a törzsszövetség és a Hétmagyar 50

60–67. Kultúra-vallás 56

68–73. Névadás, és néhány további nyelvi adat 63

74–75. Törökös vonások gróf Zichy István és Zsirai Miklós szerint 66

76–82. Egyéb törökös vonások 67

83. A korai személynevek tanúsága 74

84–86. A bizánci türktoposz, a spanyol kaland és a muszlim türktoposz, a seregtoposz 79

Összefoglalás 88

.

A bolgár modell röviden 93

.

Appendix 1: Kobály József: a 9–10. századi földvárak a Kárpátoktól keletre 101

Appendix 2: Trianon-emlékülés Oxfordban 2004 novemberében 107

Irodalom 109

.

.

Jegyzetek

.

[1]

Makkay János: A magyarság keltezése. 2., átdolgozott és bővített kiadás. A kötet szerkesztője: Madaras László. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 48. Szolnok, 1994

.

[2]

Zaicz Gábor: Könyv a magyar nyelv ótörök jövevényszavairól. András Róna-Tas – †Árpád Berta, West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian. Magyar Nyelv 112. 2016: 433–443. oldal

https://www.c3.hu/~magyarnyelv/16-4/ZaiczG_MNy16-4.pdf

Zaicz Gábor: András Róna-Tas – † Árpád Berta: West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian. Part I: Introduction, Lexicon »A–K«. Part II: Lexicon »L–Z«, Conclusions, Apparatus. Turcologica Band 84. Harrasowitz Verlag, Wiesbaden, 2011. X + 618. l., X + 619 – 1494 l. ISBN 978-3-447-06260-2. Folia Uralica Debreceniensia 23.: 305–315. oldal. Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen, 2016

http://finnugor.arts.unideb.hu/fud/fud23/18_ism_zaicz.pdf

.

[3]

Bereczki Gábor: A török nyelvek hatása a magyarra. Suomalais-Ugrilaisen Seuran Toimituksia 185., Helsinki, 1983. 59–72. o. Illetve: Ünnepi könyv Bereczki Gábor 70. születésnapja tiszteletére. Uralisztikai Tanulmányok 8. Válogatta Rédei Károly. ELTE Finnugor Tanszék, 1998. 207–216. o.

.

.

,,A régi dolgokról keveset tudunk. De én nem is nagyon kutatom. Az okmányok ellentmondanak egymásnak, de ellentmondanak az okmányokat lapozgató és a hézagokat képzelettel kitöltő tudósok is.”

Veres Péter (1897–1970) földmunkás, népi író

Falusi krónika. 5. oldal. Budapest, Magyar Élet kiadása, 1941

.

.

A teljesség igénye nélkül kijegyzetelte, szerkesztette:

Mészáros András tanár

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár