Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

Makkay János: Kis Magyar Anonymus (2011)_________________ Értelmeznünk kell a Névtelen jegyzőt, nem pocskondiáznunk

MAKKAY JÁNOS KORATÖRTÉNETI (ŐSTÖRTÉNETI) RENDSZERE

Figyelemre méltó kutatási eredmények – megfontolásra ajánlva

Történettudományunk súlyos hibája, sőt bűne hogy Anonymust nem tartja komoly történeti forrásnak. Makkay János viszont körüljárja a Névtelen által leírt helyszíneket, eseményeket, és sikerrel igazolja Béla király jegyzőjének pontosságát, hitelességét. Ebben a tanulmányában néhány félrefordítást, félreértelmezést vizsgál meg.

Makkay János

Kis Magyar Anonymus

Félresikerült tolmácsolások

(CÍMSZAVAS ISMERTETÉS)

Makkay János: Kis Magyar Anonymus. Félresikerült tolmácsolások. Tractata Minuscula 76. 93 oldal. A szerző kiadása, Budapest, 2011

TARTALOM

Bevezetés: gyümölcskompót Attila lakomáján 7

– Priszkosz rétor töredékeit fordítva A. Thierry a latin „compotationi indulgere” kifejezést a francia „une troisième compotation”-nal (= nekilátni az ivásnak, egymás egészségére inni; a harmadik közivás) fordítja, s ezt a német Jacob Burckhardt „compots”-nak ferdíti német fordításában. Majd Szilágyi Sándor átveszi a bakit: Így kerül kompót, gyümölcskompót, befőtt Attila lakomájára! (Ismerteti Szabó Károly 1855-ben.)

– Az Anonymus-fordításokban évtizedekig, sőt másfél évszázadig képes benne maradni egy-egy félrefordítás. Amelynek továbbélését támogathatja „az orthodoxia sűrű levegője, indokolatlan elfogultság, és a következetes félremagyarázás szándéka és gyakorlata veszi körül.”

– „Anonymus személye és műve a millenium, sőt a kiegyezés kora óta éppen ilyen, főleg külföldiek ellenségek által sugallt és megteremtett hamis miliőben létezik. Magyarföldi kutatók bőven hozzátették – és teszik ma is – a maguk részét ehhez a velejéig hazug Anonymus-képhez.”

1–3. Szkítia-Scithica-Scithici 10

– „…a szkítázást – a szkíta szokások, ethnikum, sőt nyelv tételezését az Árpádi őstörténet vonatkozásában a finnugor sajátságok rovására – a magyar tudomány találta ki, honosította meg és terjesztette el a populista és más igazságkeresők köreiben. Nem kis mértékben Anonymus vonatkozó részeinek pontatlan fordításai és értelmezései alapján.”

– Az európai szkíták a Kelet-európai-síkságon élt indoiráni nyelvű törzsekből származnak (nem az Andronovo-műveltségből), csoportjaik az ősmagyarság felbukkanása előtt felbomlottak, és a szarmaták meg rokon népességeik (jazigok, roxolánok, alánok, ősoszétok) foglalták el helyüket.

– A „Scithica gens” pontos fordítása a „szkítiai nép” vagy „Szkítiában élő nép”.

2. Scithici enim sunt antiquiores populi 19

– A szkíták „jó régi népek”, „régiféle népek” „igen ősi népek” „még régebbi népek” helyett: „a szkíták ugyanis … régebbi népek, mint az egyiptomiak.” Ideje lenne már, ha szakértők figyelembe vennék Borzsák István szakvéleményét.

3. Capitanus Arpad uteretur speciali dignitate in Scythia 21

– Javasolt megoldás: „Árpád Szkítiában különös/sajátos méltósággal rendelekezett / volt felruházva / különös tiszteletnek örvendett.”

4–5. Hülek-Hülegü és Emese álma 24

4. Hülek 24

– Hülek-Hülegü nem Árpád fia vagy nagybátyja, hanem Álmos nagybátyja volt.

– Ez a név mongol, hiszen Dzsingisz kán egyik unokájának, Möngke nagykán testvére ezt a nevet viselte.

– Furcsa, hogy az Emese nevet finnugorból származtatják, miközben testvére vagy sógora a mongol nevű Hülek-Hülegü.

5. Emese álma (divina visio) 27

– A Képes Krónika 2004-es kiadásában (176. o.) a 206. jegyzet hibásan azt közli, hogy Eunodbiliának jelenik meg álmában a turul.

– A már teherbe esett Emesénél történt turul-látogatás párhuzama föllelhető a méd-perzsa (óiráni) legendákban, melyek Hérodotosz és Ktésziasz műveiben maradtak fönn.

6. Önedbelia 33

– Anonymus 3. fejezetében (1975) olvasható: „…Ügyek… feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát.”

– „Őnedbelia” vezér neve számos megfejtést szenvedett el! Szabó Károlyé (még helyes megoldáshoz legközelebb áll; 1860): Önedbeli; Pais Dezsőé (1926): Eünedübelia; Györffy Györgyé (1958 és 1988): összevonás az Enech (ősnő) és Dula, Belar (ősférfiak) nevéből; Györffy Györgyé (1975): Eune-Du-Bel + -inaus képző; Györffy György másik javaslata (1985): Äwin-Edebalini; Fehértói Kataliné (1993): Ényed(i) Bélián.

– 1993-ban Balogh László a Névtani Értesítőben kétoldalas írásában bizonyította, hogy az y-t eddig e-nek olvasták a kutatók (betűtévesztés). A kérdéses szó betűhű alakja tehát: yunedubeliani. A kérdéses kifejezés: filia yunedubeliani ducis nomine emesu; a mondat fordítása: Ügyek egy/a jenődbeli (Jenő törzsbeli) vezérnek Emese nevű lányát vette feleségül.

– 1995-ben Kristó Gyula szerkesztésében és gondozásában jelent meg Veszprémy László új Anonymus-fordítása, amelyben maradt a hibás fordításrészlet.

7. Tulbou 38

– Érdekes, hogy az Anonymus 7. fejezetében olvasható mondatban – ,,…fluvium Etyl super tulbou sedentes ritu paganismo transnataverunt,…” = „…az Etel folyót pogány módra, tömlőn ülve úsztatták át,…” (Pais Dezső fordítása) – szerepel egy türk szó, a tömlő jelentésű „tulbou”.

– Régi türk alakja tul(u)bok vagy tul(u)boq lehetett; átkerülve a magyar nyelvi használatba tulboγ-nak hangzott. (A gamma betű hátul képzett zöngés, g-szerű réshangot jelöl). (Jelenleg tömlő szavunkat a töm igéből, esetleg szlávból eredeztetik.)

– Feltehető, hogy a továbbélő régi türk hagyományból maradt fönn ez a szózárvány (merthogy Anonymus I. Béla, azaz Belyn jegyzője lehetett).

8. Botond és az Aranykapu 40

– Váczy Péter kutatásai szerint honfoglalás kori hősénekeink egy részét valamilyen türk nyelven énekelték. I. Béla király ragadványneve Belyn (türk nyelven bölény) volt A Szent Koronára ez is föl van írva: „GEOBITZASZ KRALÉSZ PISZTOSZ TÚRKIASZ”, amely így olvasható: Geobitzasz, Turkia [Türkország] hű királya.

A Porta Aurea 41

– A népi monda szerint Botond buzogányát (Anonymus szóhasználatával bárdját) belevágta a konstantinápolyi Aranykapuba, a Porta Aureába.

– Viszont kár, hogy a hősi ének eredeti soraiból semmit nem mentett át Anonymus.

9. Arpalice 45

– Kapitánffy István tisztázta a vadászgató Árpád fejedelemre vonatkozó, ókori irodalmi eredetű szóhasználatot.

10. A Duna mindkét oldala 50

– A 41. fejezetben csatára készülve a magyar, illetve a bolgár csapatok a két parton állnak. Aztán a magyarok átkelve a túlsó partra vereséget mértek a bolgárokra.

– Korábban a 37. fejezetben a Nyitra folyó két partján állt szemben egymással a védekező Zobor, illetve Szovárdék erősen nyilazó serege. Végül a csehek és szlovének megfutamodtak.

– Kézait fordítva Kristó Gyula úgy fogalmaz, hogy a hungárusok egy várat „a Duna körül” bevettek. Pontosan: Duna mellett!

11. A Nyitra folyó és a Tormás-patak találkozása 52

– A Tormás ömlik a Nyitrába, ez a pontos.

– A visszacsapó könnyű szerkezetes íj óriási fölényt jelentett az Árpádi csapatoknak. Érdekes, hogy III. Béla korára a fegyverek fejlesztése már minden bizonnyal feledésre ítélte ezt a fegyvert. Tehát a Névtelen jegyző I. Béla korában időben még sokkal közelebb volt Árpád korához, ezért emlékezett rá.

12. Boemi et Sclaui 54

– A pontos fordítás: csehek és szlovének.

– A Kézainál előforduló messianus talán a moesiai szlávot jelentheti, korábban a délen birtokos Salán vezér alattvalói lehettek.

13. Zolta születése és halála 56

– Az 1998-as Anonymus-fordítás 57. fejezetébe is csúszott be hiba Zolta fejedelemmel kapcsolatban.

– A Kristó Gyula szerkesztette Korai magyar történeti lexikon több helyütt pontatlan.

14. Alpár homokja, füve, Duna-vize 56

– Anonymus Tiszaalpárt és várát jobban ismerte, mint a déli, Titel közelében fekvő Alpárt. Ezért némileg pontatlanul ír. De nyilvánvaló, hogy a bizánciakkal délen zajlott le a csata.

– A Szerző alaposan, számos mellékszálat kibogozva igyekszik tisztázni a szerteágazó kérdéskört, s szembeszáll többek között Györffy Györggyel is.

15. Tenyérnyi föld 67

– Pontosabb a maroknyi föld, öklömnyi rög kifejezés (pugillus).

– A fehér ló, nyereg és fék, illetve csomó fű, korsó víz és marok föld adás-vétel nem nomád szokás, de mindenképpen antik eredetű. Úgy kerülhetett át a pusztaságra.

16. Zágráb 73

– A 42. és 43. fejezetben a Peturgoz (Péter erdeje) – Kulpa folyó – Száva – Zágráb földrajzi sorrend tökéletes.

– Vukovár, pontos magyar nevén Valkó vára a Szávától északra és keleten helyezkedik el. Anonymus őrizte meg Valkó antik eredetű nevét. Vukovár elég késői középkori névadás. Anonymus itt is pontos volt.

17. Tonuzoba 73

– A kutatók már megvitatták a kérdéskört, ki és miért pusztította el Imre herceget koronázása előtt néhány nappal.

– Thonuzoba nevét Anonymus ugyanonnan vehette, ahonnan a „tulbou” (tömlő jelentésű) szót.

– Egyébként téves az az állítás, hogy a kazár kagánok szertartásos gyilkosságok áldozatai lettek volna.

18. Comagene 81

– Kézainál a Tulna melletti Cezunmaur szerepel, 791-ben itt csatáztak az (avar)hunok Ditricus és Macrinus seregeivel.

– A Cetium = Zeiselmauer római eredetű hely St. Pölten területén. Később Comagenis vagy Comagena a neve. Kristó Gyula a tiroli Kaunenberg helyére teszi!

19. Karantánia és murai Morávia 83

– Sohasem léteztek a ,,murai karantánok”, csak egyes fordítók ferdítették így. A honfoglalók a karantánok és morvák végeit rohanták meg. (50. fejezet)

– Továbbá az 57. fejezetben: „…ad fluvium Moroa…” = „…a Morva folyónál…”.

20. Blakok 86

– A blakok a bulak néven is ismert türk nép. Anonymus pontosan tudta, kikről van szó.

– Anonymust föl kell menteni a tévedő tudósok és félrefordító fordítók vádjai alól.

– Anonymus ötször ír blakot és egyszer sem vlachot! Mind nyelvészeti, mind néptörténeti szempontból (Rásonyi László nyomán) tisztázza a kérdést Makkay tanár úr, sőt külön tanulmánnyal ad nyomatékot a felismert igazságnak.

– Györffy György, Benkő Loránd és követőik álláspontja több mint bűn: súlyos hiba. A románok malmára hajtja a vizet.

Irodalom 90

Tartalom összesítve: