A türk nyelvek fölosztása: ___________ türk = törökségi; __________________ török = mai török ____________________________ Csak pontosan, szépen…

.

Qui bene distinguit, bene docet.

Aki jól különböztet, jól tanít.

(Latin közmondás)

.

Tisztelt Szakemberek és Érdeklődők!

.

Köznyelvi és tudományos szövegekben állandóan magyarázkodniuk kell a szaknyelvészeknek, a közemberek és felhasználók meg folyamatosan szenvednek a fogalomzavartól.

Ezért javaslataim a következők:

1. Legyen a török szó kizárólagosan a tényleges török, mai török nyelv jelzője, illetve megnevezése. (Erre ugyan használatos az „oszmán-török” is, amely szóhasználat ellen a török tudósok már fogalmaztak meg ellenvéleményt.) Ebből következően az ótörök melléknevet már csak a mostani török nyelv ősibb változatára használhatjuk.

2. Legyen a türk szó összefoglaló neve az összes törökségi nyelvnek. A magyar nyelvre egykor (feltehetően a 6–10. században) erőteljesen hatott régi törökségi nyelvek megnevezése eszerint: ótürk nyelvek (ótörök helyett). Ugyanígy nyugati ótörök helyett: nyugati ótürk nyelvek.

Javasolhatom-e ezeket a változtatásokat? Mi lesz az eddigi szakirodalommal? A vezető magyar nyelvészek a „birtokos személyrag” helyett bevezették a „a birtokos személyjel” szakkifejezést – nem törődve azzal, hogy az egész szakirodalmat, a tankönyvek tömkelegét visszamenőlegesen már nem lehet módosítani. A jövőbeli megértés és megértetés érdekében tehát elfogadható a megnevezések általam fölvetett pontosítása. (A javaslatnak megfelelően a kihalt nyelv neve legyen régi türk; a birodalom neve: régi Türk Birodalom; az előbbi nyelvet és az egyéb, régen élt törökségi nyelveket [nyugati vagy keleti] ótürknek nevezzük.)

Nyilván a szakemberek maguk között tovább különböztetnek, finomítanak a bonyolult nyelvi valóságnak megfelelően. De a fogalmi zűrzavart érdemes lenne csökkenteni. Sosem késő…

Kakuk Zsuzsa alapvető művét követve állítottam össze az alanti csoportozatokat:

.

.

A türk (törökségi) nyelvek javasolt elnevezése

.

.

Köztürk ág

.

I. Oguz nyelvek – Délnyugati türk csoport: török nyelv (oszmán-török, oszmánli), azerbajdzsáni nyelv (azeri), türkmen nyelv, gagauz nyelv.

Kihalt nyelv: szeldzsuk.

.

II. Kipcsak nyelvek – Északnyugati türk csoport

1. Nyugati vagy Pontusz-Kaszpi vidéki kipcsak nyelvek: kumük, karacsaj, balkár, krími tatár, karaim.

2. Északi vagy volgai kipcsak nyelvek: tatár nyelv, baskír nyelv, misar nyelv, baraba nyelv.

3. Keleti vagy Aral-Kaszpi vidéki kipcsak nyelvek: kazak nyelv (kazah), karakalpak nyelv, nogaj nyelv, kirgiz nyelv.

Kihalt nyelvek: besenyő, kipcsak, kun (kuman).

.

III. Turki (turkesztáni) nyelvek – Délkeleti türk csoport: özbeg nyelv (üzbég), (mai) ujgur nyelv, szalar nyelv, sárga ujgur nyelv.

Kihalt: csagatáj, régi türk, óujgur.

.

IV. Dél-szibériai türk nyelvek – Északkeleti türk csoport: szibériai tatár nyelv, altaji nyelv (ojrot), sór nyelv, csulimi tatár nyelv, hakasz nyelv, tuvai nyelv, karagasz nyelv.

.

V. Jakut nyelv

.

VI. Haladzs nyelv (az oguz csoport távoli tagja)

.

.

Ogur (bolgár-türk) ág

.

VII. Csuvas nyelv

Kihalt nyelvek: hun, régi avar, kazár, bolgár-türk.

.

Mészáros András történelem- és magyartanár

.

.

Néhány fontos hivatkozás

.

Hun nyelv: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hun_nyelv

.

.

.

.

Kakuk Zsuzsa: Mai török nyelvek I. Bevezetés. Kézirat. 2. változatlan kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993 [Első kiadás: 1976] [Főként A török nyelvek felosztása című fejezet. 7–9. oldalak]

Pusztay János: Még mindig „ugor–török háború”. Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből. Nap Kiadó, 2020 [Főként a 100–132. oldalak]

Török népek (= Türk [nyelvű] népek): https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_n%C3%A9pek

Török nyelvek (= Türk nyelvek): https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k_nyelvek

Türk Birodalom (= régi Türk Birodalom): https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCrk_Birodalom

Türkök (= ez esetben régi türkök): https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%BCrk%C3%B6k

.

Szerkesztette: Szkíta-Ujgur

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár