Rovás – magyar nyelvtörténet – művelődéstörténet____________ Zelliger Erzsébet és mások fontos kutatásai (MKI, 2019)

 

.

.

Pillanatok alatt elérhető a 2018. január 25-én megrendezett, rovásírásról szólt MKI kerekasztal-tanácskozás anyaga. LETÖLTHETŐ A MAGYARSÁGKUTATÓTÓL:

https://mki.gov.hu/hu/kiadvany/rovas-magyar-nyelvtortenet-muvelodestortenet

.

.

ZELLIGER ERZSÉBET (szerkesztette)

ROVÁS – MAGYAR NYELVTÖRTÉNET –

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET

Magyarságkutató Intézet, 2019

.

Homályoszlató tudós munka

Még 2019-ben jelentette meg a Magyarságkutató Intézet a magyarírás (magyar rovásírás, székelyírás, székely-magyar rovásírás) kutatásának ezt a fontos részmunkálatát. Szaknyelvű írásokról lévén szó nem könnyű olvasmány, de melegen ajánljuk minden érdeklődőnek:

A kötetben tallózgatva mindjárt az 1. ábráról megtudjuk (11. oldal), hogy a 17 korai rovásírásos régészeti leletből csak 3 található a Székelyföldön.

Ne feledjük: a rovásírásnak is többféle fajtája dívott a Kárpát-medencében, s nem mindegyik lehetett-volt magyar nyelvű. Ám sikeres magyar nyelvű olvasatok igazolják a magyar nyelvtudomány által kikövetkeztetett ősmagyar nyelvállapotot.

Zelliger Erzsébet a rovásemlékek elemzésekor Vékony Gábor olvasatait vette figyelembe – Hosszú Gábor és saját módosításaival kiegészítve.

.

A nagyszentmiklósi kincs ősi magyar felirata: vȧdu

ëtëki

Az első tanulmány: Zelliger Erzsébet: Módszertani kérdések a nagyszentmiklósi kincs rovásfeliratai kapcsán.

Eszerint a nagyszentmiklósi kincs 8. számú edényének felirata körülbelüli kiejtéssel: vȧdu ëtëki ’vadon növő, nem termesztett étek’. (Ebben az esetben a v = eredetileg β, kétajakos, b-hez hasonló réshang; az ȧ = palóc a, nemzetközi a; az ë = középzárt e, az ö helyén széthúzott ajkakkal képzett e.)

.

Magyar felirat száz évvel a honfoglalás előtt

A kötet második tanulmánya: Hosszú Gábor, Zelliger Erzsébet: A kiskundorozsmai íjmarkolatlemezek feliratának elemzése.

A Kiskundorozsmai hosszabb felirat a 700-as évek utolsó harmadának egyik sírjából került elő, a csontlemezkén ez olvasható:

üvt üzev ijasod = őt űző íjasod (itt is a v = eredetileg β, vagyis kétajakos, b-hez hasonló réshang).

.

További fontos dolgozatok

Szentgyörgyi Rudolf: Rovásemlékeink nyelvtörténeti és művelődéstörténeti szerepe;

Zsupos Zoltán: Hogyan terjedt a székely írás az újkorban?;

Szabó Géza: Korai írásemlékek és régészeti–történeti hátterük a Kárpát-medencében.

.

A leghosszabb, átfogó tanulmány

A kötet túlnyomó részét Hosszú Gábornak Írásemlékek grafémaalakjainak térstatisztikai és fenetikai elemzése című értékes gyűjtő-, rendszerező és összegző munkája teszi ki. Ezúton is kifejezem tiszteletemet a rovásírás kiemelkedő szakértőjének.

Persze, bonyolult kérdésekről nehéz egyszerűen írni, de ennek a tanulmánynak a megértéséhez csak különféle szótárakkal fölfegyverkezve tudtam hozzáférkőzni. Mindjárt le is fordítom a cím egyes kifejezéseit: írásjegy-alakjainak (grafémaalakjainak helyett), térbeli megoszlási (térstatisztikai helyett), számszaki rendszertani (fenetikai helyett). Remélem, sikerült.

A tudományok rohamléptekkel haladnak, egyre csak halmozzák az ismeretanyagot. Mi már nem tanultunk ógörögöt, latint (tisztelet a kivételeknek) – és angolt sem olyan magas fokon, hogy a kevert nyelvű (Molnos Angéla kifejezésével zagyvanyelvű) szakszövegeket fölfogjuk. Úgyhogy jó lenne ezt az anyagot közérthetőbb nyelvezettel is majd közreadni.

.

.

Irodalom

Zelliger Erzsébet 2019 = Zelliger Erzsébet (szerkesztette): Rovás – magyar nyelvtörténet – művelődéstörténet. Lektorálta: Juhász Dezső, Korompay Klára, Kovács Ferenc, Terbe Erika, Tóth Endre, Zoltán András. Nyelvi lektor: Maleczki József. A tördeléshez használt egyedi betűkészleteket Hosszú Gábor készítette. 450 oldal. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 7. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 2019 [A hátoldalon megadott fogyasztói ár: 3490,- Ft.]

LETÖLTHETŐ: https://mki.gov.hu/hu/kiadvany/rovas-magyar-nyelvtortenet-muvelodestortenet

.

Mészáros András

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár