Pusztay János: Gyökereink (2011) _________________________________ A magyar nyelv előtörténete

.

.

Újító és összegző uráli/finnugor nyelvészeti mű

Figyelemfölhívó ismertetés

.

Pusztay János professzortól rendkívül tartalmas, fontos kötetet kaptak a magyar nyelv előtörténete és rokonsága iránt érdeklődők. Igazi könyvesemény, amely mű kutatókat és színvonalas tájékoztatásra vágyó nem szakmabelieket egyaránt eligazít. Sőt újabb kutatásra, utánanézésre sarkall!

Nem könnyű olvasmány, de gondoljuk meg, kedves Nyelvtársak és Honfitársak: erőfeszítés nélkül nem létezik színvonalas tudomány…

.

.

.

.

.

Pusztay János: GYÖKEREINK. A magyar nyelv előtörténete. Milyen áfium ellen kell orvosság? Szakmailag lektorálta Bereczki Gábor. Nap Kiadó, 2011

.

.

,,A MAGYAR NYELV ELŐTÖRTÉNETE”

.

Bevezető, alapozó fejezetek

,,Bevezetés gyanánt. 1. Kétfrontos küzdelem. 2. A metafora mint a nyelvfejlődés egyik motorja. 3. A nyelvi lehetőségek véletlenszerű kihasználása. 4. Szószerkezet, gyökök”

Túl feszült már a magyar nyelvrokonság körüli légkör. Többeket lelki bajok gyötörnek. A finnugor-ellenességet egyes erők közéleti jelszóként vetik be.

A szerző ismerteti a kutatás mibenlétét és mai helyzetét. A hagyományos finnugor kutatómunkát is meg kell újítani.

.

,,5. Mi és hogyan történhetett?”

– ,,Mi lehetett az ún. uráli alapnyelv előtt?”

– ,,Hogyan alakulHATtak ki a szófajok?”

– ,,Hogyan alakulHATtott ki a számjelölés?”

– ,,Hogyan alakulHATott ki az esetrendszer?”

– ,,Hogyan alakulHATtak ki az igei kategóriák?”: igei toldalékolási sorok kialakulása, szerkezete, használata; az igei személyragok kialakulása; a ragozások használata; igeidő és igeszemlélet (aspektus); az igemódok.

Ez a kötet leghosszabb egysége. A bőséges nyelvészeti magyarázatok, levezetések általában bonyolultak és szerteágazóak. A -HAT- kiemelése már az újításra törekvő és sarkalló nyelvész leleménye. Az egyes fejezetrészek figyelmes és értő olvasása akár szellemi élvezetet nyújthat.

.

Nyelvcsalád és alapnyelv

,,5. 5. A nyelvcsaládok kialakulása és az uráli alapnyelv”

Mi volt a nyelvcsaládok kialakulása előtt? További fontos megtárgyalt részterületek: „A mordvin kérdés”, „A szamojédok eredetéről”, „A lapp kérdés”.

Igen érdekes, egyszerre részletező és összegző fejezetrész.

.

.

Talán ez a legfontosabb része a kötetnek:

.

,,5. 6. Mit tudHATunk a magyar nyelv eredetéről? Rövid összegzés”

,,5. 6. 1. Mit tudunk ma a magyar nyelv eredetéről?”

Mindösszesen 4, azaz négy oldalon, számunkra jól áttekinthetően összefoglalja a magyar nyelvrokonságot (az uráli nyelvcsaládba tagozódás; a mintegy 700 finnugor eredetű szó; a finnugor nyelvtani jegyek, toldalékok stb.).

.

,,5. 6. 2. Mit tudHATunk a magyar nyelv eredetéről?”

A rövidke zárószakasz már előremutat. A több évtizedes kutatómunka eredményeképpen új tételt dolgozott ki a Szerző: Az Uráltól keletre a magyar a vogullal és osztjákkal, valamint a mordvinnal együtt a szamojéd nyelvek társaságában egy tömbben helyezkedett el. E beszélők nyelve eredetileg ős-szibériai (paleoszibériai) nyelv lehetett. Mindezt nyelvészeti adatok és magyarázatok támasztják alá. Pusztay János zárómondata: „…a magyar szibériai grammatikájú, finnugor szókincsű közép-európai nyelv.”

.

,,Bibliográfia”

A kétrészes könyvészeti gyűjtemény értékes segítség kutatóknak és érdeklődőknek.

.

.

,,MILYEN ÁFIUM ELLEN KELL

ORVOSSÁG? Megjegyzések egy elriasztó

könyvhöz”

A kötet második részében a Szerző ismerteti azt a tudományos vitát, mely az újító finnugor nyelvészek tevékenysége nyomán zajlott le. Fontos tudományos és tudománytörténeti adatokat, összefüggéseket kapunk ebből a félkönyvből.

.

.

.

TARTALOM

Pusztay János: GYÖKEREINK

A MAGYAR NYELV ELŐTÖRTÉNETE (5–125. o.)

1. Kétfrontos küzdelem

2. A metafora mint a nyelvfejlődés egyik motorja

3. A nyelvi lehetőségek véletlenszerű kihasználása

4. Szószerkezet, gyökök

5. Mi és hogyan történhetett? (29–125. o.)

Bevezetés – Mi lehetett az ún. uráli alapnyelv előtt?

5. 1. Hogyan alakulHATtak ki a szófajok?

5. 2. Hogyan alakulHATtott ki a számjelölés?

5. 3. Hogyan alakulHATott ki az esetrendszer?

5. 4. Hogyan alakulHATtak ki az igei kategóriák?

Bevezető megjegyzések

5. 4. 1. Az igei paradigmák kialakulása és használata

5. 4. 2. A paradigmák szerkezete

5. 4. 3. Az igei személyragok kialakulása

5. 4. 4. A konjugációk használata

5. 4. 5. Igeidő és aspektus

5. 4. 6. Az igemódok

5. 5. A nyelvcsaládok kialakulása és az uráli alapnyelv

5. 5. 1. A nyelvcsaládok kialakulása az észak-eurázsiai nyelvi övezetben

5. 5. 2. Az uráli alapnyelv rekonstruálásának néhány kérdése

5. 5. 3. Néhány vitatott eredetkérdés

A mordvin kérdés

A szamojédok eredetéről

A lapp kérdés

5. 6. Mit tudHATunk a magyar nyelv eredetéről?

5. 6. 1. Mit tudunk ma a magyar nyelv eredetéről?

5. 6. 2. Mit tudHATunk a magyar nyelv eredetéről?

MILYEN ÁFIUM ELLEN KELL ORVOSSÁG? Megjegyzések egy elriasztó könyvhöz (127–194. o.)

BIBLIOGRÁFIA (195–207. o.)

.

.

Javasolt művek az idegen szavak megértéséhez

A számos idegen szakszó értelmezéséhez jól jöhetnek a különféle magyarító segédletek:

Bachát László: Magyar nyelvtani műszótár. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, é. n.

Kiss Gábor – Kohári Anna: Nyelvészeti kisszótár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2019

Molnos Angéla: Magyarító könyvecske. A magyar nyelvvisszaújítás kis szójegyzékének hatodik bővített, átdolgozott kiadása. Molnos Angéla Alapítvány, Debrecen, 2015

Tolcsvai Nagy Gábor – Kugler Nóra: Nyelvi fogalmak kisszótára. Korona Kiadó, Budapest, 2000

További idegenszavas szótárak

.

Mészáros András

magyar- és történelemszakos általános iskolai tanár

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár