Örvendünk! Paczolay Gyula 90 éves – Lőrinczével is szëmbeszállt

.

.

Isten éltesse dr. Paczolay Gyulát,

a legnagyobb magyar közmondás-kutatót

90. születésnapján, 2020. novembër 2-án!

.

.

.

.

.

.

.

.

Dr. Paczolay Gyula nyugalmazott ëgyetëmi docëns, közmondáskutató

(* Ercsi, 1930. novembër 2.)

(A kép forrása: dr. Paczolay Gyula)

.

.

NÉHÁNY MÉLTATÓ SZÓ

.

Gyula bátyámat a Magyar–Észt Társaságban ismertem mëg, valamint újszërű, pompás közmondás-összehasonlító művein kërësztül.

.

A tudós

A kimérten pontos tudós, valamint a közvetlen embërségével ismeret-népszërűsítő ëgyetëmi oktató tulajdonságait szërëncsésen ötvözte kutató és tanító munkájában ëgyaránt.

Kora ifjúságától eltéríthetetlenül haladt céljai felé: Rëngeteg nyelvvel mëgismerkëdëtt, az angol szinte munkanyelvévé vált.

.

Kutatásainak jelëntősége

Mérnöki munkája mellett fölvëtte a magyar és az ëurópai közmondáskincs kapcsolatainak vizsgálatát – sőt eljutott az ázsiai, egészen a távol-keleti (japán, kínai, korëai, vietnami) közmondásokig is.

Bár művei viszonylag kisebb példányszámban jelënhettek mëg (viszont a világháló ezën némileg segít), összehasonlító munkássága mëgkerülhetetlen a magyar közmondáskutatás és nemzetközi kutatások történetében, akárcsak a felejthetetlen O. Nagy Gáboré.

.

Ellentmond Lőrinczének

A zárt ë hang kétpontos bëtűjelét – dicséretës módon – már korai kiadványaiban alkalmazta a magyar közmondások helyësírásában. Lőrincze Lajos (1915–1993), az „emberközpontú nyelvművelés” meghirdetője és vezetője ëgy alkalommal így figyelmeztette: „Miért tëszi fël a két pontot, az e-re, honnan tudja, hogy ott van?” Dr. Paczolay Gyula kérdéssel válaszolt: „Mások hogy merik onnan lëvënni, mikor tudom, hogy ott van?”

.

Napjainkban is kutat és ír

Szërény életmódjával példát mutat. Anyagi javait könyvekre, tudományos tanácskozásokra, a magyar nemzeti műveltségre fordította. Földolgozta Baranyai Decsi János közmondásait, és még számos mű található poggyászában.

Gyula bátyámnak hálásan köszönjük kitartó és áldozatos munkálkodását! Adjon Isten további erőt és egészségët!

.

Mészáros András

.

.

Ezzel a fontos írással indult el tudományos pályája:

Paczolay Gyula: Tudományok és rendszerek. Tudományszervezési Füzetek. Akadémiai Kiadó, 1973

.

.

A BÁRCZI ALAPÍTVÁNYNÁL MEGJELËNT

PACZOLAY-KIADVÁNYOK:

.

Paczolay Gyula: Ezër magyar közmondás és szólás – angol, észt, finn és némët fordítással. 154 B/5-ös o. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest–Bicske, 2000

.

Paczolay Gyula: Ezër magyar közmondás és szólás angol, észt, finn, némët fordítással és mëgfelelőkkel, latin forrásokkal. 1000 Hungarian Proverbs. Ungari vanasõna ja kõnekäändu. Unkarilaista sananlaskua ja sanontaa. Ungarische Sprichwörter und Redewendungen. 138 A/4-es o. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2005

A világhálón elérhető!

https://kiejtes.hu/megbizhato-muvek-%E2%80%94-melegen-ajanljuk/isten-eltesse-a-szerzot-85-szuletesnapjan-2015-november-2-paczolay-gyula-ezer-magyar-kozmondas-es-szolas-angol-eszt-finn-nemet-forditassal-es-megfelelokkel-latin-forrasokkal

.

.

Joannes Deczius Ungarus: Synopsis Philosophiae, Argentorati (= Strassburg), MDXCI. (= 1591) Hasonmás kiadás. Közreadja Paczolay Gyula. 84 A/5-ös o. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2006

.

Magyar Decsi János: A filozófia áttekintése. Latin eredetiből fordította Kovács Péter. Közreadja Paczolay Gyula. 78 A/5-ös o. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2006

Elérhető a világhálón!

https://kiejtes.hu/kiadvanyaink-kukkantson-bele/a-filozofia-attekintese

.

.

Korompay Ëmánuël: Ëgy lengyel Magyarországon. Lengyel–magyar társalgás. Polak na Węgrzech. Rozmówki polsko – węgierskie. Varsó, 1938. Hasonmás kiadás. Közreadja: dr. Paczolay Gyula. 40 A/5-ös o. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2010

.

.

AZ ÜNNEPELT MUNKÁSSÁGÁRÓL

RÖVIDEN

.

Dr. Paczolay Gyula Ercsiben születëtt 1930. novembër 2-án. Kunszentmiklósi és újpesti középiskolai tanulmányok után 1953-ban a Veszprémi Vëgyipari Ëgyetëmën szërzëtt vëgyészmérnöki oklevelet. Dolgozott az Inotai Alumíniumkohóban, Budapestën a Fémipari Kutatóintézetben. 1962-ben elnyerte a műszaki tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. 1973-ban jelënt mëg Tudományok és rëndszërëk, tudományterületëk közös törvényszërűségei című könyve. 1992-ben a Veszprémi Ëgyetëm Fizikai-Kémiai Tanszékének docënseként vonult nyugdíjba. 2003-tól aranydiplomás mérnök.

Az 1960-as évektől tanulmányozza és népszërűsíti az észt nyelvet és műveltségët, öntëvékënyen építi a magyar—észt kapcsolatokat. Jelëntős szerepe volt a Veszprém és Tartu közti testvérvárosi kapcsolatok kialakításában. A Magyar—Észt Társaság alapító tagja.

1975-től jelënnek mëg írásai a közmondások összehasonlító vizsgálatának témakörében, amëlynek — szélës körű nyelvtudásának is köszönhetően (angol, észt, francia, japán, kínai, lengyel, némët, olasz, orosz) — ma már nemzetközileg elismert szaktekintélye. Számtalan tudományos találkozón képviselte előadásaival a magyar és a finnugor művelődést — Budapest és Marosvásárhely után Kovásznától Liptószentivánig és Ungvárig, Graztól Tartun át Jyväskyläig és Sziktivkárig, Rómától Göttingán és Wrocławon át Vilniusig, Mysore-tól Pëkingën át Tokióig, Nairobitól Melbourne-ig

Legfontosabb könyvei: Magyar—észt—némët—angol—finn—latin közmondások és szólások csërëmisz és zürjén függelékkel (1987); European, Far-Eastern and some Asian Proverbs — a comparison of European, Chinese, Korean, Japanese, Vietnamese and other Asian proverbs (1994); Magyar—japán közmondások és szólások (1994); Ëurópai közmondások 55 nyelvën arab, përzsa, szanszkrit, kínai és japán mëgfelelőkkel (angol címe: European proverbs in 55 languages…) (1997); Duka Tivadar (1998).

Jelëntősebb tanulmányai: Lengyel és magyar provërbiumok összehasonlítása (A lengyel nyelvoktatás Magyarországon); Proverbs in Hungarian literature. A bibliography (Proverbium Yearbook); Proverbs and reality (Proverbium Yearbook); Reciprocity and departures from it in proverbs (Vorträge des 10. Kongresses der Internationalen Gesellschaft für Volkserzählungsforschung); János Baranyai Decsi and his Adagia (Acta Ethnographica); Baranyai Dëcsi János, a szóláskutató (Erdélyi Múzëum); Magyar közmondások és szólások nemzetközi rokonsága (Acta Hungarica); Az első magyar és lengyel közmondás (Ethnica); Északi csángómagyar közmondások, kifejezésëk (Erdélyi Múzëum); A közös távol-keleti közmondások kínai forrásai (Mir-susné-hum — Hoppál Emlékkönyv) stb.

A Szërző műveinek könyvészetét Voigt Vilmos szërkesztëtte: EFI Communicationes 10. Varia Bibliographica. Paczolay Gyula 70. éves. Ëurópai Folklór Intézet, 2000.

Dr. Paczolay Gyulát 2000-ben a Magyar Néprajzi Társaság tisztëleti tagjává választotta; ugyanebben az évben több évtizedës munkásságáért 70. születésnapja alkalmából mëgkapta az Ëurópai Folklórérëm kitüntetést (UNESCO, Ëurópai Folklór Intézet); 2002-ben az Észt Köztársaság elnöke tüntette ki a Maarjamaa Rist érdëmrënddel [Mária Országának Kërësztje]; ugyancsak 2002-ben a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány Bárczi-harang-díjat adományozott számára.

Az első magyar közmondásgyűjtemény mëgjelënésének 400 éves jubilëuma alkalmából Budapestën 1998-ban tartott nemzetközi konfërëncia, valamint Baranyai Dëcsi János halála 400. évfordulója alkalmából 2001-ben Decsën, Marosvásárhelyën és Budapestën rëndëzëtt tudományos konfërënciák kezdeményëzője és előadója volt. 2004-től a Proverbium Yearbook of International Proverb Scholarship (Burlington, Vermont, USA) szërkesztőbizottsági tagja.

(A Bárczi Füzetëk III., 2005 hátlapjáról)

.

Szërkesztëtte: Szkíta-Ujgur

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár