Bemutatkozás
Kik vagyunk? Hamarosan…
Miért finnugor nyelv a magyar? (2019) ___________________________ Csúcs Sándor tanár úr mesterműve
.
.
.
.
.
A kötet címlapja, Csúcs Sándor: Miért finnugor nyelv a magyar?
Igényes, érdekfeszítő tudományos munka – igényes érdeklődőknek
Melegen ajánljuk!
.
Dr. Csúcs Sándor egyetemi tanár (emeritus) eddigi életműve már eddig is kiemelkedően gazdag. 60. születésnapján, 2003-ban ünnepi kiadvánnyal köszöntötték pályatársai. Kutatási területe: a finnugor összehasonlító nyelvészet, a permi nyelvek (a komi és az udmurt = zürjén és votják) története, az udmurt nyelv orosz és tatár jövevényszavai, Reguly Antal élete és munkássága, az UEW munkálatai, a számítógépes uráli szófejtő adattár kifejlesztése (egyik szerzője): http://www.uralonet.nytud.hu/ stb. S nem utolsósorban a Tóth Szilárd alapította Finnugor Világ felelős szerkesztője immár évtizedek óta.
Nem tisztem részleten ismertetni a kötetet. Csupán a figyelemfelhívás szándékával emelem ki a gazdag kutatói-tanári munkálkodásból kisarjadt könyv alábbi fejezetcímeit.
.
Címszavakban
.
2. A nyelvrokonság és bizonyítása
Hihetetlenül érdekes fejezet általában a nyelv, a magyar nyelv változásairól és a nyelvrokonság mibenlétéről, kibontásáról.
.
3. Hangtörténet
A mássalhangzók, illetve magánhangzók egyezéseit, szabályos változásait tulajdonképpen szófejtő sorok fölhasználásával, táblázatokkal kiegészítve ismerhetjük meg.
.
4. Alaktan
A magyar szófajok és toldalékok ilyenféle, átfogó tárgyalását – a nyelvrokonság szempontjából – eddig talán még sehol nem lehetett olvasni.
.
6. Szókészlet
Ősi szavaink fontos szócsoportjainak számbavétele után a Szerző újszerűen ismerteti a mai magyarban mutatott arányukat, szerepüket is.
.
Teljes példatár
Itt a korábban idézett 195 szófejtés (etimológia) rendszerezve szerepel – a http://www.uralonet.nytud.hu/ sorrendje szerint.
.
Ősi eredetű szavaink
Ez az összesítő fejezet 707 uráli, finnugor, ugor eredetű szavunkat tartalmazza szoros magyar ábécérendben – a http://www.uralonet.nytud.hu/ sorszámával együtt.
.
.
Négy záró megjegyzés
A szerző jócskán használ magyar nyelvű szakszavakat, szakkifejezéseket, de jó néhány idegenes szó is maradt a tudomány mai gyakorlata szerint, amelyekhez meg kell majd nézni a különféle segédkönyveket.
A magyar, finn és észt nyelv kivételével a különféle nyelvek szóalakjait – a tudományos igényeknek megfelelően – a Setälä-féle tudományos átírás betűivel adja meg a Szerző; külön kis fejezet ismerteti őket.
Csak helyeselhető a szoros ábécérend használata (az UEW-ben is), hiszen a jelenlegi betűrend használata nehézkes a magyar szótárakban, lexikonokban – különösen a diákok, fiatalok számára.
A zárt ë használatát még inkább méltányolom a záró összesítésben: Uráli-finnugor nyelvtudományt (magyar nyelvtörténetet, leíró nyelvtant, nyelvjárástant stb.-t) lehetetlen megfelelő színvonalon művelni a zárt ë ismerete nélkül. Föl kell oldani a nyelvészek által a zárt ë-re jó egy évtizede kiszabott (inkább szomorú, mint nevetséges) tiltást!
.
Csúcs Sándor professzor gazdag tapasztalatok alapján gondosan összeszerkesztett, kézre álló (A5-ös méretű) kötetét jó szívvel ajánljuk mindenkinek, különösen az érdeklődő diákoknak és tanároknak!
.
.
Csúcs Sándor: Miért finnugor nyelv a magyar?
Tartalomjegyzék
Előszó
1. Uráli népek és nyelvek
2. A nyelvrokonság és bizonyítása
3. Hangtörténet (Hangok a szavakban) [Mássalhangzók; Magánhangzók; szabályos hangváltozások, hangmegőrződések]
4. Alaktan (Szófajok; Névszóragozás; Az esetrendszer változásai; Számjelölés; Birtokos személyragok; A névszói toldalékok szórendje; Igeragozás; Szóalkotás)
5. Mondattani sajátságok
6. Szókészlet (Az alapnyelvi szókészlet jelentéskörök szerinti csoportosítása; Ősi szavaink a mai magyarban; Ősi eredetűek; Belső keletkezésűek; Ismeretlen eredetűek)
7. Összefoglalás
Hangjelölés
Rövidítések
Teljes példatár
Ősi eredetű szavaink
Irodalom
.
.
Fontosabb irodalom
.
Csúcs Sándor: Miért finnugor nyelv a magyar? Reguly Társaság – Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2019 [136 o.]
.
.
.
Ünnepi könyv Csúcs Sándor tiszteletére. Permistica et Uralica. Fenno-Ugrica Pázmániensa I. Szerkesztette Molnár Zoltán és Zaicz Gábor. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Finnugor Tanszék. Piliscsaba, 2003 [303. o.]
.
Rédei Károly: Uralisches Etymologisches Wörterbuch I-II. – III. Register. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986-1988 – 1991 [UEW]
.
Csúcs Sándor egyetemi tanár műveinek jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában (64 tétel):
.
Csúcs Sándor: Reguly Antal élete és műve. Reguly Társaság, Budapest, 2019
.
Csúcs Sándor: Chrestomathia Votiacica. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990 [224 o.]
.
Csúcs Sándor: Die tatarischen Lehnwörter des Wotjakischen. Bibliotheca Uralica 10. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990 [306. o.]
.
Csúcs Sándor: Die Rekonstruktion der permischen Grundsprache. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990 [410 o.]
.
Rusvai Julianna ismertetése
http://finnugor.arts.unideb.hu/fud/fud26/18_ismert_csucs.pdf
.
Könyvajánló a Reguly Társaság honlapján :
http://www.regulytarsasag.hu/konyvajanlo/
.
Kiss Gábornak, a Tinta Könyvkiadó vezetőjének beszélgetése a Szerzővel a kötetről, a finnugor nyelvrokonságról:
.
Javasolt művek az idegen szavakhoz:
Bachát László: Magyar nyelvtani műszótár. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, é. n.
Kiss Gábor – Kohári Anna: Nyelvészeti kisszótár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2019
Molnos Angéla: Magyarító könyvecske. A magyar nyelvvisszaújítás kis szójegyzékének hatodik bővített, átdolgozott kiadása. Molnos Angéla Alapítvány, Debrecen, 2015
Tolcsvai Nagy Gábor – Kugler Nóra: Nyelvi fogalmak kisszótára. Korona Kiadó, Budapest, 2000
További idegen szavas szótárak
.
Mészáros András
általános iskolai magyartanár, történelemtanár
2 hozzászólás – Miért finnugor nyelv a magyar? (2019) ___________________________ Csúcs Sándor tanár úr mesterműve
-
Esküdt mondja:
Ünneprontó leszek. Vállalom!
Hangsúlyoznom kell, nem a munkával általában, hanem a magyar nyelv uráli (finnugor) származásának bizonyításával kapcsolatban vannak fenntartásaim.
Jeles nyelvészünk könyvében a 2. fejezet címe: „A nyelvrokonság és bizonyítása”. Nosza, gondoltam, lássuk a bizonyítékokat!
Sajnálattal kell tudomásul vennem, hogy ünnepelt tudósunk – a finnugrista gyakorlatnak megfelelően – csakis feltételezésekről és következtetésekről tud számot adni.
A közös alapszókincs, melynek tagjai szabályszerűen felelnek meg egymásnak, valamint a nyelvtani rendszer egyezései és a közös jellemvonások: szerzőnk állítása szerint ezek teszik az urálinak stb. minősített nyelvek (származás szerinti) rokonságát.
Jeles nyelvészünk feltételezi, hogy a szóban forgó nyelveknek volt egy közös ősük, az úgynevezett alapnyelv. Mai, élő nyelvekből bonyolult, kivételektől sem mentes szabályok szerint előállít, szerkeszt egy (nevezzük így) „kikövetkeztetett alapnyelvet”. Feltételezi, hogy ezen „kikövetkeztetett alapnyelv” nagyjában-egészében megegyezik egy hajdan beszélt alapnyelvvel. Feltételezi, hogy utóbbi (nevezzük „feltételezett alapnyelvnek”) egykor valóságosan is létezett.
Igen ám, de a vizsgálni kívánt korból egyetlen adatunk, nyelvemlékünk sincsen. Vagyis semmi sem bizonyítja, hogy az urálinak minősített népek egykor a „feltételezett alapnyelvet” vagy a „kikövetkeztetett alapnyelvet” beszélték. Csak következtetni, találgatni tudunk, milyen nyelvet beszélhettek.
Jeles atyánkfia csakis módszerével és következtetéseivel tud elszámolni. Feltevései közül egyiket sem tudjuk ellenőrizni. Márpedig, ha erre nincs módunk, akkor állításait sem igazolni, sem cáfolni nem tudjuk.
-
Esküdt mondja:
Most ragadta meg figyelmemet a szerző nyilatkozata (https://anyanyelvcsavar.blog.hu/2019/09/24/kizartnak_tartom_hogy_a_magyar_nyelv_finnugor_rokonsagat_tudomanyosan_cafoljak?token=e19353e654461a0614e0ff0effaf20aa)
Ama kérdésre, mit értünk azon, hogy a magyar nyelv finnugor, jelesünk így válaszolt: „Azt értjük, hogy anyanyelvünk a finnugor nyelvcsaládba tartozik, vagyis oda, ahova a finn…”
Ezek szerint, ha a magyart az indoeurópai nyelvek közé soroljuk, ahová az angol, a szanszkrit stb. tartozik, akkor indoeurópai lesz?
„A nyelvrokonság azt jelenti, hogy két vagy több nyelvnek közös őse van. Ezt nevezzük alapnyelvnek. A finnugor, illetve uráli alapnyelvet kb. hatezer évvel ezelőtt beszélték. Az alapnyelvi kor óta eltelt időben az eredetileg többé-kevésbé egységes népcsoport szétvált…”
E kijelentések mindegyike ellenőrizhetetlen feltételezés. Semmi sem bizonyítja, hogy a magyar, a finn stb. nyelvnek létezett közös őse. Tudniillik nyelvészeink egyetlen nyelvemléket sem tudnak felmutatni a több ezer éves múltból. S az is különös, miért beszél a szerző „egységes népcsoportról”. Hiszen ismerjük nyelvészeink vezérelvét: „Nem mi vagyunk finnugorok, hanem a nyelvünk.” Változott valami a közelmúltban?
„… a század vége felé elkészültek azok a szótárak és monográfiák, amelyek végleg bebizonyították a finnugor nyelvrokonságot.”
Hogyan bizonyították? Előkerültek nyelvemlékek, melyek igazolják a feltételezett közös alapnyelv létezését?
„Lehetséges, hogy ezeket az érveket valaha tudományosan cáfolni fogják?” – kérdi a tudósító. Szerzőnk válasza: „Ezt kizártnak tartom. Hiszen valóságosan létező szavakat és toldalékokat hasonlítunk össze. Az összehasonlításból levont szabályok bárki által felülvizsgálhatók és megcáfolhatók lennének.” … „Az ilyen nagymértékű szabályosság pedig észszerűen csak úgy magyarázható, hogy az érintett nyelvek rokonok, vagyis közös őstől származnak.”
Itt van a kutya elásva! Nyelvészeink mai, élő nyelveket hasonlítanak össze, s vonnak le következtetéseket, a több ezer évvel ezelőtti, teljességgel ismeretlen nyelvi állapotokra vonatkozóan. S következtetéseiket tekintik a nyelvrokonság bizonyítékának. … Ha anyanyelvünket csakis (kizárólag) a finnugornak minősített nyelvekkel hasonlítják össze, e körülmény határozza meg az eredményt.
„Stanley mennyi fáradságtól kímélte volna meg magát, ha Livingstone ott van vele már az induláskor.”
Hozzászólás ehhez a cikkhez: Miért finnugor nyelv a magyar? (2019) ___________________________ Csúcs Sándor tanár úr mesterműve
© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár