Kik vagyunk? Hamarosan…
.
.
LETÖLTHETŐ A MAGYARSÁGKUTATÓTÓL: https://mki.gov.hu/media/pdf/mki_2020_osi_irasaink.pdf
.
.
Fehér Bence – Ferenczi Gábor (szerkesztette)
ŐSI ÍRÁSAINK
Tanulmánykötet a Magyarságkutató Intézet által
2019. december 12–13-án
rendezett konferencián elhangzott előadásokból
.
Csak egyetlen sürgető, egyben biztató mondat az előszóból: „Erre a nagyobb nyilvánosságra és kutatók közti szorosabb együttműködésre immár égetően szükség is van, mivel e szakterület hatalmas ütemben fejlődik.”
.
A kötet írásai, vastagbetűvel kiemelve néhány írás:
.
Szerkesztők: Előszó (7. oldal)
Fehér Bence: Amiben senki nem hitt: a káposztásmegyeri rovásfelirat (9. oldal): – Talán a Mátyás-korabeli rovásdivattal kapcsolatban keletkezett a fazekasmester cserépdarabon fönnmaradt „firkája”. A felirat második sorából ez érthető: [- – -]+uk róttam [- – -?].
Fehér Bence: Benedek Illyés graffitiző és műemlékrongáló (XV. század?) (25. oldal): – Megvan a sepsikilyéni unitárius templom külső falán látható felirat megfejtése! Íme: X Scribsit BNDK I[[L]]`Ly ́ES = Írta: Benedek IIylyés.
Haramza Márk: Latin betűs fegyverfeliratok a 9–12. századi Kárpát-medencéből (39. oldal)
Hosszú Gábor: Evolúciós számítások írásinformatikai alkalmazása (51. oldal)
Kovács Péter: Adatok Keszthely-Fenékpuszta 7. századi népességéhez (77. oldal): – Az egyik arany övcsat feliratának újraértékelése alapján görög anyanyelvű és germán lakosság feltételezhető a jelzett térségben, az avar kaganátus területén.
Langó Péter: Rovásjelek vagy a keresztény térítés emlékei? (99. oldal)
Medgyesi Pál: 11. századi rovásjelek Sarkadkeresztúr határából (127. oldal)
Péntek Attila: Rovásfeliratos szalaggyűrű Veresegyház-Göbölyös lelőhelyről (155. oldal)
Puskás-Kolozsvári Frederic: A Tászok-tető írott köveinek lehetséges párhuzamairól, különös tekintettel a moldvai területeken lévőkre (183. oldal)
Szabó Ádám: Az apahidai Onachar (201. oldal)
Szabó Géza: A kontinuitás változatai a regölyi grafémák tükrében (227. oldal)
Szentgyörgyi Rudolf: Rovásemlékeink és a magyar nyelvtörténetírás (259. oldal): – A nyelvtörténetírásnak – a korábbi kétkedő, elzárkózó hozzáállással szemben – egyre inkább figyelembe kell vennie a magyar rovásírásos anyagot is. A szerző a „(rovásírásos) feliratemlék” megnevezést javasolja az egyes rovásos nyelvi forrásokra. Külön foglalkozik az „áldozócsütörtök” szó egyetlen középkori előfordulásával is (Székelydályai rovásemlék, 1400 k.).
Teszler Vendel: A rovásírás kibontakozása napjainkban (275. oldal)
Vékony Gábor: A nagyszentmiklósi kincs történeti értékeléséhez (289. oldal)
Zelliger Erzsébet: Hangtörténet és rovásábécé (309. oldal): – A Róna-Tas András által a nikolsburgi betűjelkészletből kikövetkeztetett rovásábécé nincsen összhangban az ősmagyar kor vége és a korai ómagyar kor nyelvállapotával. Egyes hangjaink azóta eltűntek, s az őket jelölő rovásjelek is. Pedig a kérdés tisztázása elengedhetetlen a helyes olvasatok megalkotásához. A beszédhangok és rovásjelek változása mellett már figyelembe veendő a latin betűs írás hatása is.
.
.
Irodalom
Fehér – Ferenczi 2020 = Fehér Bence – Ferenczi Gábor (szerkesztette): Ősi írásaink. Tanulmánykötet a Magyarságkutató Intézet által 2019. december 12–13-án rendezett konferencián elhangzott előadásokból. Szakmai lektorok: Fehér Bence, H. Tóth Tibor, Szabó Ádám. Nyelvi lektorok: Eőry Zsófia, Ferenczi Gábor, H. Tóth Tibor, Katona József Álmos, Nagy Dóra, Pál Helén. 326 oldal. Magyarságkutató Intézet, 2020
LETÖLTHETŐ A MAGYARSÁGKUTATÓTÓL: https://mki.gov.hu/media/pdf/mki_2020_osi_irasaink.pdf
.
Mészáros András történelem- és magyartanár
© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár