Bemutatkozás
Kik vagyunk? Hamarosan…
Vót nyelvű találós kérdésëk ________________________________ Vót nyelvmutatványok. Mondóka
.
Az őshonos nyelvek nemzetközi éve, 2019 alkalmából
.
A vótok
A vótok önelnevezése: vad’d’alaizõd (vaggyalajzöd), vai rahvaz, maavätši (máveccsi); az oroszok a csud vagy vogy vagy votü népnévvel illették őket. Saját nyelvüket többféleképpen is nevezik: vad’d’a tšeeli = vaggya cséli, maatšeeli, maa tšeeli = mácséli, má cséli.
A vót az észt nyelvvel (kb. 1 000 000 anyanyelvi beszélő) és a lív nyelvvel (körülbelül 250 tanult beszélő) együtt alkotja a balti finn nyelvek déli csoportját. 2002-ben a Leningrádi területen 12 vót élt, és még Szentpéterváron 12 fő, az egész Oroszországi Szövetség területén összesen 73 fő. 2010-ben a népszámlálás szerint 64 vót élt Oroszországban, a vót nyelvet beszélők száma 68.
A jelenlegi észt–orosz ellenőrzővonalhoz közeli Lauga folyó torkolatvidékén beszélik még a vótot a következő helységekben: Jõgõperä (Krakolje), Liivtšülä (Peszki) ja Luutsa/Luuditsa (Luzsicü). (Szeretném megjegyezni, hogy Bereczki Gábor professzor szerint az itt használatos vót már valamiféle „vótos izsór nyelvjárás”.)
Természetesen a magyar nyelvnek rokona a vót nyelv is – ugyanannyira, mint az észt vagy a finn. A szavakon felül szabályos hangmegfeleléseink és számos toldalékunk közös eredetű.
.
.
.
A vót zászló
.
.
Vót találós kérdésëk
Három találós kérdést választottam ki az Ariste-műből. A vastagított szavak kifejezetten rokonok a magyar szavakkal.
.
18.
Rihi täün tuttavia, ühtkà_n tunne. = JälleD.
A szoba tele van ismerőssel (tud), (de) ëgyet sëm ismerëk (tudok). = Nyomok (jelek).
.
21.
Ühez bodžgas kahellais elutta. = Kananmuna, muna.
Ëgy hordóban kétféle sör. = Tyúktojás (-mony), tojás (mony).
.
55.
Elin miε kaivettu, elin miε mālittu, elin miε paloz. Sīz miε elin riηkalla. Sīz miε sǖtin nōrī i vanoja. Izze ku menin vanassi, minū lūd vizgattī ōnē takkā. I luita koirad evät sǖtü. Se on arvotuz. Mikä se one? Se on savipata. Semeruī tehtī patoja. Sieltä veitettī. Eli kahs semerua. Miε en tä, kummas tehtī. =
Kiástak engëmet, bemázoltak engëmet, kiégettek engëmet. Aztán (én) a vásárban voltam. Aztán (én) ëtettem fiatalokat és időseket. Aztán amikor (mëntem) mëgöregëdtem, az én csontjaimat az épület mögé dobták. És a csontokat a kutyák nëm ëtték mëg. Ez (van) találós kérdés. Mi ez (van)? Ez (van) cserépfazék. Agyagból (tëtték) csinálták a fazëkat. Abból (veittsi = kés) faragták. Két darab agyag volt. (Én) Nëm tudom, melyikből (tëtték) csinálták.
.
Hangjelölés
A vót szövegeket Paul Ariste professzor a Setälä-féle finnugor hangjelöléssel adta közre. (A vót szavakban az a betűvel jelölt hang mindig ȧ = palóc a, vagyis „nemzetközi” a. Ezt külön nem jelöljük. A magyar példaszövegben az ë betűjellel a zárt e hangot jegyezzük.)
ā = hosszú ȧ hang, hasonló a magyar á-hoz
ä = egészen nyílt e, „vászprémi” e
D = a t és d közötti hangzó, kevéssé zöngés d
e = ë, zárt ë
ee = hosszú ë, körülbelül a magyar é
e = hátul képzett, hátsó zárt ë
ε = mint a magyar nyílt e
d’ = gy
i = hátul képzett, hátsó i
ī = hosszú í
õ = széthúzott szájjal, hátul képzett ö (a vót, a lív és az észt nyelvben)
s = sz
tš = cs
ū = hosszú ú
ǖ = hosszú ű
.
.
.
.
.
.
.
.
Paul Ariste, a kiemelkedő észt nyelvész vót találóskérdés-gyűjteménye (1979)
.
.
.
.
.
.
.
Paul Ariste professzor (* 1905. február 3., Rääbise, Võtikvere körzet, Torma járás – † 1990. február 2., Tallinn) kedvenc kutatási területe volt a vót nyelv és néphagyomány. Számos elismerése közül említtessék meg: 1969-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, 1971-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem díszdoktora lett. Az észtek közül Paul Ariste a második, legtöbb nyelvet ismerő személy – a körülbelül 80 nyelvből fordítani képes volt Pent Nurmekund nyelvész után.
.
.
Vót nyelvmutatványok
Az alábbi piciny szövegeket az észt vikipeedia Vadja keel (= Vót nyelv) című cikkéből emeltem ki. A vastagított szavak kifejezetten rokonok a magyar szavakkal.
Terve! – Szia, üdvözlet!
Tere päivä! – Jó napot!
Tere oomnikkoa! – Jó rëggelt!
Tere õhtagoa! – Jó estét!
Jäämm üvässi! – Viszontlátásra (rokon szó: igën)!
.
Mondóka
Tuli lumi, Jött a hó (lom),
Lumi suli, Elolvadt a hó (lom),
Tuli vara cesä. Korán jött a nyár.
Menin mettsää cävelemää, Elmëntem az erdőbe (messze) sétálni,
Leyzin linnuu pezää. Találtam ëgy madár(lúd)fészket.
Pezäz õli muna, A fészëkben ëgy tojás (mony) volt,
Munaz õli poika, A tojásban (monyban) fiú volt,
Poigall õli nokka A fiúnak olyan csőre volt,
Niku kaivokokka. Mint a (hajít)kútgém.
.
.
IRODALOM, KÖNYVÉSZET
.
A találós kérdések forrása
Paul Ariste: Vadja keele mõistatusi [= Vót nyelvű találós kérdések]. Eesti NSV Teaduste Akadeemia. Emakeele Seltsi Toimetised nr. 13. Valgus, Tallinn, 1979. E helyütt érdekességképpen hadd jegyezzem meg, hogy a kiadvány kiadási adatai között – az akkori szovjet eljárásnak megfelelően – szerepel a sajtórendőrség (cenzúra) jelzete is: MB-01563. A 70 oldalas tartalmas füzetet, e fontos finnségi művet baráti kezek juttatták el hozzám, amiért is Tõnu Kalvet újságírónak, fordítónak ezúton is köszönetet mondok.
.
Bereczki Gábor: Bevezetés a balti finn nyelvészetbe. 7. oldal: A vótok. Universitas Könyvkiadó, Budapest, 2000
.
Bereczki András: A vótok története. Elérhetőség:
.
Papp István: Leíró magyar hangtan. Harmadik kiadás. 179–183. o.: Rokonnyelvi hangok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
.
Vadja keel. [Vót nyelv] Az észt vikipeedia cikke:
https://et.wikipedia.org/wiki/
https://et.wikipedia.org/wiki/Vadja_keel
.
Vadjalased. [= A vótok] A fennougria.ee cikke. Elérhetőség:
https://fennougria.ee/rahvad/laanemeresoome-rahvad/vadjalased/
.
Vadjalased. [= A vótok] Az észt vikipeedia cikke:
https://et.wikipedia.org/wiki/
https://et.wikipedia.org/wiki/Vadjalased
.
Paul Ariste képének forrása
http://www.virumaa.ee/2002/04/
http://www.virumaa.ee/2002/04/ve-ariste-paul-keeleteadlane-ja-poluglott/
.
Összeállította: Szkíta
Hozzászólás ehhez a cikkhez: Vót nyelvű találós kérdésëk ________________________________ Vót nyelvmutatványok. Mondóka
© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár