Kik vagyunk? Hamarosan…
.
.
Az őshonos nyelvek nemzetközi éve, 2019 alkalmából
.
.
A SZÍV HULLÁMAI
Mai lív líra
Szép kötettel örvendeztette meg a lív és a magyar olvasókat Pomozi Péter nyelvész, az ELTE Finnugor Tanszékének oktatója. A formás kis kötet három élő lív költő műveiből ad ízelítőt két nyelven: lívül és magyarul. Köszönet érte!
.
.
.
.
.
.
A szív hullámai. Mai lív líra. Válogatta, fordította és a bevezető tanulmányt írta: Pomozi Péter. Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, Budapest, 2019
.
.
.
.
.
.
Baiba Damberg (* 1957, Sīkrõg, Lettország [lettül: Sīkrags]). Kurföldi (kurlandi, kuramaa-i) lív halászfalucskában született. Lív költő, képzőművész, rajztanár. Lánya Pētõr Dambergnek, a kiemelkedő lív nyelvésznek, költőnek, műfordítónak, tanárnak, tankönyvírónak. A fénykép forrása: http://modernpoetryintranslation.com/words-about-words/
.
Baiba Damberg Pomozi Péter fordítása
.
Kōd kīelkõks ma sīndiz… Kétnyelvűnek születtem én…
.
Kōd kīelkõks ma sīndiz. Kétnyelvűnek születtem én.
Izā iz sō midēid kitõ, Apám mit sem mondott róla,
ku skūoliš ma opīz jõvist s a padban szépen tanultam
jemā andtõd leţkīeldõ anyám adta lett nyelvemet,
nõtkõ saksā ja krīevõ német és orosz énemet,
ja dialektika kīelkõks. kavargó táji színeket.
.
Kuņtš kēļ, mis āndiz min izā – Ám a nyelv, mit apám adott –
līvõkēļ, kālmadtarā kīelas; a lív gyászharangban kongott;
vīrgizt kūorad nei obbō későn ébredtem füleim,
līvõkīels rõkāndõ jõugõks, lívem a homoknak dalolom,
ailijizt pīladõks, fürge felhőknek,
pizārkuodādõks, kagylók héjának,
kivīdõks mier pūojsõ, dűnékbe bújt kavicsnak,
kūolõnd kilād gadāgõdõks. holt falvak borókáinak.
.
Ja ni, mer andõksõks És most, tenger, bocsáss meg nekem,
ānda ja vȱida ēņtšta, s a végzettől óvd meg magad,
izāndõd ētabõd virpõļi. uraink kockát vetnek itt.
Ja alā and, Jumāl, És ne engedd, óh Istenünk,
vel siedā tūoizta kīeldõ még, hogy nyelvünk
kālmadtarā kīela sil temetőnk harangját
tänktõ. kondítsa.
.
.
.
.
.
.
.
Valt Ernštreit (* 1974. május 26., Riga). Kiemelkedő lív nyelvész, költő, egyetemi oktató. Fontos lett nyelvű műve a Lībiešu rakstu valoda [A lív irodalmi nyelv]. Két honlap állandó szerzője: http://www.livones.net/lv és a niceplace.lv A fénykép forrása: https://et.wikipedia.org/wiki/Valts_Ern%C5%A1treits
.
Valt Ernštreit Pomozi Péter fordítása
.
Mäddõn āt telefonilīnijd… Millió telefonvonalunk van…
.
Mäddõn āt telefonilīnijd, Millió telefonvonalunk van,
mis ītõbõd kontinentidi. mik földrészeket kötnek össze.
Mäddõn āt satelītõd És van csomó műholdunk is,
ja kakšsaddõ kanāltõ TV-s. meg tévéműsor, kétszázféle.
.
Mäddõn āt līndmašīnõd, Vannak itt még repülők is,
mis līndabõd Rīgõst Väntõ mik Rigából Ventspilsbe tartva
almõl kuolmkimdõ minūtõ, fél óra alatt jutnak a partra,
ja mäddõn āt imlimizt jelūd ja s van még takaros házunk
imlimizt CV-d. és CV-nk is.
.
Mäddõn um amā – būoḑõd Mindenünk van – áruhegyek
ja autod, ja radio és kocsik meg rádió,
bet mäd sidām laint, csak szívünk hullámai
ni um vagā ja lǟlamstiz lieudtõb. csendesek, s rejtőznek nagyon.
Ja se rubīž,
mis mõstõ sai artõd āigastõd És a dróthatár,
tāgizpēḑõn, mely földünkből szakított,
nemē jedmõl akárcsak hajdanán,
jūokšõb īdstīd mäd pǟsõ ja mielsõ. mindmáig szívünkön nyargal át.
.
Nemē unstõ ma vīrgõb ja tiedab, ku Mintha álomból ébrednék s
kūoḑõn īrgandõksõst kezdettől tudnám,
.
ma um alz tõn sõdõ iļ rubīž, lǟdõ hogy átmennék még e határon,
iļ aigā, át a széleken,
kus um sieldi pǟva, sõbrād ja tūļ pūd hol fényes a nap. Vannak barátok
tutkāmiš, s szél fütyül a fák között.
ja kus mīnda vȯdlõb min piški Az a kis világ az életem.
mōīlma laigā.
.
.
.
.
.
.
.
Ķempi Kārl (észt neve: Karl Pajusalu, * 1963. június 20., Kempi, Tahkuranna, Észtország). Szülőhazája az északi Lívföld Észtországba átnyúló csücske. Kiemelkedő észt nyelvész, akadémikus: az észt nyelv, a dél-észt nyelvjárások és a rokon nyelvek kutatója. A lív költészet művelője. A fénykép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Karl_Pajusalu_LU.jpg
.
Ķempi Kārl Pomozi Péter fordítása
.
Piški Salats II A Kis-Salatsi partján II.
.
sa uod nei piški oly kicsiny vagy
nuor kū vilu újhold árnya
ūd jäis joug pǟl befagyó folyón
.
sa uod nei ürgi oly rövidke vagy
nagr jengikū ydgin mosoly az őszi alkonyon
pudden pāldest beomlott partfalon
.
sa uod nei vaga csendes is vagy
sät sindi ma kūlub csak téged hallak
üö sammeds az éjnek léptein
.
uod nei pien oly törékeny vagy
jäga vīri olg a múló virág szárában
om sin murdau ķes is gyengéd kezed látom
.
uod nei joutum oly finom vagy
jäga kyrd ku astab sin pǟl ha rádlépek
lǟd katik bes üöld összetörsz hangtalan
.
sa uod nei kulm hideg is vagy
sät jäi kīldub szikrázó fehérséged
nei vald apku sina jégnek csillogása
.
ama sūr a legnagyobb vagy
sa uod nei piki kicsi is vagy
.
ja ēzkyrd és közel
.
.
A lív betűk magyartól eltérő kiejtése
a = ȧ, palóc a, nemzetközi a
ā = hosszú ȧ, á hang (hosszú palóc a; az előző hang hosszan)
ä = nyílt e („veszprémi” e)
ǟ = hosszú nyílt e („vászprémi” á, az előző hang hosszan)
ḑ = gy
č = cs
e = ë, zárt e hang
ē = hosszú ë, hosszú zárt e hang (nem azonos a magyar é-vel)
ī = hosszú i, í
ķ = ty-szerű hang (Ezt a betűt inkább az északi nyelvjárás használja.)
ļ = ly, jésített l hang
ņ = ny
ō = hosszú o hang
ȯ = az o és u közötti, ritkán előforduló hang
ȱ = az előző hang hosszú párja
õ = az ö hang képzési helyén, de széthúzott szájjal képzett hang
ȭ = az előző hang hosszú párja
ŗ = rj-szerű hang, jésített r
s = sz
š = s
ţ = ty
ū = hosszú u, ú
ž = zs
.
.
IRODALOM
.
A költemények forrása:
A szív hullámai. Mai lív líra. Válogatta, fordította és a bevezető tanulmányt írta: Pomozi Péter. Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, 2019
.
A lív újjászületésről észt nyelven:
https://arvamus.postimees.ee/6534895/liivlased-teevad-riias-renessanssi
.
Észt nyelvű írás; angolra is lefordították a lív költőket:
https://ekspress.delfi.ee/areen/liivi-luulet-tolgiti-esimest-korda-inglise-keelde?id=82534783
.
Szerkesztette: M. A.
© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár