Szente Imre 98 éves ________________________________________ Hitelёs Kalevalája ______ ,,Á” hangunkat mёg kёll mentenünk!

.

.

Isten éltesse egészségben, sokáig

a 98 éves Szente Imrét!

.

A Bárczi Alapítvány munkatársai

és más Kárpát-medёncei tisztёlők

.

.

.

.

.

.

.

.

Szente Imre nyelvész, költő, író, műfordító és közíró, valamint ёgyetёmi oktató, tanár, közösségterёmtő és -építő

Szente Imre 1922. decembёr 22-én születёtt Alsóságon (ma Celldömölk része). Az elmúlt húsz évben folyamatos és hathatós támogatást nyújtott a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány működéséhёz: szёrzőként és tisztёletbeli elnökként is. Szёrényen, igaz embёrszeretettel erősítёtte a magyar közösségёket. Nyelvész doktorként nёm hárította el a kisebb fёladatokat sёm.

.

Az ünnepёltet már több ízben méltattuk honlapjainkon. Ezúttal hadd idézzem Gyurácz Ferencёt (neves kritikus, irodalomtörténész, szёrkesztő, könyvkiadó):

.

Gyurácz Ferenc Szente Imréről (Részlet)

„Tisztёlt Hölgyeim és Uraim! A Márton Áron Emlékérёm ёgyik mai várományosa, … Különös szeretettel csügg a magyar anyanyelv rejtelmein, ismeri és ápolja gazdagságát, s – Kodály, Illyés, Bárczi Géza nyomdokain haladva – mёgfёllebёzhetetlen követkёzetёsséggel tör lándzsát tizёnötödik magánhangzónk, a dunántúli fül számára oly otthonos zárt ё használata és írásban való jelölése mellett. Egész sor oktató versёzetёt is mёgjelentetёtt e cél érdёkében. Tisztёlt Hölgyeim és Uraim! Szente Imre egész munkásságával magas színvonalon szolgálta nemzetét. Kitüntetése alkalmából – távollétében – kívánjunk neki jó egészségёt, hogy még sokáig folytathassa művét!”

(Gyurácz Ferenc: Szente Imre köszöntése. Elhangzott a Bёthlen Gábor Alapítvány díjkiosztó ünnepségén Budapestёn, az ELTË dísztermében, 2008. decembёr 5-én.)

.

Írásaiból most csak ёgy rövidke hozzászólást emeltem ki. Stockholm közeli otthonában is folyamatosan figyelёmmel kísérte a magyar irodalmi – és általában a szellemi – életёt. Ez az igazi nyelvőrség…

.

Szente Imre: Észrevételëk

A tévében követhetëm a magyar beszélt nyelv vészës romlását, „lëukémiáját”. Mi lëhet az a „cselgencs”? – ütöttem fël a fejemet a sporthírëket hallgatva. Ahá! – kapcsoltam: cselgáncs, divatos pesti bégetéssel ejtve.

Nëmrég volt a magyar dráma napja, némëlyikbe belehallgattam a műsorra tűzött darabok közül. Lë këllëtt vonnom a szomorú tanulságot, hogy bár tudok még, de nëm értëk már magyarul. Vagy azt a követkëztetést vonjam lë inkább, hogy a színinövendékëket nëm tanítják mëg a helyës magyar kiejtésre? Hogy në hadarjanak, në ordítsanak artikulálatlanul, különösen pedig magánhangzóinkat në fosszák mëg eredeti színüktől.

Ebben az írásban pontocskákkal különböztetëm mëg a zárt ë hangot a nyílttól, abban a tudatban, hogy ennél is fontosabb lënne boldogtalan á hangzónk mëgmentése a hosszú nyílt e-vé válástól: háromkor várlak az állomáson – így hangzik: „hēromkor vērlak az ēllomēson”. Ez a fajta színpadi dikció, plánë ha hadarással párosul, már nëmcsak rút, hanëm ëgyszërűen érthetetlen, s már az óvodás kortól fertőzi a tévé meseműsorát követő gyermëkeinket.

Közben az is eszembe jutott, hogy mit lëhetne tënni veszélyëztetëtt á hangunk mëgmentésére: tátogatásra kéne tanítani a bégetőket, vagyis hogy csupa kényelëmből në csak vízszintës irányban mozgassák beszéd közben a szájukat, hanëm függőlegës irányban is. Nagyra tátott szájjal ugyanis lëhetetlen bégetni, magától születik a helyës kiejtés.

[A ,,hēromkor vērlak az ēllomēson” az eredtiben így szerepёl: hääromkor väärlak az äällomääson (finnёs helyësírással). A magyar ёgyezményёs hangjelölés szёrint írtuk át.]

.

Milyen a legjobb magyar Kalevala?

Szente Imre bátyánk fordítása (immár elérhető a hálón) hasonlóképpen lüktet, mint az eredeti. Nёm zakatol, nёm „versikéz”, az újfajta tördelés, a folyószövegű bekezdés-ёgységёk tulajdonképpen az ёgyütténeklést, -beszélgetést érzékёltetik.

A dunántúli népnyelviség, a zárt ё bevetése telitalálat. Igazi kalevalai hangulatot terёmt. Érdёkёs, hogy Varga P. Ildikónak nёm tetszёtt (azóta már más a véleménye) a Boldogasszony és ёgyéb magyaros, kёrёsztény elemёk szerepёltetése. Pedig a Kalevala eredeti gyűjtött anyaga magán hordozza a kёrёsztény vonásokat is, de Elias Lönnrot szёrkesztő-szёrző éppenséggel a kёrёszténység előtti vaskorhoz igazodva hagyta ki őket.

A bёtűrímёk (allitёrációk) mennyisége és minősége is az eredetire hajaz.

Igazán örülnünk kёll, hogy 1980-ban Szente Imre elhagyta a jyväskyläi ёgyetёmёt (no nёm a saját, hanёm a budapesti mёg a finnországi „elvtársak” akaratából). Bizony, az új magyar Kalevala mёgalkotása a svédországi éveknek volt köszönhető!

.

.

Hivatkozások

.

Szente Imre fényképének forrása a világhálón: A Szente Imre, a Gulag-fordító című filmből. Rendező-szerkesztő: Maksay Ágnes; operatőr: Ugron Gábor; Duna Televízió, 2000.

https://www.filmtett.ro/film/739/szente-imre-a-gulag-fordito

.

Gyurácz Ferenc beszéde a hálón:

http://www.magyarnyugat.hu/images/irasok/Gyuracz%20Ferenc%20-%20Szente%20Imre%20koszontese.pdf

.

Szente Imre Észrevételëk című írásának forrása:

KODÁLY ZOLTÁN EMLÉKÉRE – IN MEMORIAM ZOLTÁN KODÁLY. Elméleti írások. I. Kodály Zoltán és a magyar nyelvi műveltség. Adamikné Jászó Anna, Gósy Mária, Balázs Géza, Wacha Imre előadásai. Lőrincz Józsёf, Thoroczkay Miklósné, Szente Imre, Kёppel Gyula, Elekfi László, Magay Tamás hozzászólásai. Bárczi Füzetёk XVI. Budapest, 2008

A XVI. Bárczi Füzet a hálón:

https://kiejtes.hu/elmeleti-irasok-a-magyar-kiejtesrol/16-barczi-fuzet-kodaly-zoltan-emlekere-%E2%80%93-in-memoriam-zoltan-kodaly-elmeleti-irasok

.

Szente Imre Kalevala-fordítása a hálón:

https://mek.oszk.hu/07300/07310/07310.htm

.

Varga P. Ildikó: Az újraírt Kalevala. Szente Imre fordítása

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/9782/31.pdf?sequence=1&amp%3BisAllowed=y

.

.

Szërkesztëtte M. A.

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár