Kik vagyunk? Hamarosan…
.
1918 EESTI VR 100 ÉSZTORSZÁG 2018
.
.
Az 1925–1940 között és később a menekült észtek körében használt nagy államcímer
.
.
.
Tervitus Eestile, eestlastele: meie keelesugulastele!
Üdvözlet Észtországnak, az észteknek: nyelvrokonainknak!
.
Jumal õnnistagu Eestit! Isten áldja Észtországot!
Isten éltesse az Eesti Vabariik, Észt Köztársaság lakóit – és minden észtet világszerte: szeretetben, egészségben, békességben! További nagyszerű sikereket kívánunk az elmúlt évszázadban sokat küzdött és szenvedett, de rátermett, találékony, dolgos és kitartó észtségnek. E tehetséges nép legjobbjai mindig rokonszenvvel viseltettek irántunk. Mindenesetre mi jobb s rosszabb időkben egyaránt ápoljuk kapcsolatainkat a nyelvrokon észtekkel! Becsüljük meg őket, s támogassuk egymást – mert minden kölcsönös támogatásra szükségünk van.
.
1918. február 23-án 20 órakor Hugo Kuusner, az Észtországi Kormányzóság Tartományi Gyűlésének képviselője Pärnu városában az Endla Színház erkélyéről olvasta föl a február 21-én kelt Függetlenségi Nyilatkozatot: Manifest Eestimaa rahvastele – Kiáltvány Észtország népéhez. Február 24-én Tallinnt fölmentették az észt hazafias erők, a bolsevikok visszavonultak, a Megmentési Bizottság (Päästekomitee) az állami bank termében jelentette be a Konstantin Päts vezette észt Ideiglenes Kormány megalakulását. Ugyanaznap 16 órakor Viljandi városában Gustav Talts polgármester a bíróság lépcsőjén olvasta föl a Függetlenségi Nyilatkozatot. Február 25-én aztán az észt Ideiglenes Kormány első ízben ült össze Tallinnban.
.
Az észt szabadságharc után 1921. januárjában a Magyar Királyság de facto elismerte a független Észt Köztársaságot. Íme vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak Konstantin Päts államelnök-miniszterelnökhöz intézett válaszlevele.
.
Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó levele Konstantin
Päts államfőhöz
Riigihoidja Miklós vitéz nagybányai Horthy kiri riigivanem
Konstantin Pätsile
Budapest, 1921. május 28.
Elnök Úr!
Mélyen meghatódtam azoktól az érzésektől, amelyeket a dr. Jungerth Mihály közvetítésével hozzám eljuttatott szeretetteljes üzenetében Excellenciád kifejezett.
Felhasználva a szóban forgó hivatali személy visszautazását Tallinnba szívből köszönöm Excellenciádnak a nekem és a magyar népnek szóló jókívánságait, biztosíthatom Excellenciádat, hogy én magam teljes szívemből boldogságot és felvirágzást kívánok a rokon észt népnek, és Önre, igazi jó és kedves barátom, Isten szent és hathatós oltalmát kérem.
Excellenciád igaz barátja
Horthy
.
.
Észt nyelvrokonainkkal már a középkorban is adódtak kapcsolataink:
Már 1582–86-ban Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem személyében ténylegesen közös uralkodónk volt. Aztán a XVIII. századtól kül- és belföldi tudósok folyamatosan kutatták a finnugor nyelvrokonságot. Bercsényi Nagy László 1802-ben észt-magyar tárgyú elbeszélést írt. Reguly Antal 1840-ben ment az észtekhez, kiválóan megtanulta a nyelvet. 1869-ben az első észt dalosünnepen Hunfalvy Pál járt vendégségben. Észtország a XX. század elején már az áhított függetlenségért dolgozott.
A független Észtország máris segített: közvetített az oroszországi magyar hadifoglyok hazahozatala érdekében. A két világháború között összesen 5 észt–finn–magyar művelődési (kultúr-) kongresszust tartottak, a három nép és állam kapcsolata a lehető legjobb, legszorosabb volt – egészen a világháború kitöréséig, illetve a vereségig. 1956-1957-ben az észtek – és nem csak diákok – kiálltak a magyar forradalom mellett, sokakat elítéltek-lecsuktak-száműztek.
.
Az észtek száz éve igencsak dióhéjban:
Saját köztársaságuk, az észt függetlenség kikiáltása: 1918. február 24.; szabadságharc: 1918. november – 1920. január; a tartui béke: 1920. február 2.; az első önállóság korszaka: 20 év (1920–1940); majd megszállás és háború: 4 év (1940–1944); aztán szovjet uralom: 47 év (1944–1991). 1991. augusztus 20-án késő este Észtország helyreállította függetlenségét.
.
A levél forrása:
Arumäe, Heino: Észtország és Magyarország kapcsolatainak megteremtése az 1920-as évek elején. Mészáros András fordítása. Folia Estonica II. Szerkeszti Pusztay János. Észtország a fordulat után. Válogatta és szerkesztette Bereczki Gáborné Mai Kiisk. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Savariae [= Szombathely]. 71–76. o.
.
A címerkép forrása:
https://et.wikipedia.org/wiki/Eesti_vapp
Bélaffy M. András
© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár