Bemutatkozás
Kik vagyunk? Hamarosan…
A Riigikogu elnöke a tartui békéről és a határegyezményről __________ Riigikogu esimees Tartu rahulepingust ja piirileppest
.
.
Henn Põlluaas házelnök a tartui béke évfordulós beszédében: Észtországnak nincs szüksége új, a tartui békét érvénytelenítő határszerződésre!
.
Spiiker Henn Põlluaas Tartu rahu aastapäevakõnes: Eesti ei vaja uut, Tartu rahulepet tühistavat piirilepingut!
.
.
.
.
.
.
.
Henn Põlluaas, a Riigikogu, az észt országgyűlés elnöke (* Tallinn, 1960. február 16.)
.
.
Észtország, Tartu, Jaan Poska Gimnázium, 2020. február 2.
.
Tisztelt Egybegyűltek!
.
Ma száz év telt el a tartui béke megkötésétől. Ezzel került pont a Szabadságharcra, amellyel az észt nép megmutatta rendíthetetlen akaratát, hogy megvédje szabadságát. Fegyvereink sikere annál figyelemre méltóbb, hogy a Vörös Hadsereg győzedelmes volt a többi fronton. Oroszország rákényszerült, hogy béketárgyalásokat kezdjen velünk.
Hogy az észt államférfiaknak egyenes volt a gerince, jelzi az, ahogyan eljártak. Észtország, amely ugyanúgy kívánta a békét, négy napot várt, és csak aztán válaszolta azt, hogy akkor hat nap múlva találkozhatnak.
Az Alkotmányozó Gyűlés leszögezte, hogy a béke csak akkor lehetséges, ha azzal a nép becsülete és az állam méltósága nem szenved csorbát: „A békének meg kell szilárdítania Észtország népének biztonságát és az állami önállóságot, valamint meg kell felelnie népünk igényeinek, megpróbáltatásainak és a meghozott áldozatoknak.”
A megbeszélések 1919 szeptemberének kezdődtek, megszakadtak, és decemberben folytatódtak. Az orosz fél gőgös hangot ütött meg, Észtországot a kérelmező szerepébe kívánta szorítani. A folytatódó harci tevékenységgel a háttérben megnehezedtek a megbeszélések.
Ants Piip így emlékeztetett: „Rendkívüli volt az észt csapatok elleni roham december 14-én, amikor Dubrovka alatt az oroszok a kokainnal elkábított katonákat egész nap, egyiket a másik után küldték a harcba. 3 napig tartottak az ádáz támadások, mire tűzzel az összes rohamot visszavertük, és a holttestekből egész halmok keletkeztek drótakadályaink előtt.”
Mindegyik támadás vissza lett verve hatalmas veszteségeket okozva az ellenségnek. A Vörös Hadsereg ezredeiből csak hírmondó maradt, aminek következtében nem volt lehetőségük a támadások folytatására, sőt még az őrszolgálat ellátására sem.
A megbeszélések újrakezdődtek, és nemsokára kihirdették a tűzszünetet. Észtország Jaan Poska vezetésével az érdekeinek megfelelő eredményre jutott, és február 2-án aláírták a tartui békeszerződést. Oroszország örök időkre elismerte Észtország önállóságát és területi épségét, meghatározták az Észtország és Oroszország közötti határt, valamint Oroszország kötelezettséget vállalt jóvátétel fizetésére Észtországnak.
A békefeltételek Észtország számára kedvezőbbek voltak, mint szomszéd államainknak. Észtország államiságát hamarosan elismerték más államok is.
Oroszország állítása, hogy a tartui békeszerződés csak történelmi dokumentum, nem állja meg a helyét. Mind az 1932. évi, Észtország és a Szovjetunió közti megnemtámadási szerződés, mind az 1939. évi támaszpontszerződés közvetlenül utal a tartui békeszerződésre. A békeszerződésben az érvényességi idővel kapcsolatban semmi nincsen rögzítve, sem az attól való elállás.
Az Oroszországi SzSzSzK és Észtország államközi kapcsolatairól 1991. január 12-én kötött szerződésben elismerték az észt állam folytonosságát rögzítő összes jogi tényt, ami azt jelenti, hogy a tartui békét is.
Augusztus 24-én Jelcin elnök elismerte az Észt Köztársaságot a Legfelsőbb Tanácsnak az Észtország állami önállóságáról szóló augusztus 20-i határozatával „összefüggésben”; ebben leszögezték, hogy az Észt Köztársaság folytonossága nem szakadt meg.
A Szovjetunió elismerte Észtország önállóságát szeptember 6-án, megjegyezve, hogy figyelembe veszi Észtországnak a Szovjet SzKSz-vel való egyesülését megelőző történelmi és politikai helyzetet.
Következésképpen elismerte a tartui békeszerződés érvényességét és állami folytonosságunkat mind a bolsevik Oroszország, az Oroszországi SzSzSZk, mind a Szovjetunió. Mivel Oroszország a Szovjetunió jogutódjának nyilvánította magát, akkor a nemzetközi jog azt mondja, hogy a tartui béke érvényes most is, a 21. században.
Észtország 1991-ben újrafüggetlenedett. Az összes állam újra elismerte Észtországot minden jellemzőjével, beleértve a tartui béke határát. Oroszország a nemzetközi jogot megsértve bekebelezte a Narva folyó mögötti területet és Petseri megyét, és megtagadja a tartui béke érvényességének elismerését. Természetesen ez az ő érdekükben áll.
Azonban sehogy sem tudok beleegyezni egyes körök kívánságába, hogy önként és ingyenesen átadják a hozzánk tartozó területeket a gazdag ásványkincsekkel együtt.
Észtországnak nincs szüksége új, a tartui békét érvénytelenítő határszerződésre! Ez nem áll érdekünkben! Ugyanolyan gerincesen kell viselkednünk, ahogy az Alkotmányozó Gyűlés és a béketárgyalók cselekedtek száz éve. Az újrafüggetlenedésre fél évszázadot vártunk, ugyanígy várhatunk tovább.
A tartui békeszerződés a folytonosság jelképe, amely múltunkat köti össze jövőnkkel. Le a kalappal mindenki előtt, aki bátran harcolt szabadságunkért mind a Szabadságharc frontjain, mind a tárgyalóasztalnál.
Vegyünk róluk példát, legyen ma is ugyanaz eszmevilágunk és meggyőződésünk. Mindent, amit teszünk, a haza javára kell cselekednünk.
Éljen Észtország!
.
Fordította: Mészáros András
.
Jegyzetek
1. A szeptemberi pszkovi tárgyalások azért szakadtak meg, mert a Petrogád elleni támadó hadműveletben a fehér oroszok oldalán észt csapatok is részt vállaltak.
2. A tűzszünetet 1919. december 31-én írták alá, és 1920. január 3-án tallinni idő szerint 10.30-kor lépett életbe.
3. A puutumatus (integritás) szót az épség, területi épség magyaros kifejezéssel fordítom.
4. Oroszországi SzSzSzK = Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság. A szovjet szó jelentése: tanács.
5. Észt SzSzK = Észt Szovjet Szocialista Köztársaság.
6. Az Észt SzSzK Legfelső Tanácsa mondta ki 1991-ben az állami önállóság helyreállítását, s ezt az akkori szovjet (orosz) vezetők, szervek elismerték.
7. Szovjet SzKSz = Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége.
.
A beszéd és fénykép forrása:
.
További irodalom:
https://et.wikipedia.org/wiki/Henn_P%C3%B5lluaas
http://vala.hu/eszt/100-eves-az-eszt-orosz-bekeszerzodes-teljes-szoveg___₋tartu-rahu-tekst-ungari-keeles
http://vala.hu/eszt/a-tartui-beke-terkepe-a-bekeszerzodes-iii-cikkenek-1-pontja_____₋tartu-rahu-kaart-rahuleping-artikkel-iii-1-p
.
Szerkesztette: Szkíta
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
.
MEGJEGYZÉS
Közép-Magyarországon és a Kárpát-medencében általában híján vagyunk a finnugor nyelvrokon népekről szóló híradásoknak. (Persze nem is mindig szerencsés a címlapon szerepelni…) Ezért – bár teljességre távolról sem törekedhetünk – időről időre helyet adunk egy-egy hírnek, hírmagyarázatnak, közírásnak.
Hozzászólás ehhez a cikkhez: A Riigikogu elnöke a tartui békéről és a határegyezményről __________ Riigikogu esimees Tartu rahulepingust ja piirileppest
© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár