A törökségi nyelvek meg a magyar? kurultáj + finnugor! ____________ Pusztay professzor fölújított kötete

.

.

Türelmes ismeretterjesztés – szakszerűen, érthetően

Pusztay tanár úr már eddig is letette névjegyét (névjegyeit) a tudományos, mégis érthető ismeretterjesztésben. A számos kiváló mű között itt csak hadd utaljak Gyökereink című kötetére. (Lásd a Jegyzetekben!)

Visszatérve a régi-új könyvhöz: Ilyen szakavatott türk (törökségi) – magyar összehasonlítást eddig sehol nem lehetett olvasni.

Minden érdeklődőnek, nyitott elméknek, a széles nagyközönségnek szól ez a könyv.

.

.

Pusztay János: Még mindig „ugor–török háború”

Legfőbb újdonsága: a szakszerű törökségi (türk) fejezet

.

Az 1977-es nagyobb példányszámú kiadás sokak kezébe eljutott, s ma is megbízható ismereteket nyújt például a sumer nyelvről. [Lásd a Jegyzetekben!]

Szívből örvendünk ennek a tulajdonképpen felújított kötetnek, mert becsatornázza a legfrissebb tudományos eredményeket, és túlcsordulóan gazdag a szakirodalma – úgyszintén megtalálható benne az „ellenirodalom”…

..

.

.

.

.

.

.

Pusztay János: Még mindig „ugor–török háború”. Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből. Magyar esszék. 230. o. Nap Kiadó, 2020 [Az 1977-ben megjelent Az „ugor–török háború” után című mű bővített második kiadása]

A Magyar–török összehasonlítás című fejezetet a 100–132. oldalakon olvashatjuk. Egyébként a sumer nyelvről a 31–57. oldalakon kapunk szakszerű ismereteket.

.

.

Magyar–törökségi összevetés

Nyolc törökségi (türk) nyelv és a magyar viszonyáról

.

Magyar–török összehasonlítás. Ez a pontos címe a mű egészen új fejezetének, amely annyira fontos, hogy igyekszem ismertetni a teljesség igénye nélkül. A szerző által bevont 8 mai törökségi (türk) nyelv a következő: török (oszmán-török, oszmánli), tatár, kirgiz, üzbég (özbeg), kazah (kazak), ujgur, csuvas, jakut.

.

A toldalékolás összevetése

.

Névszóragozás

Egyes szám               török            magyar

Alanyeset:                el ’kéz’                           (nominativus)

Tárgyeset:                el-i                -t                  (accusativus)

Birtokos eset:        el-in                 -nak (a)        (genitivus)

Részeshatározói eset: el-e            -nak             (dativus)

Helyhatározó eset:     el-de           -on, -t, -ban  (locativus)

Távolító eset:             el-den          -l, -tól, -ból  (ablativus)

Többes szám

Alanyeset:                 el-ler             -k, -i          (birtoktöbbesítő)

stb.

.

Birtokos személyragozás

E/1. el-im ’kez-e-m’ E/2. el-in -d E/3. el-i -a/-e

T/1. el-imiz -ünk (< -muk) T/2. el-iniz -tok T/3. el-ler-i -uk/-ük

.

Névmások

Személyes névmások: bin – ’én’, sen ’te’, o ’ő’; biz ’mi’, siz ’ti’, onlar ’ők’.

Mutató névmások: bu – ’ez’, şu – ’ez, az’, o – ’az’.

Kérdő névmások: kim ’ki, kicsoda’, ne ’mi, micsoda’

.

Számnevek

Tőszámnevek: bir ’egy’, iki ’két, kettő’, üč ’három’, dört ’négy’, beş ’öt’, altı ’hat’, yedi ’hét’, sekiz ’nyolc’, dokuz ’kilenc’, on ’tíz’stb.

Sorszámnevek: bir-inci ’első, -egye-dik’, ik-inci ’második, kettedik’ stb.

.

Ige

Főnévi igenév: bil-mek ’tud-ni’, bul-mak ’talál-ni’.

Igeragozás, -jelezés:

Jelen idő, egyes szám            Magyar ragok, jelek

al- ı-yor-um ’veszek’              -m, -k

al-ı-yor-sun                             -d, -l/-sz

al-ı-yor                                    -ja/-i, Ø (testetlen rag)

(A jelen idő jele: -yor-.)

A múlt idő jele: -du-               -t/-tt (korábban -a/-á/-e/-é is)

Feltételes mód jele: -sa-         -na/-ne/-ná/-né

Felszólító mód: magyar jelek és ragok

Egyes szám, 2. sz.: al ’végy’  -j, -d

Egyes szám, 3. sz.: al-sın        -j-on/j-en, -j-a/-j-e

A többes számú felszólítói toldalékok a törökben: – ın, –ınız,-sınlar.

A törökségi (türk) és magyar toldalékok között általában nem mutatható ki nyelvrokoni kapcsolat.

.

Viszont hasonlóság, megegyezés mutatkozik a következő toldalékoknál:

– Birtokos esetnél (genitivus) a törökségi -nin, -ning, -n stb. és a finnugor, uráli -n stb. rag esetében (a magyarban nincs meg).

– A törökségi -tV/-dV és a finnugor -t a hol kérdésre felelő helyhatározó esetnél (locativus-nál) (a magyarban: bent, itt, Kaposvárt stb.). A magyar rag összefügg a magyar -t tárgyraggal; a törökségi nyelvekben nem. [A V valamilyen magánhangzót jelöl: latin vocalis.]

– A részeshatározói eset / vég-helyhatározói eset (dativus/lativus) törökségi -k-ja megfeleltethető az egykori magyar -k-val, mely szóvégi magánhangzóként maradt fönn (oda, hozzá).

Az összevetést gyöngíti, hogy az egész észak-eurázsiai térség nyelvei (uráliak, törökségiek, altajiak, paleoszibériaiak) ugyanazokat a mássalhangzókat alkalmazzák helyjelölölő szóelemként. (Az birtokos eset -n ragja az indoeurópai nyelvekhez is kapcsolható.)

– A föntebb bemutatott egyes szám első személyű igei személyragban mutatkozó -m; valamint az -m birtokos személyrag (személyjel): török el-im ’keze-m’. (Számos nyelvben megtalálható: német ich – mich, angol I – me stb.)

– Az egyes szám második személyben mutatkozó -t. (Viszont latin tu, német du is.)

– Összevethető még a törökségi múltidő-jel, a -dV, illetve a csuvas -t a magyar jellel a -t–vel. Bár ez a magyar jel befejezett melléknévi igenév jeléből fejlődött ki. Illetve az angolban, a németben is találunk összevethető időjelölést: look ’lát, néz’ – looked; ich lerne ’tanulok’ – ich lernte ’tanultam’.

– Az igeképzők közül az műveltető képző vethető egybe: törökségi -t a magyar –ít-tel.

.

Az ótürk nyelvek hatással lehettek a régi magyar igeidőrendszer alakulására is.

.

Az alapszókincs összevetéséről

A szerző nem a nyelvek teljes szókincsét hasonlítja össze, csupán a legősibb, legmaradandóbb néhány tucatot. A példaanyagban kövérített magyar, finn szavak beletartoznak a közös finnugor, illetve uráli szókincsbe.

A törökségi nyelvek a szókincs tekintetében is közel állnak egymáshoz, viszont eltérnek a finnugor nyelvektől, például:

vér – (finn: veri); török: kan; tatár: kan; üzbég: qon; kazah: qan; csuvas: jun; jakut: haan.

Testrésznevek (11 szó): baş ’fej’ (finn pää), göz ’szem’ (finn silmä) stb.

Számnevek: lásd föntebb.

Névmások: lásd föntebb.

Természeti jelenségek, környezet (10 szó): buz ’jég’ (finn jää stb.), taş ’kő, (köve-)’ (finn kive-) stb.

Állatok, növények (7 szó): balık ’hal’ (finn kala), ağaç ’fa’ (finn puu) stb.

Alapvető cselekvések (12 szó): ver-mek ’ad’ (finn anta-), yaşa-mak ’él’ (finn elä–) stb.

Egyéb (3 szó): özsu ’lé (leve-)’ (finn lieme-) stb.

.

„…a kurultáj és a finnugor nyelvrokonság békében

megférhetne egymás mellett.”

Kiemeltem a kötet 100. oldaláról Pusztay János professzornak ezt a mondatát. Véleményem szerint az ellentéteket úgy is oldhatjuk, hogyha a finnugor nyelvrokonság mellett a türk–magyar (törökségi–magyar) műveltségi rokonság fogalmát használjuk. (S itt bekapcsolhatjuk a népzenekutatási stb. eredményeket.)

.

Záró megjegyzések

A magyar–ótürk (ótörökségi) kapcsolatok igen erősek lehettek. Zaicz Gábor két könyvismertetéséből idézem, miszerint magyar nyelvünkben 419-re rúg a biztos, lehetséges és valószínű ótörök és kun szófejtések száma. [Lásd a Jegyzetekben!] Ez nagyon magas szám, ha figyelembe vesszük, hogy finnugor-uráli szókincs-örökségünk 700 körül áll. Mert szavaink egy része „kopik”, ki-kihullik nyelvünkből. Tudniillik a mostani számadathoz képest eredetileg jóval több törökségi szó élhetett a magyarban – ugyanígy jóval több finnugor-uráli szavunk lehetett.

Egyébként úgy tűnik, létezhetnek (léteznek) magyarellenes tervek (összeesküvések), vagy legalábbis szándékok, de ellenük nem a nyelvhasonlítás, „nyelvhasonlítgatás” a gyógyszer. Tehát a politikai, közéleti küzdelemnek ne legyen eszköze, főként ne bunkósbotja a magyar őstörténet és nyelvrokonság kérdésköre. Nem a finnugor elmélettől vagyunk gyengék, hanem attól, ha rosszul dolgozunk. Ezért ne hagyjuk, hogy idegenszívű erők ellopják magyar múltunkat (és jövőnket).

Ha egyes szomszédaink hajmeresztő elméleteket dolgoznak ki, mert zavarja őket az elcsatolt területeken ott élő, uram bocsá’, akár fejlődni képes magyarság (a területrablást még mindig nehéz igazolniuk), nekünk akkor sem szabad még vaskosabb hazugsággal fölülütnünk őket. (Az őstörténet meg a nyelvrokonság kutatása nem úgy működik, mint a vers- vagy az elbeszélés-írás.)

Persze a tudomány sem tévedhetetlen, mindig kerülnek elő újabb kutatási módszerek, adatok-eredmények. Látszat-tekintélyek helyett figyeljünk a valódi tekintélyekre. Velük képesek vagyunk föltárni a szlávok, a románok (vlachok) és nem utolsósorban a magyarság igazi eredetét.

.

.

Jegyzetek

.

.

.

.

.

Pusztay János: Gyökereink. A magyar nyelv előtörténete. Milyen áfium ellen kell orvosság? Szakmailag lektorálta: Bereczki Gábor. Nap Kiadó, 2011

.

..

.

.

Pusztay János: Az „ugor–török háború” után. Fejezetek a magyar nyelvhasonlítás történetéből. 185 o. Gyorsuló idő. Sorozatszerkesztő: Sík Csaba. Magvető Kiadó, Budapest, 1977

A sumer áfium ellen való orvosság: A sumer nyelvről a 21–58. oldalakon kapunk hiteles, szakszerű ismereteket.

.

Két ismertetés:

Zaicz Gábor: Könyv a magyar nyelv ótörök jövevényszavairól. András Róna-Tas – †Árpád Berta, West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian. Magyar Nyelv 112. 2016: 433–443. oldal

https://www.c3.hu/~magyarnyelv/16-4/ZaiczG_MNy16-4.pdf

Zaicz Gábor: András Róna-Tas – † Árpád Berta: West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian. Part I: Introduction, Lexicon »A–K«. Part II: Lexicon »L–Z«, Conclusions, Apparatus. Turcologica Band 84. Harrasowitz Verlag, Wiesbaden, 2011. X + 618. l., X + 619 – 1494 l. ISBN 978-3-447-06260-2. Folia Uralica Debreceniensia 23.: 305–315. oldal. Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen, 2016

http://finnugor.arts.unideb.hu/fud/fud23/18_ism_zaicz.pdf

.

Mészáros András magyartanár

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár