Kik vagyunk? Hamarosan…
.
.
ALAPÍTÓ OKIRAT (lejjebb)
.
.
Jogom van, jogunk van a magyar szavakhoz
Készakarva angolosítják a magyart? Vagy csak a nemtörődömség az oka, hogy idegen szavak öntik el a közmagyar beszédet és írást – a tudományos és szaknyelvekről nem is szólva.
Jogon itt most nem törvényt vagy rendeletet értek, hanem a természetes emberi igényt és jóérzést, belátást. Hiszen két évtizeddel ezelőtt mégsem alkották meg a magyar nyelvet védelmező nyelvtörvényt – a megalkuvó hivatalos nyelvművelők miatt is. Ajkuk ma is szinte néma, legföljebb ezt motyogja: „Ez is jó, az is jó…” Meg: „A nyelvet, a nyelv jövőjét a beszélők határozzák meg…” (Mi nem a magyar nyelv beszélői vagyunk?)
.
Lefordítani vagy új szót alkotni, alkalmazni
Tulajdonképpen még így is vannak eszközeink. Hiszen működnek, küszködnek magánszemélyek és közösségek. Sőt, már rendelkezésünkre állnak magas színvonalú magyarító kiadványok (például Molnos Angéla Magyarító könyvecskéje; majd ehhez zárkózott föl Tótfalusi István hasonló célú és című szótára).
Lépjünk hát a tettek mezejére! Segítsük a magyar szókincs fejlesztését: új szavak alkotását, alkalmazását és terjesztését, vagyis nyelvi értékeink tiszteletét, ismertetését és használatát.
Hogyan? Pofonegyszerűen: 1. Az idegen szavakat fordítsuk le. 2. Vagy helyettesítsük már meglévő avagy újonnan alkotott magyar szóval, kifejezéssel. Határozottan és megértéssel-türelemmel…
.
,,Hass, alkoss, gyarapíts…!” – biztat a költő
Mai nyelvi helyzetünkben lehetséges figyelemfölhívó eszközként, segítő adományként kínálkozik a Tisztelet szótárdíj / kiejtési díj (könyvajándék, oklevél-méltatás). Az alábbi Alapító okirat szerint segítsük minél szélesebb körben szókincsünk fejlesztését és a szép magyar kiejtést – no meg az idegen nyelvek pontosabb, hitelesebb tanulását-kiejtését is. Következésképpen adományozzunk szótárdíjat! Kölcsey Ferenc buzdításának szellemében…
.
Mészáros András szerkesztő
.
__________________________________________________________________
.
.
A L A P Í T Ó O K I R A T
Anno Domini MMXXII
.
.
„…édessége, méltósága, mélysége és könnyű kimondása,…”
Bessenyei György
.
.
Tisztelet szótárdíj / kiejtési díj
Segítő s nyitott díj – nyelvünk magyarításáért,
nyelvtanulásunkért, igényes kiejtésünkért
.
.
SZÓKINCSÜNK FEJLESZTÉSÉÉRT
Anyanyelvünk gazdagításáért folyton-folyvást, szorgosan, figyelmes találékonysággal kell fáradoznunk, ilyképpen gyarapítva és megőrizve szókincsünket.
Immár számos értékes ,,szókönyvvel” (= szótárral, szógyűjteménnyel) rendelkezünk, hiszen valóra vált korszakindító ős-nyelvújítónk felvetése, álma: „Új szókönyvet jó volna osztán csinálni, hol meghatároztatnának az új magyar szók.” (Bessenyei György)
Magyar nyelvünk tisztelete és az igényes, cselekvő nyelvművelés jegyében lelkes és tudós elődeink nyomdokain kívánunk haladni: Versegi Ferenc, Révai Miklós, Kazinczy Ferenc, Kresznerics Ferenc, Kölcsey Ferenc, Hanák János, Bugát Pál, Toldy Ferenc, Herman Ottó, Szily Kálmán és megannyi buzgó nyelvújító, valamint Bakos Ferenc (1922–1996), Molnos Angéla (1923–2008), Bertók Lóránd (1934–2020) és a többi áldozatos lelkületű jelenkori magyarító nyomdokain. Hiszen: „Jegyezd meg e nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.” (Bessenyei György)
.
IDEGENNYELV-TUDÁSUNKÉRT
Gyakorlatiasan, tisztelettel fordulunk a bonyolult korunkban már nélkülözhetetlen idegen nyelvek felé. Semmiképpen sem szabad elhanyagolnunk az angol, latin, görög, német és egyéb nyelvek igény szerinti, pontos elsajátítását és kiejtését. Nehezíti a helyzetet, hogy egy átlagos adottságú ember magas szinten, „tökéletesen” legfeljebb 1 idegen nyelvet képes megtanulni. Mindeközben egyes munkakörök betöltésénél akár 2-3 nyelv ismeretét is elvárják fiataljainktól. Ám több idegen nyelv elsajátítása és szinten tartása átlagos embernél bizony az egyéni, szakmai elmélyülés-fejlődés rovására mehet.
Hajtsuk meg a tisztelet zászlaját a nyelvtanulás és fordítás elemi eszközei, a magas színvonalú szótárak összegző megalkotói előtt: Országh László (1907–1984); Burián János (1852–1926), Györkösy Alajos (1896–1973); Soltész Ferenc (1821–1915?), Szinyei Endre (1837–1909), Berki Feriz (1917–2006); Halász Előd (1920–1997); Lavotha Ödön (1914–1972); Weöres Gyula (1899–1989), Papp István (1901–1972); Hadrovics László (1910–1997); Gáldi László (1910–1974); Koltay-Kastner Jenő (1892–1985), Herczeg Gyula (1920–1994); Eckhardt Sándor (1890–1969) s tudós szótárfejlesztő elődeik és utódaik előtt. Hiszen: „Éljünk s hagyjunk másokat is élni.” (Bessenyei György)
.
SZAVAINK, MONDATAINK ZENGŐ S PONTOS KIEJTÉSÉÉRT
Tisztelettel követjük anyanyelvünk igényes, változatos és pontos kiejtését, nemkülönben az emberi és nemzetközi érintkezésben meg az élet szinte minden területén nélkülözhetetlen idegen nyelvek kiejtését. Hiszen: „Melyik nyelvnek is lehetne több édessége, méltósága, mélysége és könnyű kimondása, mint a magyarnak?” (Bessenyei György)
.
A TISZTELET SZÓTÁRDÍJ / KIEJTÉSI DÍJ LÉTREHOZÁSA – SEGÍTŐ
SZÁNDÉKKAL
A fentiekből kiindulva szókincsünk színvonalas fejlesztéséért, jobb idegen nyelvi tudásunkért s szépen zengő, igényes kiejtésünkért megalkotjuk a Tisztelet szótárdíjat / kiejtési díjat.
A díj könyvajándék – kiegészítve oklevéllel-méltatással (megfelelő irattartó tokban elhelyezve). A könyvajándék lehet angol, latin, görög, német, észt, finn, orosz, olasz, spanyol, francia, magyar vagy egyéb nyelvű szótár, avagy alkalmas nyelvi kiadvány, segédeszköz. Így hát magyarításért Tisztelet szótárdíj, idegen nyelvért Tisztelet angolszótár-díj, Tisztelet latinszótár-díj (stb. megnevezéssel), illetve bármely nyelv kiejtésére figyelve Tisztelet kiejtési díj ítélendő oda. A méltatásban kiemelendő: 1. miért kapja a díjat? 2. a segítő szándék; 3. végül az önfejlődés és önfejlesztés lehetősége. Mindezeket az Alapító okirat szerint kell, hogy biztosítsa az adományozó.
.
IDEGENSZÓ-KEDVELŐ, ILLETVE MAGYARSZÓ-KEDVELŐ
Az egyszerűsítés kedvéért így határozzuk meg a kétféle viszonyulást: Idegenszó-kedvelő az a nyelvtársunk, aki valamilyen indíttatásból helyesli az idegen szavak használatát, vagy közömbösen viszonyul a kérdéshez. Magyarszó-kedvelő az a nyelvtársunk, aki igényli, szívesen fogadja a magyar, magyarított szavakat. Remélhetőleg az idegenszó-kedvelőket sem zavarják a magyar szavak. A szavak idegenségét a szakirodalomból, illetve nyelvérzékünk alapján határozzuk meg.
.
A DÍJAZOTT – AZ ÁTADÁS ALKALMA
Idegen szót vagy helytelen kiejtést tapasztalván a Tisztelet szótárdíjat / kiejtési díjat olyan természetes személynek / közösségnek vagy jogi személynek ítéljük oda, aki / amely képes támogatni a magyar szókincsfejlesztést, illetve a különféle nyelvek helyes elsajátítását, valamint a kiejtés pontosítását.
A díjat bármikor adományozhatjuk az arra érdemes díjazandónak. Odaítélése, átadása kapcsolódhatik bármely évfordulóhoz, ünnepi alkalomhoz, rendezvényhez (adományozó és díjazandó megegyezésével); végbemehet hétköznapi körülmények között is, például ajánlott küldeményként feladva.
.
NYITOTT DÍJ – NYELVTÁRSAINK IS ODAÍTÉLHETIK
Nyitottak vagyunk szélesebb együttműködésre. A díjat nem csupán az alapító ítélheti oda. Ezúton is kérjük és biztatjuk igen tisztelt nyelvtársainkat, hogy bizton adományozzanak Tisztelet szótárdíjat / kiejtési díjat az arra érdemeseknek – az Alapító okirat szerint. Következésképpen díjadományozó nyelvtársainknak szívesen küldünk eredeti szöveget az Alapító okiratból, illetve oklevélmintát. Felhívjuk a figyelmet, hogy a díj nyitott jellege senkit nem hatalmaz föl semmiféle visszaélésre.
.
IGÉNYES, CSELEKVŐ NYELVMŰVELÉSÉRT
Derűsebb vagy zordabb időkben egyaránt felelősek vagyunk magyar anyanyelvünk műveléséért-fejlesztéséért. Ezt a munkálatot nem adhatjuk szakmányba külföldieknek, nem háríthatjuk át nemzetközi szervezetekre, tudniillik a mi nyelvünk sorsa nem különösebben érdekli őket.
A magyar élettérben anyanyelvünkkel foglalkozó személyek, intézmények tevékenységét vegyesnek minősíthetjük: tapasztalhatunk kiemelkedő, de gyenge teljesítményt is. Mindez arra ösztökéli az őszintén törekvő magánszemélyeket meg közösségeket, szervezeteket, hogy nyelvművelésünknek újfent lendületet adjanak. Sürget bennünket a közmagyar nyelv, a tudományos nyelv, a köztájékoztatók, műsorszórók, honlapok nyelvének jelenlegi állapota. Hiszen: „…mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják.” (Bessenyei György)
.
Bicskén, a Magyar nyelv hetében, 2022. április 11-én
Mészáros András alapító s. k.
magyarszó-kedvelő, ny. magyartanár
.
.
Az idézetek forrása Bessenyei György (* Tiszabercel, 1746 v. 1747 – † Pusztakovácsi/Bakonszeg, 1811. február 24.) röpirata: Magyarság (1778). Lelőhely: Bessenyei György válogatott művei. 587–593. oldal: Magyarság. A válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek Bíró Ferenc munkája. Magyar Remekírók. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1987
.
.
Minden jog fenntartva. Kéretik: Minden díjadományozó a jelen Alapító okirat szerint cselekedjék.
.
© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár