A magyar nyelv eredete és rokonsága (2020)____________________ Maticsák Sándor tanár úr óriásműve

.

.

Figyelemfölhívó ismertetés

(Egyúttal szóemelés a finnugor–türk [törökségi] „békéért”…)

.

A híres-nevezetes „Zsirai” hosszú évtizedekig hivatkozási alapként szolgált a művelt érdeklődőknek, sőt egyes vonatkozásokban még a tudomány munkálóinak is. A nyelvünk és eredetünk iránt megnyilvánuló, sőt fokozódó érdeklődés, a szerteágazó és pontosodó tudományos eredmények rohamos gyarapodása, valamint a téves, nemegyszer hajmeresztő nézetek burjánzása már egyenesen megkívánta ennek a kiemelkedő összefoglalásnak a megalkotását.

Mint fölhasználó, illetve érdeklődő tanár fontosnak gondolom népszerűsíteni a kötetet – néhány észrevétellel megtoldva.

Szkíta-Ujgur

.

.

Maticsák Sándor

.

A magyar nyelv eredete és rokonsága

.

Köszönetmondás

Csak úgy a semmiből, önmagától nem jön létre egy ilyen hatalmas munka. A kiemelkedő mű, a teljesítmény mindig személyfüggő. Hadd fejezzem ki szívből jövő köszönetemet minden érdeklődő nevében Maticsák Sándornak, a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárának az áldozatos munkáért, az alapozó és építkező, részleteket megmutató és átfogó, teljességre törekvő kézikönyvért!

.

.

.

.

Maticsák Sándor: A magyar nyelv eredete és rokonsága. Gondolat Kiadó, 2020 (Lektorálta: Hoffmann István, Honti László, Keresztes László, Klima László, Tóth Valéria) (590 o.)

.

.

Ismertetés címszavakban s néhány mondatban

.

Három alapozó fejezet

.

1. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között (16. o.): A magyar nyelv méretéről (mintegy 13 millió beszélő), a nyelvjelleg (tipológia) szerinti rokonságról és az eredet szerinti rokonságról olvashatunk érdekes fejtegetéseket.

.

2. Nép és nyelv nem azonos (31 o.): A népek, nyelvek, népnevek bonyolult összefüggéseiről, a régészetnek, illetve az örökléstannak (genetikának) a nyelvészettel való összefüggéséről kapunk bőven tudnivalókat.

.

3. A magyar nyelv rokonításának objektív és szubjektív problémái (16 o.): A nyelvek rokoni összekapcsolását lehetővé teszi a hangalakjukban, jelentésükben hasonló-közelálló szavak és a toldalékok egybevetése, valamint a mindezeket megerősítő szabályos hangváltozások fölismerése.

.

A nyelvrokonítás útvesztői

4. Nem finnugor teóriák a magyar nyelv eredetére (84 o.): Terjedelmes, gazdag fejezet a hun, a szkíta, héber, török [tulajdonképpen türk], sumer és egyéb rokonításokról. A magyar mint ősnyelv kérdéséről és a rovásírásról úgyszintén találunk itt alfejezetet.

.

Rokon nyelveink alapos áttekintése

5. Uráli (finnugor és szamojéd) népek és nyelvek (169 o.): A legterjedelmesebb fejezetben a Szerző elismerendő részletességgel, de mégis áttekinthetően mutatja be az uráliakat: A nép mai helyzetét, népnevét, történelmét, nyelvét és műveltségét. Újdonság! Mindegyik nyelv eredeti nyelvtani anyaggal és szövegmutatvánnyal szerepel – a Setälä-féle átírás alkalmazásával! A magyaron kívüli 25 nyelvről van szó, ha az erza és moksa (azaz mindkét mordvin) nyelvet külön vesszük, a kisebb, nyelvjárásszerű és néhány, a kihalás szélén álló finnségi nyelvvel együtt. A népek külső elnevezése használtatik, megadva a saját, belső elnevezést is: pl. votják (udmurt).

.

A legfontosabb fejezet

6. A nyelvrokonság bizonyítékai (102 o.)

A szókészlet tárgyalásánál a kiindulópont az 1342 uráli/finnugor alapnyelvi, illetve ugor eredetű szó, ebből magyar megfelelője van 704-nek. A szabályos alapnyelvi–magyar–egyéb nyelvi hangmegfelelések, a mássalhangzók, illetve a magánhangzók megfeleléseinek alapos tárgyalása kiemelkedően fontos. Ugyancsak részletesen tárgyalja a Szerző a névszóragokat, névszóragozást, a számjelölést, a birtokos személyragokat, a módjeleket, az időjeleket, az igei személyragokat és ősi képzőinket.

.

A hagyományhoz képest némi elmozdulás

7. Őshazaelméletek (32 o.): A Szerző tárgyalja a többi, régebbi és újabb elmélet között a hagyományos Volga–Káma-vidéki őshazát, továbbá a Levédia és Etelköz körüli vitás kérdéseket.

.

A hitelesség egyik segédtudománya

8. A finnugor nyelvtudomány rövid története (10 o.): Fontos a hiteles tudománytörténet, hiszen csak a 18. századtól indult el a tudományos igényű nyelvhasonlítás. 500, 1000 vagy még több évvel ezelőtt nem foglalkoztak a nyelvrokonság kérdésével. S csak a 19. században teljesedett ki az egyes nyelvek, illetve nyelvcsaládok szakszerű kutatása.

.

Záró segédletek

Betűrendbe szedett adat-, ismeret- és összefüggés-tár: A kötet legvégére pontosító-összefoglaló szócikktárakat helyezett el – jó tanár módján – a Szerző: Nyelvek (az egyes nyelvcsaládok, nyelvágak, nyelvek rövid meghatározása, jellemzése; 6 o.), Helyek (az előforduló szamojéd, finnugor kapcsolatú oroszországi földrajzi nevek;14 o.), Emberek (az uráli, finnugor népek, nyelvek történetében, illetve kutatásában és művelődésében jelentős szerepet játszott történelmi személyek [!], illetve kutatók, alkotók; 20 o.), Nyelvészeti alapfogalmak (4 o.).

.

Bőséges szakirodalom-jegyzék a kezdetektől

Minden fontosat egy helyről. A kötet úgyszintén kiemelkedően értékes része. A tekintélyes terjedelmű Irodalom (52 o.) túlcsordulóan gazdag szerző-cím gyűjteményt kínál kutatóknak, hallgatóknak és érdeklődőknek – a legrégibb kutatási eredményektől napjainkig (!). Sőt: Az egész műben az egyes fejezetek, alfejezetek után meg vannak adva a szakirodalmi hivatkozások, s itt kikereshetjük a részletes könyvészeti adatokat. Éppen erre gyúrva szerencsénk van (vagy szorgalmasak voltunk), ha rendelkezünk értő, alapfokú nyelvtudással a magyar, német, angol, finn, észt, orosz szakmunkákhoz – meg a manysi – hanti, komi – udmurt, mari – mordvin, finn – észt – lapp meg többi uráli nyelvű anyaghoz.

.

.

Észrevételek

.

Népelnevezések

Bonyolult kérdés, igaz, hogy a népnevek általában nem egyértelműek. Viszont a honfoglaló Árpád népének „türkök” (görögül turkoi) megnevezése a jól tájékozott bizánci hatalom által rögzített forrásokban mindenképpen elgondolkodtató.

.

A finnugor-ellenesség egyik eredője

A finnugor-ellenesség sajnos közéleti (politikai) jelszó lett. Ezzel a gyakorlattal szakítania kell az értelmes magyar embereknek, hiszen elsősorban tudományos kérdésről beszélünk. A tudósok állapították meg a magyar nyelv rokonságát, ők kutathatnak, módosíthatnak a tudományos képen. Nyelvi eredetünk (meg vérségi származásunk) nem kívánalom kérdése, semmiképpen sem lehet többségi szavazás tárgya.

A magyarságot 100 éve olyan ütés érte, amelyet máig sem hevert ki. Azóta sem élhetett maradéktalanul a nemzeti önrendelkezés jogával. Az elszakított területekről zajlik a kivándorlás – az utódállamok lassú kiszorító eljárásai közepette, a magyarság mintegy engedélyt kapott a fokozatos, „kedvezményes” kihalásra.

A románok és a szlovákok koholt őstörténete szintén arra sarkallja erőteljesen hazafias érzésű nemzettársainkat, hogy valami nagyobbat álmodjanak és írjanak, mint a területrablók. Viszont én ezen a véleményen vagyok: Ne hazudjunk sem magunknak, sem másoknak. De nem visszavágásképpen, hanem a lehető legfüggetlenebb nézőpontból kell megcáfolnunk – tudományos érvekkel – az ősi „dákoromán” elméletet és szláv Kárpát-medence állítását is.

.

Rovásírás

A rovásírás kérdése nem érinti közvetlenül a magyar nyelvrokonságot.

Azt mindenképpen helytelenítenünk kell, ha a rovás meglétét, művelését a finnugor tudományok elleni eszköznek használják. Egyébként a kérdéskör kutatását a hivatalos tudomány korábban elhanyagolta.

Viszont az erről szóló alfejezetet hiányosnak érzem. Sándor Klára kiváló tanár, nyelvész és turkológus, de éppen a hunhagyományt tárgyaló művét Csáji László Koppány alaposan megbírálta, mivel a tanárnő igen kevés szakirodalmat vett figyelembe.

Egyébként a Magyarságkutató Intézet az elmúlt évben két jelentős kiadvánnyal is megörvendeztette az őstörténettel s egyéb tudományágakkal foglalkozókat: Fehér Bence rovásforrás-gyűjteménye, valamint a Fehér Bence és Ferenczi Gábor szerkesztette Ősi írásaink című kötet újabb feladatokat, egyúttal lehetőségeket jelent az érintett tudósoknak

.

A Setälä-féle átírás

Három átírásról kell említést tennünk.

A magyar egyezményes hangjelölés fontos tudományos vívmányunk a magyar nyelvjárások leírásához és összehasonlításához. Sajnos még a magyar szakos hallgatók sem igen ismerik (talán a túlzott szakosodás, elaprózottság miatt). Legalább az alapjeleket ismerje és alkalmazza minden tankönyvíró és magyartanár, hogy a szélesebb műveltebb körök tudatossága e téren is növekedjék.

Tudományos botrány, hogy a magyar nyelvészek mellőzik, sőt ténylegesen betiltották a zárt ë használatát.

Az uráli nyelvek szövegeit általában a Setälä-féle átírással olvashatjuk (a magyar, a finn, az észt és a lapp eleve latin betűs). Ennek helyes olvasása, alkalmazása bizony némi tájékozottságot igényel.

Ugyancsak fontos jelölőrendszer a nemzetközi jelhangjelölő (fonetikai) ábécé. 28 magánhangzóból, 63 egyjegyű betűvel jelölt mássalhangzóból és 6 kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzóból (összesen 97 betűből) áll. Ezt hagyjuk meg a legszűkebb nemzetközi tudományosságnak, és ne erőltessük rá sem az itthoni tudományos életre, sem egyetemi hallgatóinkra.

.

Őshazák

Minden nép, népcsoport – ha valaha vándorolt – nyugodtan fölállíthat több őshazaelméletet is. Hiszen amerre járt egykoron, azt a területet valamennyire őshazájának tekintheti. Az indoeurópai nyelvű népek őshazája is folyamatosan hullámzó vita tárgya, s aztán minden egyes nép továbbment…

.

Kettős honfoglalás

A kettős honfoglalás elméletét – László Gyula és mások nyomdokain – továbbfejlesztette Makkay János ősrégész. A régészeti adatok szerint Árpád honfoglaló népe nagyságrendekkel kisebb létszámú volt a Kárpát-medencében már itt élő népességnél.  A magyar nyelv finnugor rokonságát ez a kutatási eredmény nem befolyásolja.

.

Légyen „békekötés” – magyar–türk műveltségi rokonság…

A tudósok rendszeresen foglalkoznak a magyar nyelvre gyakorolt ősi erőteljes türk (törökségi) hatásokkal. Berta Árpád a magyar népnevet és fönnmaradt törzsneveinket türk eredetűnek állítja tanulmányaiban. Egyéb nyelvi és műveltségi elemeinket is kapcsolhatjuk a türkökhöz.

A kutatás nem állhat meg, mindig születnek újabb őstörténet-kutatási eredmények. (Meg áltudományos viták is akadnak majd.) De mindezt nyugodt, tiszteletteljes légkörben kell „folyamatba tennünk”.

Támogatom a finnugor–türk megbékélést, békekötést (akár kurultájjal is megtűzdelve; bár a baranta újabb keletű fejlesztés). A fölösleges viták elkerülését elősegítheti, hevüket enyhítheti, ha az ősi és erőteljes magyar–türk műveltségi kapcsolatok jegyében bevezetnénk a magyar–türk műveltségi rokonság fogalmát. De csakis a valóságos műveltségi elemeknek megfelelően.

.

.

A kötet tartalomjegyzéke, kerek zárójelben az

illető fejezet oldalmennyisége:

Maticsák Sándor: A magyar nyelv eredete és rokonsága

TARTALOM

Előszó

1. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között (16 o.)

2. Nép és nyelv nem azonos (31 o.)

3. A magyar nyelv rokonításának objektív és szubjektív problémái (16 o.)

4. Nem finnugor teóriák a magyar nyelv eredetére (84 o.)

5. Uráli (finnugor és szamojéd) népek és nyelvek (169 o.)

6. A nyelvrokonság bizonyítékai (102 o.)

7. Őshazaelméletek (32 o.)

8. A finnugor nyelvtudomány rövid története (10 o.)

Nyelvek (6 o.)

Helyek (14 o.)

Emberek (20 o.)

Nyelvészeti alapfogalmak (4 o.)

Irodalom (52 o.)

Rövidítésjegyzék

Ábrák és térképek jegyzéke

Névmutató

.

.

Irodalom, ugrócímek további tájékozódáshoz

.

Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1937; fölújítva Zaicz Gábor közreadásában: Finnugor rokonságunk. Trezor Kiadó, Budapest, 1994

.

Dr. Maticsák Sándor tanszékvezető egyetemi tanár személyi adatlapja az Országos Doktori Tanácsnál:

https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=584

.

Vígh-Szabó Melinda egyetemi adjunktus szakszerű és alapos könyvismertetése az Alkalmazott Nyelvtudomány oldalán (XX. évf. 2020/2. szám):

http://alkalmazottnyelvtudomany.hu/wordpress/wp-content/uploads/Vigh-Szabo_rec.pdf

.

Zaicz Gábor egyetemi docens szakszerű, alapos áttekintése a Finnugor Világ hasábjain (2020. december. 34–38. o.) A világhálón:

http://www.regulytarsasag.hu/wp-content/uploads/2020/12/fv_2020_4.pdf

http://www.regulytarsasag.hu/

.

A kötet hátlapi ismertetője:

https://www.libri.hu/konyv/maticsak_sandor.a-magyar-nyelv-eredete-es-rokonsaga.html

.

Csáji László Koppány ismertetése: Sándor Klára Nyelvrokonság és hunhagyomány. Rénszarvas vagy csodaszarvas? Nyelvtörténet és művelődéstörténet című kötetéről. Finnugor Világ. XVII. évfolyam, 2. szám. 2012. június (29–33. o.) A hálón:

http://www.regulytarsasag.hu/wp-content/uploads/2012/07/FV2012-2.pdf

.

Mészáros András: Őshonos magyar írásunk, a rovás eredeti betűit – összesen 34-et – védelem alá kell helyezni

https://nyelvmuveles.hu/osi-magyar-iras-rovas/27

.

Fehér Bence: A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye. I. kötet: Korai emlékek (1599 előtt) és kései feliratos emlékek. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 12. [é. n., 2020]

A hálón: https://mki.gov.hu/hu/kiadvany/karpat-medencei-rovasirasos-emlekek-gyujtemenye-feher-bence

.

Fehér Bence – Ferenczi Gábor (): Ősi írásaink. A Magyarságkutató Intézet kiadványai 16. [é. n., 2020]

A hálón: https://mki.gov.hu/hu/kiadvany/osi-irasaink

.

Papp István: A magyar egyezményes hangjelölés. Kötetben: Papp István: Leíró magyar hangtan. Tankönyvkiadó, Budapest, 1966. 35–38. o. [2. kiadás: 1971, 3. kiadás: 1974]. Ugyanez a hálón: http://mnytud.arts.unideb.hu/tananyag/hangtan/pappi_m.pdf

.

Az ábécé. Kötetben: A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2015 [10. szabálypont] A világhálón:

https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12

.

Az uráli jelhangjelölő (fonetikai) ábécé

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ur%C3%A1li_fonetikai_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9

.

M. A.: Ismerkedjünk széphangú nyelvjárásainkkal! A magyar egyezményes hangjelölés [Rövid ismertető]:

https://kiejtes.hu/helyesiras-es-kiejtes/ismerkedjunk-szephangu-nyelvjarasainkkal-a-magyar-egyezmenyes-hangjeloles

.

A nemzetközi jelhangjelölő (fonetikai) ábécé:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_fonetikai_%C3%A1b%C3%A9c%C3%A9

.

Mészáros András

érdeklődő általános iskolai magyartanár, történelemtanár

 

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár