Lív népköltészet – Pusztay János fordításai ______________________________ A lív nyelv megerősítéséről

.

.

Az őshonos nyelvek nemzetközi éve, 2019 alkalmából

.

.

A LÍV NYELV ERŐSÍTÉSE, ILLETVE ÚJRATANULÁSA

.

,,…azt a reményemet fejezem ki,

hogy a Lív Intézet tevékenysége révén a lív nyelv újjá fog születni.”

Pusztay János professzor

.

Örömteli hír, hogy lívek újabb nemzedékei is igyekeznek megtanulni őseik nyelvén. Mivel azonban már kevesen élnek ősi, tengerparti területeiken, tanfolyamokon, táborokban és közösségi alkalmakon tanulják és gyakorolják az ősi lív nyelvet. Sok sikert kívánunk az újjáélesztési kísérlethez! Ha megvalósul, jó elöljáró példa lesz a többi kisebb nyelv és nép megmentéséhez.

.

A lív zászló – Jelképezi a lív nép életterének összetevőit: a tenger vizét, a part menti homoksávot és a fenyőerdőt.

.

.

.

A lív nyelv (körülbelül 250 beszélő) az észt nyelvvel (kb. 1 000 000 anyanyelvi beszélő) és a vót nyelvvel (kb. 50-60 beszélő) együtt alkotja a balti finn nyelvek déli csoportját. Hozzánk magyarokhoz a nyelvrokon népek közül földrajzilag a lívek vannak legközelebb: a lettországi, lívföldi Mazirbe és Budapest távolsága légvonalban 1159 km, közúton gépkocsival 1696 km.

A lívek önelnevezése: rāndali (ejtsd: rándȧli) és rå¯ndali (ejtsd: rāndȧli) (partiak, partlakók), kala mied (= halász férfiak, emberek), līvõ és līvõd (= lív, lívek). Nyelvüket a rāndakēļ (= parti nyelv) és līvõ kēļ (= lív nyelv) kifejezésekkel illetik (lettül: lībiešu valoda).

A lív nyelv körülbelül olyan mértékben rokona magyarnak, mint az észt vagy a finn. Az alábbi lív szövegekben számos szómegfelelést találhatunk: iza – apa (ős), sīlmad nǟd – szemek néznek (látnak), sūdõ un kei’žži – szádon és kezeden, sadā – száz stb. A toldalékok egy része is rokon, valamint a lív nyelv hangsúlya is hasonló a magyarhoz (a lív hatására a lett nyelv hangsúlya is az első szótagra esik).

.

Tanuljunk egy picit lívül!

Tēriņtš! – Üdvözlet! Szia!

Tienū. – Köszönöm.

Pōlaks. – Kérem.

Jõvā pǟva. – Jó napot.

Nēmiz pǟl. – Viszlát.

.

.

ÍZELÍTŐ A LÍV NÉPKÖLTÉSZETBŐL

.

.

.

.

.

.

.

A 2009-ben megjelent fontos kötet: Ahogy tudok, dalolgatok. Kui ma muoštab, nei ma lōlab. Lív dalok és közmondások. Válogatta és fordította Pusztay János.

.

Három lív népdal                                         Pusztay János fordításai

.

Sūrõd īrõd, piškist īrõd,                                 Nagy egerek, kis egerek,

tuo min’ lapsõn ūnda jū’r!                             Álmot hozzatok a gyerekemnek!

Aš tēg ät tuot ūnda jū’rõ,                               Ha nem hoztok neki álmot,

sz sūr kaš jämstab tä’d pǟ m寒.                    macska harapja le a fejeteket.

.

Lōla iza, lōla puoga,                                     Dalolj, apa, dalolj, fia,

lōla kakši pālkamiεst!                                   daloljatok két napszámos!

Jem’ mit lōlab iza puogaks,                          Apa fiával többet dalol,

ku ne kakši pālkamiεst.                                 mint dalol a két napszámos.

.

Kus sa kazīst, knaš pois,                               Hol nőttél te, szép fiú,

ku ma sīnda äb uo nänd?                               hogy én téged nem láttalak?

– Minā kazīs tüvā m’er’n aigās                     Mély tengernek partján nőttem

sūr kiw’ pǟl.                                                 egy hatalmas kősziklán.

.

.

Hét lív közmondás – Pusztay János fordításában

.

Perīmi’e sīlmad nu’otiebõd jembit äb ku kimm pois kätä.

A gazda szeme többet ér el, mint tíz béres keze.

.

Mis sīlmad äb nǟd, sie sidām piga unūb jera.

Amit nem lát a szem, a szív is hamar felejti.

.

Vāiks sūdõ un kei’žži, siz sa jelād sadā āigast.

Uralkodj szádon és kezeden, száz évig élsz.

.

Munā opātõb kan’nõ.

Tojás tanítja a tyúkot.

.

Se patsi’ešimi um käraz ku säp, bet täm kazūd āt ma’gdõd ku me’ž.

A szenvedés, akár az epe, keserű, de kamata, akár a méz, édes.

.

Vanā bokān kangtõd sārad.

Öreg baknak kemény a szarva.

.

Kui jegā ükš um jel’lõn, nei ta kuolub.

Ahogy éltél, úgy halsz.

.

.

Az eltérő kiejtésű lív betűk

a = ȧ, palóc a, nemzetközi a

ā = hosszú ȧ, á hang (hosszú palóc a; az előző hang hosszan) (a magyarban ez a hosszú a betűjele)

å¯ = hosszú magyar a (a lív helyesírás nem jelelöli)

ä = nyílt e („veszprémi” e)

ǟ = hosszú nyílt e („vászprémi” á, az előző hang hosszan)

ḑ = gy

č = cs

ε = hátul képzett e vagy nyílt e (a lív helyesírás nem jelöli)

e = ë, zárt e hang

ē = hosszú ë, hosszú zárt e hang (nem azonos a magyar é-vel)

ī = hosszú i, í

ķ = ty-szerű hang (Ezt a betűt inkább az északi nyelvjárás használja.)

’ = az előtte lévő mássalhangzó lágyságát jelzi (a lív helyesírás nem jelöli)

ļ = ly, jésített l hang

ņ = ny

ō = hosszú o hang

ȯ = az o és u közötti, ritkán előforduló hang

ȱ = az előző hang hosszú párja

õ = az ö hang képzési helyén, de széthúzott szájjal képzett hang

ȭ = az előző hang hosszú párja

ŗ = rj-szerű hang, jésített r

s = sz

š = s

ţ = ty

ū = hosszú u, ú

ž = zs

.

.

Irodalom

.

Pusztay János: Bujkáló nyelvek – a lív

http://e-nyelvmagazin.hu/2014/07/01/bujkalo-nyelvek-a-liv/

.

Pusztay János: A holt feltámasztása? Rigában megalakult a Lív Intézet

.

Lív nyelv. A világhálón: https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%ADv_nyelv

.

A népköltési idézetek forrása:

Ahogy tudok, dalolgatok. Kui ma muoštab, nei ma lōlab. Lív dalok és közmondások. Válogatta és fordította Pusztay János. Minoritates Mundi – Literatura. Szombathely, 2009 [A kötet forrásműve: Näytteitä liivin kielestä (= Mutatványok a lív nyelvből). Kerännyt (= Gyűjtötte) Emil Nestor Setälä. Suomentanut ja julkaissut (Fordította és közzéteszi) Väinö Kyrölä. Suomalais-Ugrilaisen Seuran toimituksia 106. Helsinki, 1953

.

Dr. Lukinich Frigyes: A lív föld és népe. Budapest, 1935 A világhálón: http://mek.oszk.hu/13500/13541/

.

Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Közreadja Zaicz Gábor. A lívek: 439–443. o. és A lívek: 666–667. o. Trezor Kiadó, Budapest, 1994

.

Jávorszky Béla: A kettéfűrészelt csónakok földjén. Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1998

.

Ruttkay-Miklián Eszter: A lív partvidékeken. Kötet: Finnugor kalauz. Szerkesztette Csepregi Márta. 190–194. o. Panoráma, 1998

.

Bereczki Gábor: Bevezetés a balti finn nyelvészetbe. A lívek: 8–9. o. és A lívek:105. o. Universitas Kiadó, Budapest, 1998

.

Pomozi Péter: A lív költészet nyomában. Egy eltűnt nép lírai újjászületése. Kötet: Korunk. Fórum. Kultúra. Tudomány. Baltikum – balti kultúra. 21–28. oldal. Kolozsvár, III. folyam. 2017. 5. (május)

.

A ,,Tanuljunk egy picit lívül!” című rész beszélgetésének forrása:

http://kihaltnyelvek.blogspot.com/2011/04/mai-kihalt-nyelv-liv.html

.

Valt Ernštreit: Liivlased [A lívek – észt nyelven]. É. n. Elérhetősége:

http://www.folklore.ee/rl/folkte/sugri/liivi/

.

.

Oskad Loorits: Liivi rahva usund [A lív nép vallása. Észt nyelven]. 2000 A világhálón:

http://www.folklore.ee/rl/pubte/ee/lru/

.

A lívekről észt és angol nyelven elérhető írások ugrócímei

http://www.suri.ee/r/liivi/suri.html

.

Bereczki András összefoglalója a lív nép történelméről

http://finnugor.elte.hu/tortenelem/Egyesnepek/Liv/liv.htm

https://mek.oszk.hu/02800/02894/02894.htm#7

.

A Reguly Társaság ismertető írása:

http://www.regulytarsasag.hu/nyelvrokonaink-14-testver/balti-finnek-2/786-2/

.

Szerkesztette: M. A.

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár