Lett nyelv. A lett kiejtésről nagyon röviden ___________________ Latviešu izruna

.

A LETT KIEJTÉSRŐL DIÓHÉJBAN

Tanuljunk nyelveket! A kevés nyelvtudás is használható.

.

A lett a litvánnal együtt alkotja az élő balti nyelvek csoportját. A balti–szláv nyelvek ága az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik. Bár nem finnugor nyelv, de – az ott élő kicsiny lív népcsoport miatt is – fontos számunkra a lett nyelv és Lettország.

A lett–magyar kapcsolatok hagyományosan jók. Annak idején a lettekkel, lengyelekkel és litvánokkal, valamint részben az észtekkel együtt 10 éven át közös uralkodónk volt: Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem, 1576-tól 1586-ig.

.

.

,

.

.

.

A Laima és a két anya. Lett népmesék. Fordította Brodszky Erzsébet. Európa Könyvkiadó, 1972

A lettek gazdag néphagyományukkal, népdalkincsükkel, meséikkel s a többi hagyományos műfajjal az elsők között vannak a világon.

.

.

.

.

.

A lett zászló

.

Latvija (Lȧtvijȧ) – Lettország

Baltijas jūra (Bȧltijȧsz júrȧ) – Balti-tenger

Daugava (Dȧugȧvȧ) folyó

Rīga (Rígȧ) főváros

Daugavpils (Dȧugȧvpilsz) város

Liepāja (Lipájȧ) város

Jelgava (Jëlgȧvȧ) város

Cēsis (Cészisz) város

Jūrmala (Júrmȧlȧ) város

Kurzeme (Kurzëmë) tájegység

Latgale (Lȧtgȧlë) tájegység

Vidzeme (Vidzëmë) tájegység

Zemgale (Zëmgȧlë) tájegység

latviešu valoda (lȧtviësu vȧlodȧ) – lett nyelv

Raimonds Vējonis (Rȧjmondsz Véjonisz) köztársasági elnök

Māris Kučinskis (Márisz Kucsinszkisz) miniszterelnök

Saeima (Szȧëjmȧ), a lett országgyűlés

.

A magyar ábécével együtt használt egyéb kiejtési jelek

nemzetközi, palóc a: Å, ȧ

zárt e: Ë, ë

hosszú nyílt e: Ē, ē

.

Az erőteljes hangképzésű lett nyelv távolabbról hallgatva kissé magyaros hangzású – szóhangsúlya okán. A lett helyesírás ésszerű, kiejtéskövető. Egy kis odafigyeléssel elég pontosan ki tudjuk mondani a lett szavakat. Csak az e-féle hangokra kell külön ügyelnünk.

.

A lett ábécé 33 betűje

a ā b c č d e ē f g ģ h i ī j k ķ l ļ m n ņ o p r s š t u ū v z ž

.

A lett nyelv magyartól eltérő magánhangzó-jelölései (7)

a = nemzetközi vagy palóc a egypontos betűvel jelölve: ȧ; lapa (lȧpȧ) – levél

ā = hosszú ȧ (a magyar á-hoz hasonló hang); lāpa (lápȧ) – fáklya

e = rövid zárt ë; vagy rövid nyílt e; seja (szëjȧ) – arc; sestais (sestā) (szesztȧi, szesztá) – hatodik

ē = hosszú zárt ë (a magyar é-hez hasonló hang); vagy hosszú nyílt e: ē; sēja (széjȧ) – vetés; lēcas (lēcȧsz) – lencse (hüvelyes)

ī = hosszú i, í; pīle (pílë) – kacsa

o = az eredeti lett szavakban uo; idegen szavakban o; soma (szuomȧ) – táska; politika (politikȧ) – politika

ū = hosszú u, ú; jūtu (jútu) – érzem

Egyébként a lettben legalább 10 kettős magánhangzó is található.

.

A lett nyelv magyartól eltérő mássalhangzó-jelölései (8)

č = magyar cs; čūska (csúszkȧ) – kígyó

ģ = magyar gy; ģints (gyintsz) – nemzetség

ķ = magyar ty; ķirsis (tyirszisz) – cseresznye, meggy

ļ = régi magyar ly, lj-szerű hang; ļoti (ljuoti) – nagyon

ņ = magyar ny; ņemt (nyëmt) – fog, vesz

s = magyar sz; sakas (szȧkȧsz) – iga, teher

š = magyar s; šodien (suodiën) – ma

ž = magyar zs; žults (zsultsz) – epe

.

Lett hangsúly

A lett szavak hangsúlya legtöbbször az elő szótagra esik – a finnugor lív nyelv hatásának köszönhetően.

A kevés kivételek egyike, a második szótagra eső hangsúly: Paldies. (Paldiësz.) – Köszönöm.

.

Ízelítő társalgási kifejezésekből

Labrīt. (Lȧbrít.) – Jó reggelt.

Labdien. (Lȧbdiën.) – Jó napot.

Labvakar. (Lȧbvȧkȧr.) – Jó estét.

Ar labunakti. (År lȧbunȧkti.) – Jó éjszakát.

Uz redzēšanos. (Uz rëdzésȧnosz.) – Viszontlátásra.

Ļoti patīkami. (Ljuoti pȧtíkȧmi.) – Örvendek.

Paldies. vagy Pateicos. (Pȧldiësz. Pȧtëicuosz.) – Köszönöm.

Lūdzu. (Lúdzu.) – Szívesen.

Jā. (Já.) – Igen.    Nē. (Né.) – Nem.

.

Lett számok

viens (viena) (viënsz, viënȧ) – egy, divi (divas) (divi, divȧsz) – kettő, trīs (trísz) – három, četri (četras) (csëtri, csëtrȧsz) – négy, pieci (piecas) (piëci, piëcȧsz) – öt, sešis (sešas) (szësisz, szësȧsz) – hat, septiņi (septiņas) (szëptinyi, szëptinyȧsz) – hét, astoņi (astoņas) (ȧsztonyi, ȧsztonyȧsz) – nyolc, deviņi (deviņas) (dëvinyi, dëvinyȧsz) – kilenc, desmit (dëszmit) – tíz

.

.

Irodalom

.

Daina Nītiņa – Laczházi Aranka: Latviešu valoda. Lett nyelvkönyv. Osiris Kiadó. Budapest, 1998

.

Daina Nītiņa: Könyv a lett nyelvről. Folia Baltica 1. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely, 1998

.

Inga Klēvere: Lett–magyar társalgás. Latviešu–ungāru sarunu vārdnīca. Lexica Savariensia 4. Savaria University Press. Szombathely, 2000

.

Daina Nītiņa: Lett–magyar kisszótár. Latviešu–ungāri vārdnīca. Lexica Savariensia 11. Savaria University Press. Szombathely, 2004

.

Pusztay János: Rövid lett nyelvtan. Kötetben: Daina Nītiņa: Lett–magyar kisszótár. Lexica Savariensia 11. 329–362. o. Savaria University Press. Szombathely, 2004

.

Összeállította, szerkesztette: Mészáros András

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár