Kik vagyunk? Hamarosan…
.
.
.
FINNORSZÁG MÚLTJA ÉS JELËNE
.
KÉT MONDATBAN
.
.
Az első mondat:
Finnország mostani köztársasági elnöke, Sauli Niinistö (születëtt 1948-ben; pártja: Kansallinen kokoomus = Nemzeti Koalíció) 2000-ben, amikor arra kérték, hogy mérettesse mëg magát a köztársasági elnökválasztáson, a fëlkérést még abban a kissé viccës formában azzal utasította el, hogy az elnökség olyan életvitelt követel mëg, amire „gyermëkeimet ëgyedül nevelő, félig kezelhetetlen legényembërként (puolivallaton leskimies)” jelënleg még nëm állok készen. (Wikipedia: Sauli Niinistö)
.
A második mondat:
2021-ben a jelënlegi minisztërelnöknő, Sanna Marin (születëtt 1985-ben; pártja: Suomen sosiaalidemokraatit = Finn Szociáldëmokrata Párt) mëgválasztását követően nëm sokkal ezt mondta: „A minisztërelnöki tëendőket a magam arculatára fogom szabni.” (Marin on sanonut haluavansa muokata pääministerin tehtävää näköisekseen. Ilkka-Pohjalainen: 2021. december 10. A tartományi lap igyekëzëtt gyorsan hozzátënni, hogy ezt Marin, ha akarja, nyugodtan mëgtëheti.)
Majd negyven évet töltöttem tanárként ëgy vaasai finn iskolában, ahonnan aztán el is távolítottak, mert „idejét múlt” kalëvalai dalokat mëg „idejét múlt Vivaldit” és Bartókot tanítottam. Ez alatt a negyven év alatt betekintést nyerhettem nëm csak az itteni iskolák, de az óvodák és az ëgyetëmëk életébe is. Ennek alapján azt mondhatom, hogy a két fënti mondatnál rövidebben és tömörebben nëm tudnám magam sëm összefoglalni az ez idő alatt szërzëtt tapasztalataimat.
.
Niinistö elnök és Marin minisztërelnök különbsége
Sauli Niinistö mondatából, annak kedélyëskëdő volta mellett is, a napnál világosabban kitűnik, hogy ő tisztában volt azzal, hogy ha elvállalja az elnökségët, azzal olyan kötelezëttségëk járnak, mëlyek mellett többé nëm lëhet olyan magánélete, amihëz neki szëmély szërint esetleg kedve volna. Attól kezdve az ország ügyei lënnének az elsők, vagyis attól kezdve neki, magánéletét félretéve, teljes egészében országa-népe javára këll élnie – éjjel is és nappal is (lásd alább). S valóban, az elnökségët csak 2011-ben vállalta el, amikor minderre készen állt. Ekkorra érëzte magát alkalmasnak az elnöki fëladatra – de nëm csak lelkileg és magánéletére nézve! Niinistö a köztársasági elnöki fëladatokra több évig tartó munkával készítëtte fël magát. (Lásd Wikipedia, ugyanott.)
Ezzel szëmben Sanna Marin (ëgy gyermëk édësanyja) mondatából az olvasható ki – szintén a napnál világosabban –, hogy számára nëm a minisztërelnöki fëladatok, nëm az ország vagy a finn nép sorsa az első, hanëm ő maga. S ha a finn minisztërelnöki fëladatkörök neki nëm testhëz állóak, akkor majd ő azokat a maga képére át fogja formálni. Hogy mit jelënt mindez, abból az elmúlt napokban, decembër 6-án kaphatott a finn nép ëgy kis ízëlítőt (vagy előzetëst?): A minisztërelnöknő a függetlenségi nap előestéjén hajnali négyig bulizott ëgy helsinki-i kocsmában anélkül, hogy sürgős esetben az államtanács kapcsolatba tudott volna lépni vele. Ez volt az a pont, amire már a finn baloldali sajtó is fölhördült. (Mëgjegyzendő, hogy a minisztërelnöki fëladatokat és kötelezëttségëket Finnországban törvényëk szabályozzák. Annak szëmélyre szabásáról tëhát nëm a minisztërelnök dönt.)
.
Mi történt 40 év alatt?
Alighanëm túlzás nélkül mëgállapíthatjuk, hogy az első hozzáállás felelősségtudatos, míg a másikból nëm csak, hogy a másokért, az ország közösségéért érzëtt felelősségtudat hiányzik, de még az a képesség is, hogy önmagán túl tudjon látni.
A két politikus között még negyven év korkülönbség sincsen. Mi történhetëtt ez alatt a negyven év alatt?
Az ëgyik tényëző alighanëm a tömegtájékoztatás bizonyos politikai érdëkëk mentén történő, ëgyre hatékonyabban működő tudatformálása, mëlynek célja az élvezethajhászó, hëdonista, csak magával törődő szëmélyiség kialakítása. A másik viszont az iskola, mëly azzal, hogy újabban ugyanebbe az irányba hat, a szëmélyiségëket védekëzésre képtelenné tëszi a tömeghírközlés hatásaival szëmben is.
.
A közjóért élni – akár életüket áldozni
Sauli Niinistö még olyan iskolába járhatott az 1950-es és 60-as években, ahol a tanárnak tekintélye volt. Az oktatás és a nevelés mibenlétéről, céljairól és módszëreiről – az oktatási minisztérium utasításai alapján, de – ő döntött. Ebben az iskolában a tanulók osztályokra bontott csoportokban tanulhattak, amëlyekben – s anélkül, hogy tudtak volna róla –, ëgyúttal mëgtanulhattak másokkal ëgyütt élni, a sikerëknek ëgyütt örülni, ëgymásért izgulni, szomorkodni, játszani, ünnepëlni, osztálytársukra tekintettel lënni, és másoknak örömet szërëzni. A sok osztály pedig ëgy nagyobb iskolai közösségët alkotott. E közösségëkben a gyermëk mëgtanulhatott közös célokért és a közös jóért élni.
Ebben az iskolában a többi között létëzëtt szépirodalom- és énekoktatás. Sauli Niinistö még egészen biztosan olvasott az iskolában Kalevalát, s ismerte a finn irodalom nagyjainak műveit. Biztos vagyok benne, hogy Niinistö mind a mai napig fël tudja mondani Eino Leino-nak, Uuno Kailas-nak, Yrjö Jylhä-nek ëgy-ëgy versét, olvasta az iskolában Teuvo Pakkala novëlláit, Aleksis Kivi Hét testvérét és a többi klasszikus művet. Egészen biztos, hogy Jean Sibelius, Toivo Kuula és más klasszikus finn zeneszërzők műveit és dallamait is tudja kívülről. És itt olyan szërzőkről van itt szó, akik az 1800–1900-as évek drámai változásai alatt mëgfeszítëtt ütemben és hatékonyan munkálkodtak, akiknek életművében összesűrűsödött a finn nép életérzése: múltja, jelëne s a jövőbe vetëtt bizodalma. A finnëk e nélkül a hihetetlen erőteljes érzelmi töltés és hit nélkül aligha tudták volna azt a világra szóló csodát mëgtënni, hogy lëgyőzték (téli háború: 1939–40, folytatólagos háború: 1941-től) a hatalmas túlerőben lévő szovjët hadseregët. A finn nép mëg tudta védeni a közös hazát. Ez az oktatás, ez az iskola nyújtotta azt az alapot Niinistö-nek és kortársainak, amëly képessé tëtte őket akár életüket áldozni az országért. A finn klasszikusok ismerete és szeretete olyan étoszt és embëri tartást adott ezëknek a nemzedékëknek, hogy azt a tömegtájékoztatás már nëmigën tudja kikezdeni.
.
,,Szolgáltató” kiszolgáltatva a „mëgrëndëlő”-nek
S milyen iskolába járnak manapság a finn gyerëkëk? Röviden szólva olyanba, amëlyet már atomjaira bomlasztottak. Olyanba, amely politikai eszmék mentén szërveződik, és a gyermëk fejlődéslélëktani sajátságait teljesen figyelmën kívül hagyja (lásd erről bővebben Liisa Kelttikangas-Järvinen professzor asszony írásait).
Amëlyben a tanár már nëm tanár, még csak nëm is nevelői hivatásától mëgfosztott oktató, hanëm szolgáltató (a hivatalos szóhasználat szërint).
A gyerëk pedig – legkésőbb a fölső tagozaton – a mëgrëndëlő, aki kis híján, azt mondhatnánk, azt rëndël mëg, amit ő akar. Mivel az osztályszellem előrevivő és összetartó ereje irányító tanár nélkül eltűnik, így a gyermëkközösségëk vezető híján fëlbomlanak. S ma a finn iskola legnagyobb betegsége már nëm az, hogy mit tanuljunk és hogyan, hanëm hogy mit lëhet tënni a gyerëkëk között ëgyre inkább dívó ellenségëskëdésëk és bántalmazások ellen.
De ez sëm ëlég! A legújabb, hogy most már az osztályokat is mëgszüntetik, és „falak nélküli” (= seinätön) iskolákat hoznak létre. A tanórára két-három osztálynyi gyermëkët visznek be ëgy nagy terëmbe.
Mivel az oktatás és a nevelés így nëm működik, ezért (de mëg különben is) a tanároknak a diákok számára ëgyéni „arculatra” (Sanna Marin) szabott tanterveket këll készíteniük. (Magam tolmácsoltam nëmrégiben ëgy ilyen mëgbeszélésën: A fölső tagozatos gyermëk maga döntötte el, hogy ő nëm akarja a három hónapos biológia tanfolyamot „fölvenni”, mert neki jobban tetszik az állampolgári ismeretëk című tárgy. Az értekëzletën részt vëtt igazgató, három tanár és a gyermëk ezt el is fogadták és aláírták. (A gyermëk édësanyja csak azért nëm írhatta alá az „üzletët”, mert őt a gyermëk kérésére a tanárok kiküldték a folyosóra.)
Szépirodalmat pedig nëm lëhet választani, mert olyan tantárgy, tanfolyam – szó szërint értendő – nëm létëzik. De a mai finn iskolások már Sibeliust sem igën ismerik, mert az énekterëm ëgy rockszínpad, tele erősítőkkel, hangfalakkal mëg szintëtizátorral, mëlynek billentyűin katicabogár mëg pillangó jelzi, hogy mëlyik akkordot hogyan këll majd lënyomni.
Aligha mëglepő, hogy a finn iskola tele van gondokkal. Az érëttségi szintjének alsó küszöbét majdnëm mindën évben lëjjebb këll szállítani, s a legutóbbi statisztikai adatok szërint a tanárképzőkre a korábbi négyezër jelëntkező helyëtt már ezren sëm kíváncsiak. (Nëm csoda. Ëgy fölsős diák 18 évesen még élénken emlékszik rá, hogy hogyan bántak pár évvel korábban a tanáraikkal.) A problémák mëgoldására a saját (eszme)rëndszëréből kilátni képtelen oktatáspolitika csak ëgy módszërt ismer: Még több pénzt adni az iskoláknak pszichológusokra és kisegítő tanárokra! Napjainkra eljutottunk oda, hogy az ëgyes tanórákon 12-15 diákkal ëgy tanár és legalább 1-2 kisegítő tanár foglalkozik.
.
Viszontagságos minisztërelnök asszony
Këll-e azon csodálkoznunk, hogy ez az újabb nemzedék Sanna Marinja sértve érëzte magát, amikor a koronajárvány első heteiben Sauli Niinistö azt javasolta a finn kormánynak, hogy hozzanak létre szakembërëkből álló munkacsoportokat, mëlyek segítenek majd a minisztërëknek mëgalapozott döntésëket hozni? Marin az aznapi hírëkben azt nyilatkozta, hogy a döntéshozatal csak rá mëg a minisztëreire tartozik. S mindën esti híradóban ott állt a kamërák előtt testre feszülő ruhácskájában, hogy elmondja, aznap mit döntött(ek). (Javára lëgyën írva, hogy e munkacsoportokat később mégiscsak létrehozták.)
S ugyancsak mëg këll-ë lepődnünk azon, hogy Marin minisztërelnöknő kikerülve a nemzetközi porondra, a „nagy” ËU-s vezetőkkel (Angela Merkellel) találkozva jó kisdiák módjára, zokszó nélkül azonnal beleëgyezëtt, hogy Finnország, a finn nép az ËU-tól csak 2,9 milliárd ëuró újjáépítési segélyt hívhat lë, de 6,6 milliárd ëurót këll majd befizetnie? S këll-ë azon csodálkoznunk, hogy ez a finn vezetés a Covid-járvány kitörése és a migránsinvázió közepette, önálló politikai elképzelésëk híján és mëgfelelési kényszërből, a finn ËU-elnökség (2019. július–decembër) időszakában Magyarország és Lengyelország mëgbüntetését tűzte ki legfőbb célul?
.
Mást nëm tëhetünk, minthogy reméljük: a józan ész valahogy hamarosan mégis fëlülkerekëdik.
.
Dr. Kádár György (Vaasa, Finnország)
.
.
Jegyzetëk
Javasolt képanyag a Finn Oktatási Hatóság honlapjáról: Tervezési útmutató a zeneoktatás tantermeinek kialakításához (Kuvamateriaalia Opetushallituksen sivuilta Musiikin opetustilojen suunnitteluopas): https://www.oph.fi/sites/default/files/documents/musiikin_opetustilojen_suunnitteluopas.pdf
A szërző javaslatára a véleménycikk szövegét a köznyelvi zárt ë-vel jelöltük be.
.
Forrás
Dr. Kádár György (Finnország)
.
Szërkesztëtte: M. A.
© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár