est2finfinnugorhunarpszek

Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

Játék: jász-magyar (!) mondat_ Honnan lëtt 33 iránias szavunk?

.

.

Magyar rejtély

A magyar előtörténet (őstörténet) ëgyik mëgfejtetlen titka a jászkérdés. Honnan kerültek be nyelvünkbe az iránias eredetű szavak? A Kárpát-medëncében itt élt szarmatautódoktól (vö. a Csörsz-árkával)? A jászoktól, akikről a kutatók a kunokkal együtt történt betelepülést fëltételëzik? (De ez ëgyáltalán nëm biztos.) Vagy a honfoglalók elődei vëtték a fáradságot, és ellovagoltak ezëkért a szavakért a Kaukázushoz, az alánutódokhoz? Újabban magyar történészëk nëm elhanyagolható csoportja azt állítja, hogy az előmagyarok nëm jártak a Kaukázusnál, a honfoglalók északon (Kijëvën át), méghozzá rövid idő alatt jutottak ide, a medëncébe. Mivel időgépünk nincsen, nëm tudunk visszarëpülni: mëgnézni és mëghallgatni eleinket.

Az iránias magyar szavak száma jóval több lëhet, lëhetëtt. Nos, összeëszkábáltam a szótárban fëllelt 33 iránias (szarmata? alán? jász? oszét? nyelvekből eredt) szóból ëgyetlen, (remélëm) viszonylag értelmes mondatot. Természetësen a toldalékok nëm jászok, hanëm uráliak-finnugorok vagy belső keletkëzésűek.

.

.

A MAGYAR NYELV 33 IRÁNIAS EREDETŰ (JÁSZ? OSZÉT?) SZAVA ËGY MONDATBA ERŐLTETVE-ZSÚFOLVA:

.

A VÉRTËSI VÁR RÉZ|HÍDJÁNAK A KÁVÁJÁNÁL, A TÖLGYNÉL A

        1.             2.     3.       4.                          5.                            6.

NEMEZ- ÉS VÁSZON|INGËS GAZDAG ASSZONY A VÁSÁRI

     7.                   8.             9.           10.             11.                12.

NÁD|SÁTORBAN KINCSEIBŐL MÉRGESEN FIZETI A VÁMOT

 13.          14.                  15.                     16.              17.             18.

A KARDOS LEGÉNYNEK A TÍZ TEHÉNÉRT, AZ EZËR TINÓÉRT,

        19.               20.                  21.         22.                   23.        24.

AZ ÜVEGËS TEJÉRT, AZ EGÉSZ SZEKÉRNYI VERMËLT HÚSÉRT,

            25.           26.               27.             28.                 29.             30.

A BŰZÖS-ZÖLDES SAJTÉRT.

        31.          32.            33.

.

.

A szavak forrása:

Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerkesztő: Zaicz Gábor. A szavak szócikkeit készítették: Dolovai Dorottya, Jankovicsné Tálas Anikó, Sipőcz Katalin, Tamás Ildikó. A toldalékok szócikkeit készítette: T. Somogyi Magda. A szerkesztésben közreműködött: Falk Nóra, Temesi Viola. Tinta Kiadó, 2006

.

További fontosabb, javasolt irodalom:

Kakuk Mátyás oszét tárgyú művei

Kambolov, T. T.: A magyarországi jászok szó- és névjegyzéke. A hálón: https://epa.oszk.hu/03000/03002/00175/pdf/EPA03002_jaszkunsag_2009_054-059.pdf

Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja. Irániak, szarmaták, alánok, jászok. Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szeged, 1995

Makkay János: Előítéletek nélkül a jászokról. Tractata Minuscula 5. A szerző kiadása, Budapest, 1997

.

Összeállította: Szarmata-Alán-Jász

1 hozzászólás

Játék: jász-magyar (!) mondat_ Honnan lëtt 33 iránias szavunk?

  1. Esküdt mondja:

    Hol itt a rejtély, a megfejtetlen titok? A tények szerepelnek forrásainkban.

    A jászok, pontosabban jászik (asioi, iazyges) a bronzkor óta Közép-Ázsia lakói voltak. A névadó törzs, vagyis a jászik a Szir-darja alsó szakaszánál, az őrsök (aorsoi) pedig az Amu-darja alsó szakaszánál Khorasmia (magyarosan Kalász) oázisának területén laktak. Az i. e. 130. év táján vándorolt egy részük a kelet-európai pusztára.

    Alán névvel a jászik törzseinek szövetségét illették. Ragadványnevüket (sarmatai, sauromatai) a királyi szkíták által a Don mellékére telepített szüromediai népességtől, illetve az általuk lakott területtől (Sarmatia) örökölték.

    A jászik egy része a magukkal ragadott szogd eredetű népességgel (ironok és digorok) a Kaukázus északi lejtőjén telepedett le. Más részük a Kárpát-medencébe vándorolt. Kisebb csoportjuk a gótokhoz stb. társult, nagyobb részük pedig betagozódott a hunok szövetségébe.

    Honnan kerültek nyelvünkbe az iránias eredetű szavak? Egy részüket bizonyára Közép-Ázsiából hozták magukkal a jászik, illetve az avarok. Nem egy iráni eredetűnek minősített szavunk azonban valójában magyar: a kaukázusi ironok kölcsönözték őket jászi hűbéruraiktól.

    A honfoglalók „elődeinek” nem kellett ellovagolniuk a Kaukázus északi előterébe, hiszen a Don mellékén laktak, a Kubán, a Kuma és a Manyics síkságán, nevezetesen Donmagyarban (Dentumoger).

    Ne higgye a mondottakat ki nem akarja!

    A magyar történészeket és nyelvészeket sajnos fogva tartja a finnugor eszme, s alighanem még legalább három–négy nemzedéknyi időnek kell eltelnie, míg szellemi világunkban helyet kap a valóság is. A megrögzött szokások rendkívül szívósak, és jeles finnugristáink még mindig azt hiszik, hogy az ő elgondolásuk a mértéke mindennek. Nem tudnak ellenállni a kísértésnek, hogy mások – egyebek között népük és országuk kárára – tartsák fenn önbecsülésüket és befolyásukat.

    A példamondat ellenben – függetlenül a szavak eredetétől – jól sikerült.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Játék: jász-magyar (!) mondat_ Honnan lëtt 33 iránias szavunk?

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)