Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

Sápmi = Számiföld (Lappföld) ünnepel Százéves a számi (= lapp) nemzeti összefogás

Kis nép is élhet, ha élni akar! A számik is nyelvrokonaink, de elég keveset tud róluk a magyar közvélemény. A legészakibb Európába, a Barents-tenger partvidékéig délről vándoroltak be – a többi nép nyomása elől. A tudósok szerint ősi szibériai eredetűek, nyelvváltással juthattak mai nyelvükhöz.

.

1986 óta hivatalosan is lobog az Astrid Båhl tervezte számi zászló.

.

Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország területén élnek a számik. A 80 ezer számi embernek mintegy fele beszéli anyanyelvét. 40 ezer beszélő – 9 nyelvjárás – 6 irodalmi nyelv.

.

Élő nyelvjárásaik a déli számi (600 fő), az umei számi (20 fő), a lulei számi (2000 fő), a pitei számi (50 fő), valamint az északi számi nyelv (25 000 fő), a kildini számi (650 fő), a teri számi (2 fő). A finnországi kolta számi (400 fő) és inari számi (300 fő) nyelv is élő nyelv, ezeken is jelennek meg írások.

Ez a néhány tízezer anyanyelvi beszélő 400 000 négyzetkilométeren él.

.

.

A számi himnusz

Sámi soga lávlla                                      A számi nép éneke

Guhkkin davvin Dávggáid vuolde               A távoli északon, a Göncölszekér alatt,
sabmá suolggai Sámieanan:                      homályban ködlik a Számik Földje,
Duottar leabbá duoddar duohkin,               tundra tundra hátán emelkedik,
jávri seabbá jávrri lahka.                             tó tó mellett árad,
čohkat čilggin, čorut čearuin                       hatalmas hegycsúcsok és hegyhátak
allanaddet almmi vuostái.                           törnek a magas ég felé,
Šávvet jogat, šuvvet vuovddit,                    folyók zúgnak, erdők susognak,
cáhket ceakko stállenjárggat.                     meredek partfokok mint az acélfal
máraideaddji mearaide.                              szökellnek a morajló tengerekbe.

Isak Saba költő versének 1. versszaka     Lakó György közlése

.

Meg is hallgathatjuk a számi nemzeti himnuszt:

https://www.youtube.com/watch?v=ikt8W4fXaHM

.

Nemzeti állatuk a rénszarvas, a jellegzetes számi ének a jojka (joika, joik). A számi (lapp) élet szép bemutatása az alábbi összeállítás:

https://www.youtube.com/watch?v=B2WpJHzbbpc

.

A számi zászlónapok  jól kifejezik a számik széttagoltságát és erősödő összefogását:

február 6.: a számi nemzet napja

március 2.: a finnországi számi népgyűlés (parlament) alapításának napja (1996)

március 22. és március 28. közötti vasárnapon Mária-nap

június 20. és 26. közötti szombat: Szent Iván-nap

augusztus 9: az ENSz nemzetközi kisebbségi napja

augusztus 15.: a számi zászló üdvözlésének (első bemutatásának) napja (1986)

augusztus 18.: a Számi Tanács alapításának napja (1956)

augusztus 26.: a svédországi számi népgyűlés (parlament) alapításának napja (1993)

október 9.: a norvégiai számi népgyűlés (parlament) alapításának napja (1989)

november 9.: a számi népgyűlés (parlament) alapításának napja (1973)

november 15.: Isak Saba (a számi himnusz írója) születésnapja

.

A megszokottnál nagyobb szabású rendezvényekkel

emlékeznek meg az idén a számi (= lapp) nemzeti ünnepről

Éppen száz éve, 1917. február 6-án tartották a norvégiai Trondheimben az első számi tanácskozást, amely megalapozta a norvégiai, svédországi, finnországi és oroszországi (Kola-félszigeti) számik (lappok) összefogását. A közvélemény és népe lelkiismeretét egy művelt számi asszony, Elsa Laula Renberg bába, azaz szülésznő (1877–1931) rázta fel Élet vagy halál? című, svéd nyelvű, 30 oldalas kiáltványával (1904).

Norvégia

Ezért Számiföldön (Lappföldön) mindenütt szélesebb keretekben ülték meg az ünnepet, mint egyébként. A mostani trondheimi rendezvényeken részt vett V. Harald norvég király és Erna Solberg miniszterelnök, valamint Alice Bah Kuhnke svéd művelődési miniszter. Sauli Niinistö finn köztársasági elnök jelen volt a számi rendezvényeken Inariban, és találkozott a számi vezetőkkel.

Oroszország

Oroszországban a Murmanszki terület kormányzója, Marina Kovtun üdvözölte a számikat a nemzeti ünnep alkalmából. Több mint 200-ra rúgnak a Kola-félszigeti számikhoz kapcsolható ünnepi rendezvények. A Murmanszk területi hangversenyteremben föllépett a híres norvégiai számi jojkaénekes, ifjabb Joha Sara. A számik ottani művelődési fővárosában, Lujavvrban (Lovozero) február 6-án 12.00 órakor kezdődött a központi ünnepség: fölvonták a számi zászlót és elénekelték a számi himnuszt, ünnepi menetben vonultak be a számi művelődési központba, ahol érdekes műsor várta a vendégeket: a számi művészeti kiállítás megnyitása, a Rénszarvas-Aranyszarv számi mese előadása, a „Számiföld” hangverseny, számi gyermekjátékok bemutatása, „A nap a tundra fölött” színielőadás, sportversenyek.

Nehézségek

Az ünnep dacára a számiknak akadnak nehézségeik is.

Finnországban a föld, a vizek és a természeti kincsek használatát érintő kérdések keserítik életüket. Úgy tapasztalják, hogy a változások többsége szűkíti hagyományos életterük lehetőségeit, és növeli a környezeti kockázatokat. A finn országgyűlés éppen most foglalkozik a Tenojoki folyó halászatát tárgyaló törvénytervezettel, amely nagyobb lehetőségeket biztosít a műkedvelőknek, de bonyolultabbá teszi a pénzkeresetet a halfogásból élőknek. Finnország eddig nem iktatta törvénybe (nem ratfikálta) az ENSz Munkaügyi szervezetének 169-es számú egyezményét, amely az őshonos népeknek biztosítja az egyenlő bánásmódot, és elősegíti nyelvük, műveltségük fönnmaradását. A kormány és a számik képviselete évekig folytatott tárgyalásokat a földtulajdonról meg arról, kit kell száminak tartani. Megegyeztek a szövegben, amelyet a számik jóváhagytak, de a kormányváltás miatt nem írták alá. Halzsákmány és réntartás nélkül az egész számi műveltség visszafejlődne.

A számi nyelv megőrzése a családok és helyi közösségek fönnmaradásától, anyanyelvhasználatától függ. A nyelvjárások elég távol állnak egymástól, de a szomszédos nyelvjárások beszélői megértik egymást. Az óvodákban az ottani államnyelvet is oktatják (norvég vagy svéd vagy finn vagy orosz), de remélhetőleg a számi közösségek települési, gazdálkodási, nyelvi elkülönülése és viszonylagos zártsága elő fogja segíteni a számi nyelvek-nyelvjárások fönnmaradását.

.

KÖSZÖNET A FENNO-UGRIA ASUTUS-NAK

,,A megszokottnál nagyobb szabású rendezvényekkel emlékeznek meg az idén a számi (= lapp) nemzeti ünnepről” című rész az észtországi Fenno-Ugria Egyesület (Fenno-Ugria Asutus) honlapja alapján készült:

https://fennougria.ee/saami-rahvuspuha-tahistatakse-tanavu-suurejooneliselt/

.

Válogatott irodalom

– A Finnugor Világ 2017. márciusi számában a legújabb kutatási eredményeket olvashatjuk legkiválóbb számikutatóink tollából:

Tamás Ildikó: Lapp csoportoktól a számi nemzetig

G. Bogár Edit: Nyelv vagy nyelvek? – A számi nyelvek számáról

Tillinger Gábor: A számi idiómák és a dialektrometria

Domokos Johanna: Számi partikulák, igeidők és visszaható névmások fordíthatóságáról

A Finnugor Világ folyóirat utóbbi évfolyamai letölthetők az alábbi ugrócímről:

www.regulytarsasag.hu/finnugor-vilag

– Sajnovics János: Bizonyítás. A magyar és a lapp nyelv azonos. [Eredeti cím: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse] Fordította Constantinovitsné Vladár Zsuzsa. Szerkesztette Szíj Enikő. Bibliotheca Regulyana 2. ELTE, Budapest,1994

– Johan Turi: A lappok élete. Fordította: Erdődi József. Gondolat, Budapest, 1983

– Lakó György: Chrestomathia Lapponica. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986

– Bogár Edit: A lappok (számik). Finnugor Kalauz. 208–219. oldal. Szerkesztette: Csepregi Márta. Panoráma, 1998

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Sápmi = Számiföld (Lappföld) ünnepel Százéves a számi (= lapp) nemzeti összefogás

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)