Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

Elindult honlapunk: megértés és megértés

Tisztelt Honfitársak és Érdeklődők!

                                                            ,,Hogy mi az igazság, az nagyon fontos. De hogy kinek van igaza, az csaknem érdektelen. Mégis e körül   folyik a vér.” (Ancsel Éva)

.

Szeretnénk behatolni a tudomány mélyebb rétegeibe is, de inkább a megértésre és megértetésre törekszünk. Egyébként pedig jó szándékkal, vagyis megértéssel kezeljük a tőlünk eltérő nézeteket valló honfitársainkat is.

Miért van szükségünk erre a honlapra? Hiszen a keresőkbe beütve minden címszóra rengeteg találat adatik a világhálón.

Nos, több nyomós érv, körülmény kényszerített bennünket affelé a döntés felé, hogy vállaljuk a szerkesztéssel és üzemeltetetéssel járó feladatokat.

Az első, de nem kizárólagos feladatunk: a finnugor-uráli nyelvtudomány védelme. A kutatók a másfél évszázad alatt hatalmas kincset halmoztak föl, minden tiszteletet megérdemelnek. A finnugor nyelvrokonságot tagadni badarság lenne. Viszont jogos az a bírálat, hogy nyelvrokonság és nyelvi kapcsolatok révén, csupán nyelvtudományi eszközökkel nem lehet őstörténetet írni. Ebben is már sokat fejlődött a tudomány, ugyanis egyre nagyobb a régészetnek és a többi történeti segédtudománynak a részaránya az őstörténet-kutatásban.

Persze a közérthetőséget még ma sem tartják mindig szem előtt a finnugor nyelvészek és a történész kutatók. Jól elvannak idegen szakkifejezésekkel megtűzdelt tanulmányköteteikkel és szűkebb körű tudományos tanácskozásaikkal. (Ez a megállapítás persze erős túlzás.) Pedig bonyolult kérdésekről is érdemes lenne érthetően (néha egyszerűsítve is) minél többször megnyilatkozniuk. Azért e téren már akadnak kiváló kezdeményezések és megvalósulások: az újszerűen működő zirci Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház; néhány kimagaslóan teljesítő tanárnő – a gyerekek bevonásával és többoldalúan közelíti meg rokonnyelvi népeinket. Azt se felejtsük el, hogy a finnugor nyelvtudomány kutatói túlterheltek: az oktatás és vizsgáztatás, terepmunka (gyűjtés a távol élő népeknél), tudományos munkák írása és kiadása, tudományos rendezvények, pályázatok, tudományos és szervezeti élet s végül a tanári papír- és számítógépes ügyintézés komoly munkabírást igényel.

Értelmetlenül folyik tovább az „törökségi–ugor” háború. Vegyük már figyelembe, hogy minden nép többféle anyagból van összegyúrva. Vaskos tévedés azt képzelni, hogy „a magyarok” 1000, 2000 vagy 3000 évvel ezelőtt ugyanígy néztek ki, és ugyanígy beszéltek, mint most. A „törökségi–ugor” békét meg lehet és meg kell teremteni… Szembeállítás helyett összeegyeztetésre van szükségünk. A nyelvrokonság és őstörténet nem politikai kérdés, s főként ne legyen a pártpolitika játékszere vagy ütőkártyája.

A finnugor nyelvtudomány eddig sem tagadta a törökségi hatásokat, bár kissé mellékesen kezelte őket. Nemzeti történelmünk ó- és újabb törökségi szálai (avar, onogur, kazár, türk, besenyő, kun) erős nyomot hagytak nyelvünk és műveltségünk szőttesében. Ezt nem szabad tagadnunk: komolyan veendő az Attila-hagyomány avar szála (Ekkehard), a rovásírás eredete (Kézai: a blak-bulak népcsoporttól) s néhány, a hivatalostól eltérő új kutatási eredmény. De vigyázzunk! Ha kiemelnénk szőttesünkből a törökségi hatásokat – és kizárólagossá tennénk őket –, akkor ,,igazságtalanok” lennénk a szláv, latin, német és angol eredetű műveltségi elemeinkkel.

A hivatalos őstörténet-tudomány egyébként tényleg megmerevedett. A tudomány művelése nem semleges tevékenység. Mint minden emberi cselekvés: személyfüggő. Egyes neves kutatók képtelen ötleteléssel írták meg a magyar őstörténetet és honfoglás-történetet. Tagadják ősi krónikáinknak szinte minden állítását. Persze érthető, ha a hivatalos tudomány képviselői – tartva a tekintélyveszéstől meg a műkedvelő „kutatók” bírálatától – nem szívesen változtatnak nézeteiken. Pedig meg kell becsülnünk az Anonymus-, illetve Kézai-művet, el kell ismernünk az avar koriak továbbélését (ennek már mutatkoznak jelei). A szláv orrhangú mássalhangzók átvételének időrendje igazolhatatlan, ha csak 895-re tesszük a magyar nyelv bejövetelét a Kárpát-medencébe. Újabban már fölmerült Árpád honfoglalóinak északi útvonala és gyors (néhány évtizedes) ideérkezése a Volga–Káma-vidékről. A magyar nyelv szlávból érkezett jövevényszavai is könnyebben magyarázhatóak – a déli érintkezést feltételezve – a szerbek-horvátok-szlovénok elődeivel mint átadó forrásokkal.

Egy tudományos-ismeretterjesztő tanácskozáson ezt a kérdést tettem föl az egyik tehetséges régésznek: Hányan voltak az Árpádi honfoglalók? Úgy látszik, nem merte kimondani a saját véleményét. Így felelt: A kutatók 20 000 és 1 000 000 közi teszik a honfoglalók létszámát. Megdöbbentően óvatos válasz.

Régebbi őstörténetünkről, az egykor lezajlott bonyolult nyelvi folyamatokról valószínűleg soha nem készíthetünk egészen aprólékos leírást. (Hacsak valamiféle csodálatos időgéppel vissza nem repülünk – helyszíni kutatásokra…) De így is igen sokat tudunk. Aggodalomra azért sincsen okunk, mert más népek sem tudják egészen pontosan, hol található az őshazájuk. Eredetileg Európában minden nép vándorló-bevándorló („bozgor”) volt. Például a szláv őshazát valahová a Visztula környékére teszik, a románok a Balkán-félsziget nyugati és keleti területei között vándoroltak a 10–12. század tájékán. Az indoeurópai őshaza talán a Kelet-európai-síkság valamelyik vidéke lehetett. (Vagy a Kaukázus előtere?)  Azért, mert egyes nemzetek képviselői dicsőbbnél dicsőbb történelmet igyekeznek kanyarítani maguknak, mi ne rugaszkodjunk el a valóságtól! Ne szégyenkezzünk tehát dicséretes történelmi teljesítményünk miatt. Nem vagyunk kicsik, hanem nagyok, s dolgozzunk tovább a jövőért!

– A honlapon meg-megjelennek közéleti és politikai írások is, hiszen a magyar fősodratú tájékoztatóeszközök csak elvétve említik a finnugor nyelvrokonainkat. Úgyhogy ,,hiánypótlásra” is törekszünk.

Kárpát-medence, 2016. télutón (februárban)

A szerkesztő

1 hozzászólás – Elindult honlapunk: megértés és megértés

  1. Fodor József mondja:

    Bemutatkozásnak is jó:nagy tisztelője vagyok Makkay Jánosnak.Talán ö is kicsit óvatosnak tartja kezdeményezésüket, jószándék kevés a rossz ellen.Viszont tetszett az Antikristó humora. Jómagam az ősrégészetbe kontárkodtam bele, érdekes, hogy hasonló áporodott levegőt lehet érzékelni, mint az akadémikus történészeknél. / mezolitikum.blog.hu./ Mint ahogy mással már megesett, nehogy elmegyógyászhoz utalja Önöket a Vásáry!

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Elindult honlapunk: megértés és megértés

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)