Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

Fëbruár 28., Kalevala-nap – 28. helmikuuta, Kalevalan pv – SZENTE IMRE

A legszëbb magyar Kalevala-fordítás – Kalevalan paras unkarinkielinen käännös ––––––––––––––––––––––––––––––

.

1835-ben, 182 éve ezën a napon tëtte közzé a Vanha-Kalevala – Régi-Kalevala előszavát Elias Lönnrot néprajztudós, orvos, a Kalevala népköltészeti anyagának gyűjtője és a hősének összeállítója. Ez a nap a finn és a finnugor művelődés fontos ünnepe, Finnországban zászlósnap.

Ismerkëdjünk mëg ëgy kicsit a legjobb magyar Kalevala-fordítással, a Stockholm közelében élő Szente Imréével! [4]

.

Szente Imre (* 1922. decembër 22., Alsóság, ma Celldömölk része)

.

.

.

.

.

.

1985-ben a szocialisták (kommunisták) mëgakadályozták Szente Imre fordításának kis-magyarországi mëgjelenését.

Vuonna 1985 sosialistit (kommunistit) ovat estäneet Imre Szente’n käännöksen ilmestymisen Pieni-Unkarissa.

.

Szente Imre előtt négy teljes Kalevala-fordítás jelënt mëg magyarul: Barna Ferdinándé (* 1825 – 1895) 1871-ben, Vikár Béláé ( (* 1859 – 1945) 1909-ben, Nagy Kálmáné (* 1939 – 1971) 1972-ben; Rácz Istváné (* 1908 – 1998) 1976-ban jelënt mëg első ízben.

Ëgyébként hosszabb vagy rövidebb részletëket fordítottak magyarra mások is: Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Fábián István, Képes Géza és Varga Domokos. [1]

.

Szente Imre (* 1922) fordítását 1985-ben itthon elgáncsolták. Pedig a Szente-Kalevalát maga Weöres Sándor javasolta kiadásra. Fëltëhetőleg a baloldali finnugrászok, illetve a csonka-magyarországi szocialista (kommunista) vezetők akadályozták mëg. Bosszú volt A Gulag szigetcsoport magyarra fordításáért, amëly munka Szente Imre érdëme (1980). Talán nëm véletlen az sëm, hogy ugyanebben az évben szüntették mëg Imre bátyánk szërződésës állását a finnországi Jyväskyläi Ëgyetëmën (Jyväskylän Yliopisto).

Végre 2001-ben mëgtört a jég, s Pusztay János profësszor Szombathelyën – kis példányszámban ugyan – kiadta a legjobb magyar Kalevala-fordítást. 2002-ben pedig nagyobb példányszámban a Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány jelëntette mëg, s jutott el könyvtárak sokaságába a Szente-Kalevala – s számos olvasóhoz. E két utóbbi kiadás már zárt ë-vel jelölve került ki a nyomdából. [2] S most már bárhonnan elérhető a világhálón is. [3]

.

Miért Szente Imre fordítása e legjobb? Miksi Imre Szente’n käännös on paras?

Azért, mert

8-10-15 soronként bekezdésëkbe tördeli a Kalevalát szövegét, s a folyó szövegën jól átüt a költemény lüktetése;

az eredetihëz igazodva időmértékës a versëlés, tëhát nëm zakatoló „ősi magyar nyolcas”;

a bëtűrímëk (allitërációk) aránya, száma pontosan tükrözi a finn eredeti hangzását;

a sorvégek összecsëngése vagy össze nëm csëngése, a rímëlés is remëkül adja vissza a finn nyelvűt;

a forrásnyelvet a leghűségësebben tükrözi a vasi magyaros népi íz és kiejtés.

Természetësen el këll ismernünk a többi fordítás sajátos értékeit és nagyszërű, jó megoldásait is.

.

.

.

KALEVALA        KALEVALA

Szente Imre (* 1922) fordítása    Elias Lönnrot (* 1802 – 1884)

.

ELSŐ ÉNËK        ENSIMMÄINEN RUNO

[1–102]                                     [1–102]

Kezdődik az énëk…                   Runon aloitussanat

.

[1–10]

Kerekëdik arra kedvem, mind azt forgatom fejemben, hogy már dalra kéne kelni, ideje volna énëkëlni, versbe szëdni régvalókat, ősi dolgokról dalolni. Szók a számban olvadoznak, ínyëmet igék elöntik, nyelvemnek hëgyén nyüzsögnek, fogaim közül fakadnak. (10)

[1–10]

Mieleni minun tekevi,

aivoni ajattelevi

lähteäni laulamahan,

saa’ani sanelemahan,

sukuvirttä suoltamahan,

lajivirttä laulamahan.

Sanat suussani sulavat,

puhe’et putoelevat,

kielelleni kerkiävät,

hampahilleni hajoovat.

.

[11–20]

Édës ëgyfelem, fivérëm, vélem ëgyívású vérëm! Fűzögessünk dalt a dalba, öltögessünk szót a szóba, ëgyüttlétre ëgybegyűlve, kétfelől közel kerülve! Ugyan ritka benne részünk, szokatlan az ily szërëncse északi hideg hazánkban, sanyarú sorsú sarkvidékën. (20)

[11–20]

Veli kulta, veikkoseni,

kaunis kasvinkumppalini!

Lähe nyt kanssa laulamahan,

saa kera sanelemahan

yhtehen yhyttyämme,

kahta’alta käytyämme!

Harvoin yhtehen yhymme,

saamme toinen toisihimme

näillä raukoilla rajoilla,

poloisilla Pohjan mailla.

.

[21–36]

Kéz a kézbe kapcsolódjon, ujj közébe ujj fonódjon, énëkëljünk szëbbnél szëbbet, tudományunktól mi tellik, kedveseinkkel közöljük, tudnivágyókat tanítsuk, ipërëdő ifjúságot, növekëdő nemzedékët szájrul-szájra szálló szókra, ránk maradott ős regékre vén Väinämöinen övérül, Ilmarinen üllejérül, Kalandosnak kardvasárul, Joukahainen jó nyilárul puszta földjén Pohjolának, Kaleva kopár mezőin. (36)

[21–36]

Lyökämme käsi kätehen,

sormet sormien lomahan,

lauloaksemme hyviä,

parahia pannaksemme,

kuulla noien kultaisien,

tietä mielitehtoisien,

nuorisossa nousevassa,

kansassa kasuavassa:

noita saamia sanoja,

virsiä virittämiä

vyöltä vanhan Väinämöisen,

alta ahjon Ilmarisen,

päästä kalvan Kaukomielen,

Joukahaisen jousen tiestä,

Pohjan peltojen periltä,

Kalevalan kankahilta.

.

[37–50]

Így dalolgatott apám is, fejszéje nyelét faragva, szoktatott szülőanyám is, oktatott orsója mellett, pulyaként magam a padlón míg a térdinél totyogtam, gyámoltalan gyönge gyermëk, tejfölös bajszú bohócska. Szampó lőn szavakbul ottan, Louhi lëlkëdzëtt igéktül; szótul lőn Szampó veszése, Louhinak lëgyőzetése, versëktől veszëtt Vipunen, Lemminkäinen léhaságtul. (50)

[37–50]

Niit’ ennen isoni lauloi

kirvesvartta vuollessansa;

niitä äitini opetti

väätessänsä värttinätä,

minun lasna lattialla

eessä polven pyöriessä,

maitopartana pahaisna,

piimäsuuna pikkaraisna.

Sampo ei puuttunut sanoja

eikä Louhi luottehia:

vanheni sanoihin sampo,

katoi Louhi luottehisin,

virsihin Vipunen kuoli,

Lemminkäinen leikkilöihin.

.

[51–64]

Szókat máshol is szërëztem, titkot máskor is tanultam: gyalogúton gyűjtögettem, hangafű közül halásztam, csalitosbul cserkészgettem, bozótosbul bontogattam, fűkalászrul fejtëgettem, kotortam kerékcsapábul, mikor kisbojtár koromban legelőkön lépëgettem, szagos szénazsombikosban, aranyos avarba’ jártam barna Bimbómnak nyomában, tarka barmomat terelve. (64)

[51–64]

Viel’ on muitaki sanoja,

ongelmoita oppimia:

tieohesta tempomia,

kanervoista katkomia,

risukoista riipomia,

vesoista vetelemiä,

päästä heinän hieromia,

raitiolta ratkomia,

paimenessa käyessäni,

lasna karjanlaitumilla,

metisillä mättähillä,

kultaisilla kunnahilla,

mustan Muurikin jälessä,

Kimmon kirjavan keralla.

.

[65–70]

Fagy csípése dalt fakasztott, ritmusra dobolt a zápor; más zenéje volt a szélnek, hangja más futó haboknak, szó lëtt szárnyak lëbbenése, monda lombok moccanása. (70)

[65–70]

Vilu mulle virttä virkkoi,

sae saatteli runoja.

Virttä toista tuulet toivat,

meren aaltoset ajoivat.

Linnut liitteli sanoja,

puien latvat lausehia.

.

[71–80]

Kincsëm kévébe kötöttem, gombolyagba göngyölgettem, csomót szán farába csaptam, kasos szánkómra kötöztem, hazahajtottam terűmmel ëgyenëst a csűr elejbe, szárító padomra szórtam, rézládámba rëkkentëttem. (78)

[71–80]

Ne minä kerälle käärin,

sovittelin sommelolle.

Kerän pistin kelkkahani,

sommelon rekoseheni;

ve’in kelkalla kotihin,

rekosella riihen luoksi;

panin aitan parven päähän

vaskisehen vakkasehen.

.

[81–90]

Heteket töltött ott hidegben, dalom dermesztő fagyokban. Hozzam-é hideg helyérül, fussak-é ki fagyba érte? Hurcoljam batyum a házba, rakjam ládám lócavégre, szelemën alá szobába, mënnyezet alá melegre? Nyissam szëkrényét szavaknak, kincsës ládáját daloknak? Oldjam-é bogát batyumnak, csomagom csomós kötésit? (90)

[81–90]

Viikon on virteni vilussa,

kauan kaihossa sijaisnut.

Veänkö vilusta virret,

lapan laulut pakkasesta,

tuon tupahan vakkaseni,

rasian rahin nenähän,

alle kuulun kurkihirren,

alle kaunihin katoksen,

aukaisen sanaisen arkun,

virsilippahan viritän,

kerittelen pään kerältä,

suorin solmun sommelolta?

.

[91–102]

Válogatok vers javábul, gyönyörű dalokra gyújtok, rozskënyeret hogyha raknak, és itatnak árpalével. Házukban ha sör hibázna, ëgy kis kvásszal is kivallom; nedvesebb talán a nóta, vizesebb lëszën a versëm, este ëgyütt üldögélve, összejöttünknek örülve, holnapig is tán kihúzva, virradatot is kivárva. (102)

[91–102]

Niin laulan hyvänki virren,

kaunihinki kalkuttelen

ruoalta rukihiselta,

oluelta ohraiselta.

Kun ei tuotane olutta,

tarittane taarivettä,

laulan suulta laihemmalta,

vetoselta vierettelen

tämän iltamme iloksi,

päivän kuulun kunniaksi,

vaiko huomenen huviksi,

uuen aamun alkeheksi.

.

.

A magyar fordítás forrása – Unkarinnoksen lähde:

Kalevala. Fordította Szente Imre. Tornai Józsefnek A varázslat módjai című előszavával. A fordító Útrabocsátójával. Címlap és rajzok: Bittó Fruzsina. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest. Apáczai Kiadó Celldömölk. XII. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ, Budapest. 2002

.

A finn eredeti forrása – Alkuperäisen tekstin lähde:

http://www.gutenberg.org/files/7000/7000-h/7000-h.htm Oheinen teksti perustuu SKS:n julkaiseman 1849 Kalevalan 28. painokseen. Sen on Anssi Toivon tekstistä muotoillut ja tarkastanut Johanna Kurela. Kommentit ja korjaukset: Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Sirkka-Liisa Mettomäki

.

.

JEGYZETËK

.

[1]

.

A magyar Kalevalákról és a Kalevaláról

Unkarinkielisistä Kalevaloista ja Kalevalasta

.

Fehérvári Győző szakszërű és tüzetës dolgozata

Fehérvári Győző: Magyar Kalevalák. Elias Lönnrot születésének kétszázadik évfordulójára. Kortárs, 2002/6.:

http://www.kortarsonline.hu/2002/06/magyar-kalevalak/10065

.

Judit Mäkinen pompás összefoglalója

Finnországi levél hazámból, Finnországból szülőhazámba, Magyarországra

159. levél. Nemzeti szimbólumok: Kalevala

2016. február 21.

https://finnorszagilevelek.com/tag/kalevala/

.

[2]

.

Szente Imre Kalevalája eddig 3 kiadásban-

nyomatban jelënt mëg

.

Imre Szente’n Kalevala tähän asti on ilmestynyt

kolmessa painoksessa

.

Kalevala. Fordította Szente Imre. A fordító előszavával. A Nëmzedékëk és a Nëmzetőr közös kiadása. München, 1987

Kalevala. Fordította Szente Imre. Minoritates Mundi – Literatura, szërkeszti Pusztay János. Csepregi Márta előszavával. A fordító utószavával. Szombathely, 2001

Kalevala. Fordította Szente Imre. Tornai Józsëfnek A varázslat módjai című előszavával. A fordító Útrabocsátójával. Címlap és rajzok: Bittó Fruzsina. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest. Apáczai Kiadó Celldömölk. XII. Kerületi Pëdagógiai Szolgáltató Központ, Budapest. 2002

.

[3]

.

Szente Imre Kalevalája a világhálón is elérhető

Imre Szente’n Kalevala netillä

.

http://mek.oszk.hu/07300/07310/07310.htm

.

http://mek.oszk.hu/07300/07310/07310.pdf

.

[4]

.

SZENTE IMRÉRŐL

TIETOJA IMRE SZENTE’STÄ

.

Az alábbiak forrása Szente Imrének Találkozások című kötete (Tanulmányok és ësszék. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2005)

.

SZENTE IMRE ÉLETPÁLYÁJA

Születése: 1922. decembër 22-én Celldömölkön.

Iskolák: elemi iskola Alsóságon (ma Celldömölk településrésze); gimnáziumi tanulmányok és érëttségi a kőszëgi bencésëknél; ëgyetëmi tanulmányok magyar—latin szakon a Pázmány Pétër Tudományëgyetëmën, szakvizsga 1947-ben; majd angol és orosz nyelvi továbbképzés és tanítási jogosítvány.

1967-ben a svédországi Lund ëgyetëmén finnugor tudományokból doktorál Julius Mägiste profësszornál.

Sorsfordulók, munka, munkahelyek:

1944 novembërétől 1945 májusáig katona. Ëgy évet a csepeli bencés gimnáziumban tanított, az államosítás után 1956 novembëréig az újonnan indult celldömölki gimnázium orosz- és matëmatikatanára.

A forradalom után elhagyta hazáját. 26 évig nëm lépëtt Magyarország területére.

1956 végétől 1959 nyaráig Ausztriában magániskolákban működik. 1968-tól a finnországi Jyväskylä ëgyetemén magyart tanít. Finn feleségével és két gyermëkével 1980-ban Stockholmba költözik, s magyart oktat az ottani Tanárképző Főiskolán. A svédországi magyar ajkú gyermëkëk tanára. 1987-től nyugdíjas. Rëndszërësen hazalátogat. Részese a magyar irodalmi életnek.

.

IRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL

Saját versëk; versfordítások latinból, finnből, némëtből svédből, oroszból, franciából.

Részterületëk: magyar irodalom; anyanyelv; a magyar múlt és nëmzettudat; a Rákosi- és a Kádár-rëndszër; a külföldre szakadt magyarok sorsa; különféle irodalmi és filmismertetésëk és -kritikák; ünnepi és alkalmi beszédëk.

Hosszabb ideig a müncheni Nëmzetőr és Új Látóhatár, illetve a Szabad Ëurópa Rádió munkatársa.

A stockholmi Magyar Ház életének tëvékëny résztvëvője. Bërzsënyi-díjas (2001), Bárczi-harang-díjas (2004), Márton Áron-emlékérmës (2008).

.

SZENTE IMRE FONTOS ALKOTÁSAI

Unkarin kielen alkeiskurssi (A magyar nyelv kezdő tanfolyama, finn nyelvën, Jyv­­äskyläi Ëgyetëm, 1975)

A GULAG-szigetcsoport (A. I. Szolzsënyicin művének fordítása oroszból, Danubia Druckerei GmbH — Nëmzetőr, München, 1976; hasonmás [engedély nélküli] kiadás, Új Idő Kft., Budapest, 1989);

Kalevala (A finn népi ëposz magyar fordítása, Nëmzedékëk és Nëmzetőr, München, 1987; Bërzsënyi Dániël Főiskola Uralisztikai Tanszéke, Szombathely, 2001; Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Apáczai Kiadó, XII. Kerületi Pëdagógiai Szolgáltató Központ, 2002);

ajándék, mellyel mëglepëm…” (Versëk és műfordítások, Magyar Ház, Stockholm, 1992);

Mëntem eprészni erdőre, áfonyázni rëngetegbe. Läksin puolahan metsälle, muulle maalle mustikalle (Karjalai, inkeri és finn balladák; válogatta és szërkesztëtte Kádár György, Jaakko Kellosalo, Eija Kukkurainen, fordította Szente Imre, Bërzsënyi Dániël Főiskola Uralisztikai Tanszéke, Szombathely, 2000);

Európa és az elsüllyedt Atlantisz (Az Erdély Kövei 10. kötetetében, Erdélyi Könyv Ëgylet, 2000);

Szabad szëmmel (Ësszék, előadások, jegyzetëk, Svédországi magyarok kiadása, Stockholm, 2003)

Nyelvünk szëbbé tëhetëd! Vidám tanversëk nyelvkedvelőknek. Bárczi Füzetëk VI. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2006

Itt ëgy hangzót mentëk! Szép hangzásra nevelő tanversëk. Bárczi Füzetëk XV. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2008

…mëgijed a macska tőle: / ej, be furcsa nyeevogees!” Szép hangzásra nevelő tanversëk. Bárczi Füzetëk XVII. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, 2014

.

Gyűjtötte, szerkesztette: Mészáros András

Koonnut ja toimittanut: András Mészáros

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Fëbruár 28., Kalevala-nap – 28. helmikuuta, Kalevalan pv – SZENTE IMRE

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)