Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

Visszapillantás – KŐHALMY NÓRA és BENEDEK NÓRA előadásai Tartuban 2016. szeptember 23-án

.

10 ÉVES A BALATONFÜREDI

ÉSZT–MAGYAR FORDÍTÓTÁBOR

Följegyzések az ÉSZT FORDÍTÓK BARANGOLÁSAI A MAGYAR IRODALOMBAN című tartui egyetemi tanácskozásról

.

I. RÉSZ

.

MEGHÍVÓ

Észt fordítók barangolásai a magyar irodalomban címmel kiállítással és fordítói kerekasztallal egybekötött műfordítói konferenciát rendez 2016. szeptember 22-23-án „az észt tudomány, kultúra és oktatás fővárosában”, Tartuban a Balassi Intézet – Tallinni Magyar Intézet, a Tartui Egyetem Finnugor Tanszéke és a Magyar Kulturális Társaság (Ungari Kultuuriselts) a balatonfüredi észt–magyar fordítótábor 10 éves jubileuma tiszteletére. (Lásd a Hivatkozásokat!)

.

Kőhalmy Nóra

.

A magyar irodalom észt fordításai

Kőhalmy Nóra, a kiváló észt szakos kutató főként a régebbi észt fordítókat, fordításokat tekintette át.

A Kausuline Kalender [Hasznos Kalendárium] című kiadványban, 1874 megjelent Vörösmarty Mihály Szózata F. R. Kreutzwald fordításában, Laul címmel. Eljutottak az észtül olvasókhoz Jókai elbeszélései, valamint a Jókai halálról szóló megemlékezés.

Petőfi Sándortól a Bár lennék folyóvíz című költemény Mihkel Veske fordításában jelent meg a Valgus folyóirat 1885/1886-os évfolyamában: Mina oleks jooksev jőgi.

Julius Mark szerkesztette az Ungari Antoloogia [Magyar Antológia] című gyűjteményes kötetet (Noor Eesti Kirjastus, Tartu 1914): Mikszáth Kálmán, Gárdonyi, Rákosi Viktor, Bársony István műveit tartalmazza.

Ants Murakin irodalomtörténeti összefoglalója következett: Ülevaade ungari kirjandusest [Áttekintés a magyar irodalomról] [Loodus, Tartu, 1935].

Bernhard Linde és Ants Murakin szerkesztette a Valimik ungari kirjandust [Válogatás a magyar irodalomból] című gyűjteményes kötetet (Varak, Tallinn, 1937). Szerzők: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Madách Imre, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Ady Endre, Tormay Cécile, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc. A fontosabb fordítók: Martin Pukits, Albert Kruus, H. Jänes, Ada Koit, T. Poska-Laaman, F. Oinas.

.

.

Bernhard Linde ja Ants Murakin: Valimik ungari kirjandust [Válogatás a magyar irodalomból] Varak, Tallinn, 1937.

.

.

.

.

.

Felix Oinas közreadta a Petőfi. Vabaduse ja armastuse laulik című művet [Petőfi. A szabadság és szerelem énekese] (Eesti Kirjanduse Selts, Tartu, 1939), a Suurmeeste elulood [Nagy emberek életrajzai] sorozat 51. részeként.

Ellen Niit Petőfi-fordításai nagyszerű fogadtatásban részesültek Észtországban. E költeményeken lelkesültek 1956-57-ben a rokonszenvező és röpcédulázó észt fiatalok, diákok. A legnagyobb észt Petőfi-könyv, mely 10 ezer példányban jelent meg:

Sándor Petőfi: Vabadus, armastus. Valik luuletusi ja poeeme. Eesti Riiklik Kirjastus, Tallinn, 1964. A verseket Ellen Niit fordította.

.

Benedek Nóra

.

A fordítások hátterében – a magyar−észt

műfordítói tevékenység 1945−1991 között

Benedek Nóra észt szakos kutató, a Magyar–Észt Társaság titkára az észt fordítások második nagy korszakát tekintette át.

Míg a hőskorban közvetítő nyelv, a német segítségével fordítottak, e korszakban már közvetlenül magyarból észtítettek.

A világháború után a szorító szovjet keretek közepette újraindult a nyelvtanítás is. Tartuban Mokány Sándor és Zékány Imre tanította magyar nyelvet. Ugyanott Paula Palmeos évtizedekig szívén viselte a magyar nyelv és művelődés ügyét.

Magyarországon 1960-ban Lavotha Ödön fontos, úttörő műve jelenhetett meg; Paula Palmeos mint anyanyelvi bíráló segítette a szakmaiságot.

.

Lavotha Ödön: Észt nyelvkönyv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960

Három fő fejezete:

részletező Nyelvtan, irodalmi Olvasmányok és Észt–magyar szójegyzék

.

.

.

.

.

Külön, hosszan tartó és – hála Istennek – gyümölcsöző fejezete Bereczkiné Kiisk Mai tanárnő észtnyelv-tanítása. 1966-tól hivatalosan is oktatta a nyelvet az ELTE-n, s szinte mindenki tanítványa volt-lett, aki nálunk észt ügyekben labdába rúgott.

Az észt nyelv oktatásában a korai időszakokban jeleskedett még nálunk Zaicz Gábor, Tolnai Pál és Fehérvári Győző.

A magyar irodalom észtítésében kiemelkedő szerepet játszottak Edvin Hiedel, Tiiu Kokla, Arvo Valton, Leidi Veskis és Ivar Sinimets.

Az egyik legérdekesebb fordítás Madách Imre Az ember tragédiájának észt fordítása Jaan Krosstól. Bereczki Gábor professzor nyersfordításának segítségével sikerülhetett a művészi észt változat – s kiemelkedő színházi eseménnyé is vált Észtországban.

Bereczki tanár úr – Paula Palmeosszal együtt – segítette az észt Egri csillagok létrejöttét is. Fordította Tiiu Kokla.

Emeltessék ki még Bereczki Gábor érdeme az észt prózai művek magyarításában, illetve az észt versek nyersfordításában. Ezekből dolgozhatott Csanádi Imre, Tandori Dezső, Bella István, Ágh István. A magyar Világirodalmi Lexikon 150 észt szócikkét is a professzor úrnak köszönhetjük. Személye pótolhatatlan a magyar–észt művelődési kapcsolatok kiteljesítésében.

A bőséges termésből itt csupán két kötetet emelek ki. Az észt rendszerváltozás közepette jelen meg Leidi Veskis kiváló fordításában Mészöly Miklóstól a Sportlase surm. Saulus [Az atléta halála. Saulus] (Eesti Raamat, Tallinn, 1988) és Nádas Pétertől az Ühe perekonnaromaani lõpp [Egy családregény vége] (Eesti Raamat, Tallinn, 1990)

Záró gondolatként ne felejtkezzünk el az első összefoglaló magyar nyelvű észt irodalmi gyűjteményről! 1944 áprilisában Észtországban a mintegy 300 ezer áldozatot követelő második világháború észtek számára záró fejezete kezdődött el. Narvától keletre már súlyos harcok zajlottak. Nálunk ekkor került ki a nyomdából Képes Géza áldozatos munkálkodása nyomán az Északi vártán.

.