Visszapillantás – KŐHALMY NÓRA és BENEDEK NÓRA előadásai Tartuban 2016. szeptember 23-án

.

.

10 ÉVES A BALATONFÜREDI

ÉSZT–MAGYAR FORDÍTÓTÁBOR

Följegyzések az ÉSZT FORDÍTÓK BARANGOLÁSAI A MAGYAR IRODALOMBAN című tartui egyetemi tanácskozásról

.

.

I. RÉSZ

.

MEGHÍVÓ

Észt fordítók barangolásai a magyar irodalomban címmel kiállítással és fordítói kerekasztallal egybekötött műfordítói konferenciát rendez 2016. szeptember 22-23-án „az észt tudomány, kultúra és oktatás fővárosában”, Tartuban a Balassi Intézet – Tallinni Magyar Intézet, a Tartui Egyetem Finnugor Tanszéke és a Magyar Kulturális Társaság (Ungari Kultuuriselts) a balatonfüredi észt–magyar fordítótábor 10 éves jubileuma tiszteletére. (Lásd a Hivatkozásokat!)

.

.

Kőhalmy Nóra

.

A magyar irodalom észt fordításai

Kőhalmy Nóra, a kiváló észt szakos kutató főként a régebbi észt fordítókat, fordításokat tekintette át.

– A Kausuline Kalender [Hasznos Kalendárium] című kiadványban, 1874 megjelent Vörösmarty Mihály Szózata F. R. Kreutzwald fordításában, Laul címmel. Eljutottak az észtül olvasókhoz Jókai elbeszélései, valamint a Jókai halálról szóló megemlékezés.

– Petőfi Sándortól a Bár lennék folyóvíz című költemény Mihkel Veske fordításában jelent meg a Valgus folyóirat 1885/1886-os évfolyamában: Mina oleks jooksev jőgi.

– Julius Mark szerkesztette az Ungari Antoloogia [Magyar Antológia] című gyűjteményes kötetet (Noor Eesti Kirjastus, Tartu 1914): Mikszáth Kálmán, Gárdonyi, Rákosi Viktor, Bársony István műveit tartalmazza.

– Ants Murakin irodalomtörténeti összefoglalója következett: Ülevaade ungari kirjandusest [Áttekintés a magyar irodalomról] [Loodus, Tartu, 1935].

– Bernhard Linde és Ants Murakin szerkesztette a Valimik ungari kirjandust [Válogatás a magyar irodalomból] című gyűjteményes kötetet (Varak, Tallinn, 1937). Szerzők: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Madách Imre, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Ady Endre, Tormay Cécile, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc. A fontosabb fordítók: Martin Pukits, Albert Kruus, H. Jänes, Ada Koit, T. Poska-Laaman, F. Oinas.

.

.

Bernhard Linde ja Ants Murakin: Valimik ungari kirjandust [Válogatás a magyar irodalomból] Varak, Tallinn, 1937.

.

.

.

.

.

– Felix Oinas közreadta a Petőfi. Vabaduse ja armastuse laulik című művet [Petőfi. A szabadság és szerelem énekese] (Eesti Kirjanduse Selts, Tartu, 1939), a Suurmeeste elulood [Nagy emberek életrajzai] sorozat 51. részeként.

– Ellen Niit Petőfi-fordításai nagyszerű fogadtatásban részesültek Észtországban. E költeményeken lelkesültek 1956-57-ben a rokonszenvező és röpcédulázó észt fiatalok, diákok. A legnagyobb észt Petőfi-könyv, mely 10 ezer példányban jelent meg:

Sándor Petőfi: Vabadus, armastus. Valik luuletusi ja poeeme. Eesti Riiklik Kirjastus, Tallinn, 1964. A verseket Ellen Niit fordította.

.

.

Benedek Nóra

.

A fordítások hátterében – a magyar−észt

műfordítói tevékenység 1945−1991 között

Benedek Nóra észt szakos kutató, a Magyar–Észt Társaság titkára az észt fordítások második nagy korszakát tekintette át.

– Míg a hőskorban közvetítő nyelv, a német segítségével fordítottak, e korszakban már közvetlenül magyarból észtítettek.

– A világháború után a szorító szovjet keretek közepette újraindult a nyelvtanítás is. Tartuban Mokány Sándor és Zékány Imre tanította magyar nyelvet. Ugyanott Paula Palmeos évtizedekig szívén viselte a magyar nyelv és művelődés ügyét.

– Magyarországon 1960-ban Lavotha Ödön fontos, úttörő műve jelenhetett meg; Paula Palmeos mint anyanyelvi bíráló segítette a szakmaiságot.

.

Lavotha Ödön: Észt nyelvkönyv. Tankönyvkiadó, Budapest, 1960

Három fő fejezete:

részletező Nyelvtan, irodalmi Olvasmányok és Észt–magyar szójegyzék

.

.

.

.

.

– Külön, hosszan tartó és – hála Istennek – gyümölcsöző fejezet Bereczkiné Kiisk Mai tanárnő észtnyelv-tanítása. 1966-tól hivatalosan is oktatta a nyelvet az ELTE-n, s szinte mindenki tanítványa volt-lett, aki nálunk észt ügyekben labdába rúgott.

– Az észt nyelv oktatásában a korai időszakokban jeleskedett még nálunk Zaicz Gábor, Tolnai Pál és Fehérvári Győző.

– A magyar irodalom észtítésében kiemelkedő szerepet játszottak Edvin Hiedel, Tiiu Kokla, Arvo Valton, Leidi Veskis és Ivar Sinimets.

– Az egyik legérdekesebb fordítás Madách Imre Az ember tragédiájának észt fordítása Jaan Krosstól. Bereczki Gábor professzor nyersfordításának segítségével sikerülhetett a művészi észt változat – s kiemelkedő színházi eseménnyé is vált Észtországban.

– Bereczki tanár úr – Paula Palmeosszal együtt – segítette az észt Egri csillagok létrejöttét is. Fordította Tiiu Kokla.

– Emeltessék ki még Bereczki Gábor érdeme az észt prózai művek magyarításában, illetve az észt versek nyersfordításában. Ezekből dolgozhatott Csanádi Imre, Tandori Dezső, Bella István, Ágh István. A magyar Világirodalmi Lexikon 150 észt szócikkét is a professzor úrnak köszönhetjük. Személye pótolhatatlan a magyar–észt művelődési kapcsolatok kiteljesítésében.

– A bőséges termésből itt csupán két kötetet emelek ki. Az észt rendszerváltozás közepette jelen meg Leidi Veskis kiváló fordításában Mészöly Miklóstól a Sportlase surm. Saulus [Az atléta halála. Saulus] (Eesti Raamat, Tallinn, 1988) és Nádas Pétertől az Ühe perekonnaromaani lõpp [Egy családregény vége] (Eesti Raamat, Tallinn, 1990)

Záró gondolatként ne felejtkezzünk el az első összefoglaló magyar nyelvű észt irodalmi gyűjteményről! 1944 áprilisában Észtországban a mintegy 300 ezer áldozatot követelő második világháború észtek számára záró fejezete kezdődött el. Narvától keletre már súlyos harcok zajlottak. Nálunk ekkor került ki a nyomdából Képes Géza áldozatos munkálkodása nyomán az Északi vártán.

.

Az első átfogó összeállítás az észt irodalomról:

Északi vártán. Észt rokonaink irodalma. Szerkesztette Képes Géza. Fordítók: Bán Aladár, Képes Géza, Virányi Elemér. A szövegrajzok és borítólap Fáy Dezső munkája. Nemzeti Könyvtár. 127–128. szám. 1944. április 15.

.

.

.

.

HIVATKOZÁSOK

– A Tartui Egyetem (Tartu Ülikool) honlapjának hirdetménye: https://sisu.ut.ee/barangolas/nyitooldal

A Balassi Intézet – Tallinni Magyar Intézet honlapján ugyanez: http://www.balassiintezet.hu/hu/esemenyek/1778-eszt-forditok-barangolasai-muforditoi-konferencia/

– Az észtre fordított magyar irodalom könyvészete 2013-ig a Fenno-Ugria Intézet tárhelyén (eredetileg a Tallinni Magyar Intézet tárhelyén volt):

UNGARI KIRJANDUS EESTI KEELES (04. 2013) – MAGYAR IRODALOM ÉSZT NYELVEN (2013. április)

https://fennougria.ee/avasta/ilukirjandus/ungari-kirjandus/

http://www.tallinn.balassiintezet.hu/attachments/article/129/ungari%20kirjandus%20eesti%20keeles.pdf

.

EESTI KIRJANDUS UNGARI KEELES (04. 2013) – ÉSZT IRODALOM MAGYAR NYELVEN (2013. április)

http://www.tallinn.balassiintezet.hu/attachments/article/129/eesti%20kirjandus%20ungari%20keeles.pdf

.

– BERECZKI GÁBOR: HOGYAN ÉS MIÉRT LETTEM AZ ÉSZT IRODALOM FORDÍTÓJA?

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10074/UT%20-%208%20-%20%C3%9Cnnepi%20k%C3%B6nyv%2036.pdf?sequence=1

Mészáros András

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár