Kik vagyunk? Hamarosan…
.
KINNINE Ë ÜHEL LEHEKÜLJEL. Ungari keele soome-ugri pärand! Toimetanud András Mészáros – peamiselt Márta Buvári sõnaraamatu järgi.
Bicske-Budapest, Bárczi Alapítvány, 2015 ISBN 978 963 87888 8 7
.
SÕNADES 1–7., TÜVEDES I–II., LIITEIS A–E, KOKKU LANGEVAD SÕNAVORMID
.
SÕNADES 1–7.
1. Ë: (68) csëng, ëszik, fëd, fëdd, fëst, këll, lëng, lësz, mëgy, pëdz, pëng, rëng, szëd, tësz, vësz, zëng ► bëcs, bëgy, cënk, cët, csëcs, csëkk, csënd-et, csëpp-ek/ëk, ëb, ëgy-et (szn, ne), fëgy-e, fëss-ek, gyëp, hëcc, hëgy-ek, këgy-et, mëccs, mëggy-et, mëny-ek, mënny-et, për, përc, pëtty, rëg, rënd, rëp-, rëst-ek/ëk, sër, szëbb-et, szëg-ek (fn) – szeg (i), szëgy-et, szëm, szër, szërv-ek (szerv), tëtt, vëgy– ► –ë (kérdőszó), ën- (ön), fël (ik) – fël-et (fn), fënn–fënt, lë, lënn-lënt, mëg (hsz, ik, ksz), mëly-ek (mely), në (tiltószó) – ne (íme), nëm–nem (tagadószó) – nem-nëm (fn), rëccs, së, sëm, të, tën-.
Ë–Ë: bërrëg, csëpëg, csërrëg, csëttëg, fëcsëg, hërrëg, hërsëg, hëtyëg, këtyëg, përcëg, përëg, pëtyëg, pëttyëg, pëzsëg, rëcsëg, rëttëg, rëzëg, sërcëg, szëpëg, zsënyëg ► csërfël, hëccël, hërgël, pëckël, përgël, përzsël, rëndël, szërël ► pëdër, sëpër szërëz, tëgëz (i) – tegez (fn) ► bërbër, bërzsëny, csëcsën, csëndër, fëlcsër, gërëzd, kërëszt, pëndëly, përsëly, szëndër ► bëzzëg, csërfës-ek, ënnën-, fëlës (fölös) – feles (½-es), fëlëtt, hëgyës (eszköz) – hëgyes (táj), tëttës, vëgyës-ek/ëk, vërës-ek/ëk Ë-Ë-Ë: bërzënkëdik, csëpërëdik, csëpërëg, këkëckëdik, pëndërëdik, szëmërëg, szëndërëg; gërëndëly.
2. Ë–E: pëshed, rëked, sërked ► rëszket, szërkeszt, szërvez (szervez) ► csëppen, frëccsen, këttyen, pëccen, rëccsen, rëkken, sërken, szëppen ► ëgyen– (előtag), fëcske, fëlleg, gërnye, gyënge, hëtyke, këce (élénk), kecsës, këllem, lëjjebb, mëgye, mëzsgye, pënge, përje, përnye, rëggel (hsz, fn), rëkesz, sërke, sërte, szërte (hsz, ik), vëpsze, zsëmle, zsënge. ▀ → 2016 aasta Hõimupäevadele ← ▀
Ë–Ë–E: fëlësleg, nëmëre (szél), përëszke, përëszlen, szëdërjes-ek/ëk, szëdërnye, szërëncse, szërkëzet, vëcsërnye Ë-Ë-X: gërëncsér, kërëszt(y)én(y), pëllëngér, pëndërít, përëszlény, tëpërtő Ë-E-Ë: ëgyetëm, fëllebbëz, mënetel (fn), mënetël (i), rëstelkëdik, szërzetës Ë-E-E: bëtlehem, ëgyveleg, fër-geteg, mënyecske, mënnyezet, rëndetlen, rëngeteg (mn, szn, fn), szëmtelen Ë-Ë-E-E: ëszpërente Ë-E-X: fëllengzős, lëendő, mënyegző, szërkentyű.
3. Ë–X: csëpül, csërdít, csëtlik, csëttint, lëndül, pëndül, përdül, rëndül, rëpül, rëzdül, sërdül, sërít, zëndül, zsëndül ► bëtű, ëgyén, fëcni, fëlhő, gërinc, gyëngéd-ek, gyëplő, gyëpű, mënyét, pëcér, pëcsét, sëmmi, sërény-ek, sërtés-ek/ëk, sëtét-ek/ëk, szëgény-ek/ëk, szëlíd-ek, szëmély, szëmő, szëmölcs, szërdék, szërény-ek/ëk, szërint, zsëllér Ë-X-Ë: fëcsérël, szëlindëk Ë-X-E: ëgyüttes-ek/ëk, szëmőke, szërintem, zëlnice, zsëndice Ë-X-X: ëbihal, szëmöldök 5 SÕNAS PIKKUSE VAHELDUMINE: ► dërék–dërëkat (fn, mn), ëlég–ëlëget ► ëgyéb–ëgyebet, fëdél-fëdelet, kënyér–kënyeret.
4. E–Ë: brekëg, csemcsëg, csevëg, hebëg, hemzsëg, hencëg, lebëg, leppëg, mekëg, nyekëg, rebëg, rekëg, remëg, seppëg, terëm (i) ► csencsël, kecël (fut), lebzsël ► derëng, feszëng, kerëng, merëng, versëng ► csegëly, embër, gyerëk, gyermëk, hengër, kendër, mestër, rejtëk, remëk–ek/ëk, tengëly, tengër, versëny ► cserës, csetrës, egrës, eszës, feszës, helyës (szép) – helyes (férőhelyes), hentës, jegyës (eljegyzett) – jegyes-ek (1–5), jelës (5) – jeles (jelölt), kecsës, keskëny, lelkës, lepcsës, nemës-ek/ëk, nyeszlëtt-ek, veszëtt-ek ► engëm, helyëtt (nu), jelën, kendtëk, nekëm–nekëd–nektëk, vesztëg (hsz) E-Ë-Ë: fentërëg, hempërëg, hentërëg, nyekërëg, nyeldëkël, remëkël, vesztëgël E–Ë–E: erëget, feszëget, hessëget, rebësget, terjëget, vesztëget ► berkënye, cserësznye, gesztënye, jegënye, lebërnyeg, pecsënye, sekrëstye, tergënye, zegërnye ► cemënde, csemëge, csemëte, kecsëge, rekëttye, remëte ► kemënce, medënce, melënce, petrënce, remëse, szelënce, vetrëce ► legësleg– (túlzófok) E–E–Ë: feszelëg, kecmerëg, keserëg, tekerëg ► csevetël, hebetël, kepedëz, kerepël, lefetyël, lelkendëzik, pepecsël, settenkëdik, szeletël, szemetël, vezekël ► decembër, ferencës, gerebën, kerecsën, meredëk–ek/ëk (mn, fn), szelemën, szeptembër, szerecsën E-Ë-E-Ë: encsëmbencsëm E-Ë-E-E: engëdetlen E-E-Ë-X: debrecëni-ek/k E-Ë-X: csevërészik, keltëzés, lepëdő, sebësség, tengëlic(e) E-X-Ë: beléndëk, feszélyëz, negédës, vezényël E-X-E-Ë: természetës.
5. X–Ë: cirpël, csépël, érëz, fékëz, mímël, síël, szégyëll, trécsël, zsémbël ► billëg, fityëg, lihëg, pihëg, pisszëg, sziszëg, tipëg, zizëg jne. ► csigër, ébën, ébër, égër, fészër, hébër, ingër, litër, métër, négër, némbër, zsigër ► bélyëg, délcëg, érsëk, részëg, zsinëg ► kétëly, métëly, székëly, tégëly, véndëly, zsindëly ► érdëk, érdëm, némët, péntëk, szégyën ► bérës, édës, ékës, élës (kés) – éles (nadrág), éltës, érdës, girhës, hímës, hírës, hír-hëdt-ek, hitvës, hívës, ikës, ízës (lé) – ízes (végtag-), mécsës, rémës, szélës (út) – széles (szegëtt), vérës, zsémbës ► hiszën, igën, ingyën, mindën, régës-régën, tégëd-et, tizën– X–Ë–Ë: bizsërëg, csicsërëg, didërëg, érdëkës, ficsërëg, hírësztël, pityërëg, sistërëg, ténfërëg ► díszëlëg, kéjëlëg, szédëlëg, tisztëlëg X–Ë–E: cibëre, cinëge, csipërke, csipëtke, csipkënye, imëtte, pipëre ► dédëlget, lélëgzet, titëket X-Ë-X: cicërél, csicsëri, csipkëlődik, himpëllér, kikërics, pipërkőc X-E-Ë: bukfencëzik, cipekëdik, csörgedëz, édelëg, énekël, hízelëg, hüledëzik, idegën, idegës, igyekëzik, incselëg, kéredzkëdik, őgyelëg, tietëk X-X-Ë: ciripël, csilingël, csiripël, hirigël, irigyël, ismétël, mérsékël, önkéntës, pöfékël, tömérdëk. ▀ 240 poolpaksu: kõige tähtsamaid! ▀
6. 34 SÕNAS VOKAALI SISEKADU, SÜNKOOP: Ë → Ë: berëk-berkët, étëk, lélëk–lelkët, pëcëk, retëk ► csëbër, epër, ikër, medër, pityër, szëdër, vëdër ► érëm, selyëm, terëm (fn), verëm (fn), petrëzselyëm. Ë → E: ezër–ezret, férëg, fészëk, kérëg, mérëg, nyerëg ► szëmér|ëm-met ► fëgy|elëm-elmet, fërtelëm, këgye-lëm, rejtelëm, sejtelëm, szerelëm ► engëd|elëm-elmet, fejëdelëm, segëdelëm, veszëdelëm.
7. ILMA VOKAALHARMOONIATA SÕNAD Ë-ga: bëtyár, csozë, dëszka, ëgyház, fëbruár, gërënda, gyërtya, hërnyó, hërvad, lëány, lëcsó, lëkvár, novembër, októbër, pëlënka, plëtyka, rëám, szërda, tëa, tëgnap, tëhát, ugyë jne. Erandeid: ekkor, elemózsia, korhely, mekkora, pejkó, pereputty, szevasz, templom, tesó.
.
TÜVEDES I–II.
I. NIMISÕNADE pikad tüved üldiselt on kinnine Ë-ga: bérË-k, testË-k jne. TÜÜBID: szögecsË-k, -tized-, szöveg-, függelék-, kedély-, illem-, köpeny-, mellény-, tündér-, kérés-, sebész-, térképészet-, véset-, ëhetnék-, készlet-, eredmény-, szépség-, kérvény-, jelzet– jne. ERANDEID, pikk tüvi on avatud E-ga: 38 NIMISÕNA: éjE-k, él (fn), enyh, év, fej, férj, frigy, genny, gép, heg, hely, hetven (szn), ív, íz (végtagrész), jegy, jel, kép, kilenc (szn), lép (fn), méh, mell, méz, négy (szn), negyven (szn), nép, ötven, rész, rét, rév, szél (oldal), szenny, szív, tej, térd, tíz (szn), vég, vemh, víz 13 SÕNA *V LÕPPUGA: elvE-k, élv, enyv, érv, ismérv, kedv, keserv, mérv, nedv, nyelv, sérv, -szenv, terv 25 Ö-Ü: földE-k, fül, fürj, fűz, hölgy, könny, könyv, öl (fn), ölyv, öröm, örv, öv, őz, rügy, rüh, süv, szög, szörny, szügy, tőgy, tölgy, törzs, tűz, ügy, völgy 31 SÕNAS PIKKUSE VAHELDUMINE: bél-belE-k, cecelégy, cserép, dél, ég (fn), ér (fn), fél (fn, szn), fenék, gyökér, hét (szn, fn), jég, kerék, kéz, kötél, közép, lég, légy (fn), levél, mész, név, nyél, réz, szekér, szél (lég), szemét, szén, tehén, tél, tenyér, tér (fn), veréb 11 SÕNAS VOKAAL MUUTUB: erdő-erdeje, erő, kettő, külső, mező, nő, tető, tüdő, velő, vessző, vő 8 SÕNAS V-GA VAHELDUMINE: cső-csövek, fű, hő, kő, mű, nyű, tetű, tő. [Tagavokaalidega: Táj-tájak, szarv-szarvak, sár-sarat, adó-adaja, ló-lovak.]
II. OMADUSSÕNADE pikad tüved on valdavalt avatud E-ga: csekélyE-k, szűzE-k. ERANDEID Ë-ga: ► betegË-k, cefet, délcëg, édësded, eleven, gyermeteg, heveny, hideg, ilyen, kicsiny, kisded, meleg, öreg, pej, piciny, rëngeteg, részëg, rideg, süket, szëmtelen, szent, vén, vitéz jne. ► -DEDË-, -ETEGË-, -T(E)LENË-. Mitmeid omadussõnu kasutatakse ka nimisõnadena kahe vormiga: Milyenek? / Kik-mik? ► Csövesek-csövesëk, deres, fehérek-Fehérëk, fejes, fészkes, gesztënyés, kedves, kettes, kezesek-kezesëk, kilencvenes, krémës, negyedikës, sötét, szerelmes, tízes, tőkés jne. [okosAk-okosOk!]
.
LIITEIS A–E
A) Sufiksite PÕHIREEGEL: Sufiksites-tüvedes järgmised vokaalid ALATI võrduvad üks teisega ja kolmandaga: O–Ë–Ö (nt.: -HOZ/HËZ/HÖZ; -ON/ËN/ÖN; -TOK/TËK/TÖK) ja A–E (nt.: -BAN/BEN; -TAK/TEK). Lisaks Á–É, Ó–Ő, U–Ü, Ú–Ű. Kaks abiväljendit, kirjutatud üksteise alla: ÚJ-UL-Ó SZAB-ÁLY|O-K és SZŰK-ÜL-Ő SZEG-ÉLY|Ë-K/Ö-K. Ärgem muretsegem, O ja Szeged’i Ö näitavad → kinnist Ë-t!
B) 4 VERBI sufiksi liitub pikale tüvele: -L, -LL, -NG, -Z bérË-L [tarOL, közÖL], fejE-L [hasAL]; kicsinyË-LL [nagyOLL] és rëstE-LL [sokALL]; lézË-NG [hajlONG, dühÖNG], töpreE-NG [lappANG]; fényË-Z [lapOZ, sörÖZ], kezE-Z [szavAZ].
C) 13 KÄÄNDSÕNA sufiksi liitub pikale tüvele: -K; -T; -CSKE, -NKÉNT, -S, -STÜL; -TT; -NC; -NTE; -D Ë: sebË-k; -t; -cske, -nként, -s, -stül; PécsË-tt; bérË-nc; rëggelË-nte; E: népE-k, -t, -cske, -nként, -s, -stül; kedvE-nc; évE-nte; kettE-d (harmA-d, hatO-d, ötÖ-d); -M, -D, -TËK (birt. személyrag) kezE-m; sebË-m jne.
D) Liitede sidevokaal on avatud E: ért-E-NI, fejek-E-T, öregEBB-E-K-E-T, mën-E-TEL [árt-A-ni, halak-A-t, rosszabb-A-k-A-t, hoz-A-tal] jne. Aga on 3 erandit: néz-Ë–GET, ti ért-Ë–TËK, névLEG–Ë-s [ráz-O-gat, árt-O-tok, vagylag-O-s]. E) –ËG on verbisufiks, –EG on käändsõnasufiks (aga on erandeid: bélyëg, délcëg, részëg, zsinëg).
.
KOKKU LANGEVAD SÕNAVORMID
► ti kérTËK; ők kérTEK [vártOk; vártAk] ► ügyesEN; ügyesËN [okosAn; okosOn, zöldÖn]; tízEN, tízËN, tizën– ► sejtËTTE; sejtETTE [hajtOtta; hajtAtta] ► fejesEK (a káposzták); fejesËK (főnökök) [okosAk; okosOk] ► VËSZ-VESZIK-VET eri sõnavormid jne.
© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár