Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

Tõnu Kalvet: A hatalomgyakorlók és az ellenállási mozgalom közti játékszabályok megváltozásáról

Előadás 2016. március 27-én, az Elesett Szabadságharcos Napján, a Tartui Egyetem főépületében, a díszteremben. Kivonatos ismertetés [1] [2] [3]

.

A mai Észtország hatalomgyakorlói és az ellenállási mozgalom közti játékszabályok elvi fontosságú megváltozásáról

Mart Niklus, az egyik legismertebb észt ellenálló, lelkiismereti fogoly ismételten fölhívta a figyelmet arra, hogy a mai Észtországban túl sokat beszélnek a szovjet korszak megpróbáltatásairól, a szenvedőkről – és túlságosan keveset az ellenállási mozgalomról. Tõnu Kalvet megfogadva e tanácsot az ellenállási mozgalomnak szenteli elvi jelentőségű felszólalását, de nem az egykori, hanem a mai ellenállásnak.       

                                                                Tõnu Kalvet újságíró, műfordító – jobboldalt Jüri Kukk arcképe

.

Miért van szükség ellenállásra?

Ki vagy mi ellen kellene irányulnia a mostani ellenállási mozgalomnak? Hiszen tudvalevő, hogy idén lesz negyedszázada (1991. augusztus 20.) az Észt Köztársaság újraönállósodásának. A szerző szerint azonban egyrészt az országot kívülről irányítják, másrészt területén idegen csapatok állomásoznak.

Először is 2004. május 1-jétől Észtország az Európai Unió tagállama, attól a pillanattól területén elsőbbséget élvez az EU joganyaga. Több egykori és mai Riigikogu-képviselő nyíltan elismerte, hogy az észt törvényjavaslatok oroszlánrésze Brüsszelből érkezik, lefordítják észtre, és a Riigikogu-ban aztán el kell fogadni. (Riigkogu = az észt országgyűlés, parlament.)

Másodszor több mint egy éve az Észt Köztársaság területén tartózkodnak egy másik állam, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államok csapatai. Ráadásul olyan helyzetben, amikor Észtország nem áll háborúban! A támaszpontok területén a szóban forgó idegen állam gyakorolja a főhatalmat.

.

Az ellenállási mozgalomról

A hazafias beállítottságú észtek és a többi észt érzelmű polgár nem tud kiegyezni ezzel a helyzettel, és keresik a lehetőségeket Észtország önállóságának helyreállítására. A tevékenyebbek egyesületeket alkotnak, az ő működésüket bátran nevezhetjük ellenállási mozgalomnak. Küzdelmükben kizárólag a puha eljárásokat alkalmazzák: az oktatást (szemináriumok, tanácskozások, könyvkiadás negyedévenkénti tanfolyamok) és a tömegrendezvényeket (tüntetések, fórumok, vonulások). Az ellenállás tömegtájékoztató eszközei közé számítható a Nõmme Raadio és a Tallinna Televisioon, s persze fontos a világháló szerepe. Mindezek az eszközök segítik az észt érzelműek képzését, ébren tartják a küzdőszellemet. A mindenhová elérő (fősodratú) tömegtájékoztató eszközökben való megjelenésre pénzszűke miatt kevés a lehetőség.

.

Három rendkívüli ügy: pénzkidobás az ablakon kétszer és lemondás észt területekről

A hatalomgyakorlók nem vették számításba szűk mozgásterű ellenállási mozgalmat. A több mint húsz éve tartó agymosás és a bizonytalan gazdasági helyzet következtében a társadalom túlnyomó része eddig tétlenségben élt, a súlyos következményekkel járó történésekkel szemben sem tanúsított érdeklődést. Három fontos ügyet említve:

Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretein belül Észtország vezetői le kellett hogy mondjanak 2 milliárd euróról (amely összeget a német és francia magánbankok Görögországnak továbbították).

Teljesen értelmetlen a jordániai és USA-beli (utahi) beruházásokra több száz millió eurót fordítani. (Közben rendőröket bocsátanak el, a tanárok és egészségügyiek fizetését nem tudják emelni, nem képesek biztosítani az ingyenes iskolai étkeztetést.)

A harmadik lényeges kérdés, ami a társadalmi szempontból kábult észtországi polgárokat érintetlenül hagyta, az észtországi vezetőknek az a szándéka, hogy határszerződést kössenek, amellyel az Észtországgal távolról sem barátságos viszonyban lévő szomszéd államnak ajándékoznák az ország törvényes területének kb. 5 %-át. Ezzel az úgymond ajándékozási szerződéssel több pontban is megsértik Észtország alkotmányát, s olyan értékes földekről mondanak le, amelyek az elajándékozandó területeken találhatók. Amelyek hozzávetőleges értéke a legóvatosabb becslések szerint is több száz millió euróig terjed. [4]

A fenti három változás érezhetően károsítja mindenki érdekeit, de a társadalmilag tétlen többség hozzáállása lehetővé tette az ellenállási mozgalom követeléseinek elutasítását, a mozgalom vezetőinek háttérbe szorítását (a ,,pénzcsapok”, az anyagi források közelébe sem juthattak).

.

Fordul a történelem kereke Észtországban is

Mára a körülmények alaposan megváltoztak. A struccpolitika védelmezői hiába szépítették a helyzetet. A tömeges bevándorlás megindulása 2014 végén, 2015 elején az eddigi észtországi életszínvonalra, életfeltételekre is veszélyt jelent. A társadalom mostanáig kábult része is ébredezik. A veszélyérzet az ellenállási mozgalomba új embereket sodort, akik nem fognak a hatalomgyakorlók jóváhagyására várakozni, másféle játékszabályok szerint tevékenykednek. Nem várnak sokáig, hogy a hatalomgyakorlók teljesítsék követeléseiket. A feszültség növekedése akár robbanással is járhat. Ezért jobb a hatalmon lévőknek, ha az ellenállási mozgalom eddigi, értelmiségi vezetői kapnak szót. Az ellenállási mozgalom jelenlegi vezetőinek fokozottabb ellenőrzése, figyelése nem hoz eredményt a hatalomgyakorlók számára. Jobb, ha az ellenállási mozgalom eddigi kulcsemberei elől eltávolítják az akadályokat a tömegtájékoztató eszközökhöz vezető úton.

A játékszabályok és erővonalak megváltozását jelző első fecske az Észt Konzervatív Néppárt (Eesti Konservatiivne Rahvaerakond = EKRE) bekerülése a legutóbbi választásokon a Riigikogu-ba (országgyűlésbe). Remélhetőleg a hatalmon lévők világosabban látó koponyái mára ráeszméltek, hogy ez változás távolról sem az utolsó. Ellenkező esetben a társadalom mint élő szervezet cselekedve önmagát tisztítja meg. De ez annak a társaságnak – mely működésével károsítja a megváltozó szervezetet, s ennélfogva kipenderítve távolítják el – nem fog a hasznára válni, és távolról sem lesz kellemes.

.

Jegyzetek

[1]

Jüri Kukk tudós vegyészmérnök, emberjogi küzdő, vértanú hazafi (1940. május 1–1981. március 27.). Az ő halálának évfordulóján rendezik évente az észt hazafias erők a megemlékező tanácskozásokat.

.

[2]

Az Elesett Szabadságharcos Napja, XX. emléktanácskozás a Tartui Egyetem főépületében, a díszteremben, 2016. március 27. Észtül: Langenud Vabadusvõitleja Päeva XX mälestuskonverents Tartu Ülikooli peahoones.

.

[3]

Az előadás forrása:

Mängureeglimuutusest võimurite ja vastupanuliikkumise vahel

http://www.rahvuslasteklubi.org/tallinn/

Megnézhető:

http://www.uttv.ee/naita?id=23755

Az előadás körülbelül 2:54-kor kezdődik, 18 perces.

.

[4]

Részletesebb tájékozódás:

Az észt–orosz határkérdés és mai háttere

http://www.aspektus.eu/content/az-eszt-orosz-hatarkerdes-es-mai-hattere

Fordította és összeállította: Bélaffy M. András

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Tõnu Kalvet: A hatalomgyakorlók és az ellenállási mozgalom közti játékszabályok megváltozásáról

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)