Kiáltvány Észtország népeihez, 1918. február 21–23–24.____________ Manifest Eestimaa rahvastele, 21–23–24. veebruar 1918.

.

.

1918 EESTI VR      100       ÉSZTORSZÁG 2018

.

.

.

.

.

A Megmentési Bizottság (Päästekomitee) először a nyugaton fekvő Haapsaluban (majd Tartuban) kívánta kikiáltani az új államot, de a német csapatok előretörése miatt meghiúsult az elképzelés. Első ízben nyilvánosan 1918. február 23-án 20 órakor Hugo Kuusner, az Észtországi Kormányzóság Tartományi Gyűlésének képviselője Pärnu városában az Endla Színház erkélyéről olvasta föl a február 21-én kelt Függetlenségi Nyilatkozatot: Manifest Eestimaa rahvastele – Kiáltvány Észtország népeihez. Február 23-24-én Tallinnt fölmentették az észt hazafias erők, a bolsevikok visszavonultak, a Megmentési Bizottság (Päästekomitee) az állami bank termében jelentette be a Konstantin Päts vezette észt Ideiglenes Kormány megalakulását. Ugyanaznap 16 órakor Viljandi városában Gustav Talts polgármester a bíróság lépcsőjén olvasta föl a Függetlenségi Nyilatkozatot. Február 25-én aztán az észt Ideiglenes Kormány első ízben ült össze Tallinnban.

.

.

.

Kiáltvány Észtország népeihez

____________________________________

____________________________________

____________________________________

.

Az észt nép az évszázadok folyamán nem veszítette el az önállóság utáni vágyat. Nemzedékről nemzedékre élt a titkos remény, hogy a szolgaság sötét éjének dacára, az idegen népek erőszakos uralma ellenére egyszer még eljön az idő, amikor „minden fáklya fellobog majd, / mindkét végén lángot lobbant”, s hogy „hazatér Kalev-fi hozzánk, / szerencsét hoz sarjainak”.

Most ez az idő elérkezett.

A népek eddig soha nem tapasztalt viaskodása teljes egészében széttörte az Orosz Cárság korhadt talapzatát, Szarmatia síkságain mindenütt önpusztító zűrzavar terjed, azzal fenyegetve, hogy maga alá temeti mindazokat a népeket, amelyek a hajdani orosz állam határvidékein élnek. Nyugat felől közelednek Németország győzedelmes csapatai, hogy kiköveteljék a maguk részét Oroszország örökségéből, és mindenekelőtt fennhatóságuk alá vonják épp a Balti-tenger menti országokat.

E sorsdöntő órában az Észt Tartományi Gyűlés mint az ország és nép törvényes képviselője egyöntetű határozatra jutva a népfelség alapján álló pártokkal és szervezetekkel, a népek önrendelkezési jogára támaszkodva szükségesnek tartja a következő döntő lépések megtételét Észtország és népe sorsának alakítása céljából:

Észtország, történelmi és néprajzi határai között, a mai nappal önálló demokratikus köztársasággá kiáltatik ki.

Az önálló Észt Köztársaság területéhez tartozik: Harjumaa, Läänemaa, Järvamaa, Virumaa Narva városával és környékével, Tartumaa, Võrumaa, Viljandimaa és Pärnumaa a balti-tengeri szigetekkel – Saaremaa-val, Hiiumaa-val és Muhumaa-val s más szigetekkel, ahol az észt nép régtől fogva túlnyomó többségben él. A köztársaság határainak végleges és részletes megállapítása Lettország és az orosz állam határmelléki területein népszavazás útján történik, ha véget ér a mostani világháború.

Az előbb említett területeken az egyedüli fő- és rendelkező hatalom az Észt Tartományi Gyűlés által létesített nemzeti hatóság Észtország Megmentési Bizottsága képében.

Az összes köztársasággal és néppel szemben teljes politikai semlegességet kíván tanúsítani az Észt Köztársaság, egyúttal szilárdan reméli, hogy semlegessége azok részéről úgyszintén teljes semlegességgel viszonoztatik.

Az észt hadsereg addig a mértékig csökkentetik, amennyi a belső rend fenntartásához szükséges. Az orosz csapatokban szolgáló észt katonák hazahívatnak és leszereltetnek.

Amíg Észt Alkotmányozó Gyűlés, amely az általános, közvetlen, titkos és arányos választás alapján fog összeülni, véglegesen meghatározza az ország kormányzásának rendjét, minden kormányzó és törvényhozó hatalom az Észt Tartományi Gyűlés és az általa létrehozott Észt Ideiglenes Kormány kezében marad, melynek saját tevékenysége során a következő alapelvek szerint kell eljárnia:

1. Az Észt Köztársaság minden polgára vallásra, nemzetiségre és politikai nézetre való tekintet nélkül egyenlő védelmet élvez a köztársaság törvényei és bíróságai előtt.

2. A köztársaság területén élő nemzeti kisebbségeknek, oroszoknak, németeknek, svédeknek, zsidóknak és másoknak biztosíttatnak nemzetiségi kulturális autonómiajogaik.

3. Az összes polgári szabadságjognak, a szólás-, sajtó-, vallásszabadságnak, a gyülekezési, egyesülési, szövetkezési és sztrájkjognak, ugyanígy a személy és a magánlak sérthetetlenségének az észt állam egész területén elidegeníthetetlenül érvényesülnie kell azon törvények alapján, amelyeket a kormánynak haladéktalanul ki kell dolgoznia.

4. Az Ideiglenes Kormánynak feladatul tűzetik ki, hogy haladéktalanul szervezze meg a bírósági hivatalokat a polgárok biztonságának védelmében. Minden politikai foglyot azonnal szabadon kell bocsátani.

5. A városi, megyei és községi önkormányzati hivatalok buzdíttatnak az erőszakkal félbeszakított munka folytatására.

6. Az önkormányzatok alá tartozó nemzetőrséget azonnal életre kell hívni a közrend megőrzésére, úgyszintén a polgárok önvédelmi szervezeteit a városokban és vidéken.

7. Az Ideiglenes Kormánynak feladatul tűzetik ki, hogy haladéktalanul dolgozza ki azt a törvénytervezetet, amely széles demokratikus alapokon oldja meg a földkérdést, a munkások ügyeit, az élelmiszer-ellátás és a pénzügy kérdéseit.

Észtország! Reményteljes jövő küszöbén állsz, amikor szabadon és önállóan határozhatod meg és irányíthatod sorsodat! Higgyél saját otthonod felépítésében, ahol uralkodjék rend és jog, hogy értékes tagja légy a kultúrnépek családjának! Hazánk összes fiai és leányai, egy emberként egyesüljetek a haza építésének szent munkájában! Őseinknek e földért hullajtott vére és verítéke kívánja ezt, s az utánunk következő nemzedékek köteleznek rá bennünket.

                             Az Úr legyen oltalmazód,

                                           Áldást hintsen kegyelme rád,

                                          Ha törsz magasztos cél után,

                                          Én édes, szép hazám!

.

        Éljen az önálló, demokratikus Észt Köztársaság!

        Éljen a népek békéje!

.

Észt Tartományi Gyűlés Vezetőinek Tanácsa

Tallinn, 1918. február 21.

.

.

A Kiáltvány szövegezői: Juhan Kukk, Ferdinand Peterson, Karl Ast, Jüri Jaakson, Jüri Vilms.

Kinyomtatását August Jürmann rendelte meg, s a szedést és nyomást Maria Jürvetson szervezte férje, Aleksander Jürvetson pärnui nyomdájában. A Kiáltványt Pärnuban azonnal kiragasztották.

.

A Kalevipoeg-részlet a záró sorokból (első bekezdés vége): Bereczki Gábor nyersfordítása, Rab Zsuzsa fordítása; a Mu isamaa, mu õnn ja rõõm – Én boldogítóm, örömöm, az észt himnusz harmadik versszakának részlete (a Kiáltvány végén): Bán Aladár fordítása.

.

Forrás

Eredeti szöveg: Manifest Eestimaa rahvastele

Lelőhely: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/59/Manifest_Eestimaa_rahvastele.jpg

A Riigi Teataja (Állami Közlöny) első, 1918. november 27-i számában megjelent szöveg apróbb módosításokat tartalmaz:

https://et.wikipedia.org/wiki/Fail:Riigi_Teataja,_nr_1_27.11.1918.djvu

.

Fordította, közzéteszi: Bélaffy M. András

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár