Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

Kersti Kaljulaid elnök irodavezetője válaszolt! – Határmódosítás? Hogyhogy? 12 neves észt értelmiségi tiltakozik az újdonsült elnök asszonynál az észtek készülő kis „trianonja” ellen – no meg a „szájzár” miatt!

Jól látható északkeleten a Narva folyó mögötti terület, a Narvatagune, azaz a Narva-mögött. Délkeleten Petseri város környéke, az ősi szetu terület, Petseri megye nagyobbik része jelenleg a Pszkovi területbe van bekebelezve (annektálva).

Válasz:

Tisztelt Kals Úr!

A Köztársasági Elnök nevében köszönetet mondok a 2016. november 1-jén küldött, határszerződéssel foglalkozó nyilatkozat továbbításáért és a csatolt mellékletekért.

Észtország – ahogy más államok is – abban érdekelt, hogy határaink világosan meg legyenek határozva, és szerződésekkel legyenek rögzítve. Ez kedvező hatást fejt ki biztonságunkra, és segít megőrizni az egyensúlyt az államközi kapcsolatokban. E területen az Észt Köztársaság nem cselekedhet hebehurgyán.

Az észt jogtudósok azon az állásponton vannak, hogy a határszerződések összhangban vannak az Észt Köztársaság alkotmányával és nincsenek hatással az Észt Köztársaság jogfolytonosságára, s nincsenek ellentétben az alkotmány gondolatiságával és szellemével.

Az adott kérdésben lezajlott eszmecsere biztosan elősegíti sokak számára e téma tisztázását.

Tisztelettel:

Tiit Riisalo

igazgató (számítógépes aláírás)

[0]

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

,,Väga austatud proua president Kersti Kaljulaid! Allkirjutanud on mures Eesti Vabariigi ja Venemaa Föderatsiooni vahel välisministrite poolt allkirjastatud uue piirilepingu pärast. … … …”

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Eredeti levél:

Igen tisztelt Kersti Kaljulaid Elnök Asszony!

Alulírottak aggódnak az Észt Köztársaság és az Oroszországi Föderáció közötti, a külügyminiszterek által aláírt új határszerződés miatt. [1] Úgy hisszük, hogy Ön mint nemrég hivatalban lépett elnök hivatali esküjének megfelelően szolgálni fogja az észt államot, és elő fogja segíteni a változásokat a szóban forgó kérdéskör tárgyalásában. [2]

El vagyunk keseredve az Észtország keleti határa ügyében 1994-ben megkezdődött folyamatok miatt. Államunk akkor váratlanul az Észt Köztársaság területi feldarabolása felé vette az irányt. Államunk 1991-ben a jogfolytonosság alapján lett helyreállítva, az állam minden ismertetőjegyével együtt, beleértve az államhatárt. Ezt a politikai irányvonalat támogatta az Észt Köztársaság Legfelső Tanácsa 1991. szeptember 12-én érvénytelennek nyilvánítva a határkérdésekben az Észt SzSzK Legfelső Tanácsa által elfogadott jogi iratokat. [3]

Jelenleg Észtország pártjai közül az új határszerződés ellen vannak az Észtországi Zöldek, az Észt Szabadságpárt–Földművesek Közössége, az Észt Konzervatív Néppárt és az Észt Szabad Párt, de sokan elégedetlenek a többi párt tagságában is – beleértve a koalíciós pártokat is. [4] Némely közvélemény-kutatások szerint az állampolgárok körében az új határszerződés ellenzői érezhetően többen vannak, mint a védelmezők.

Államunk támogatja Georgia [5], Ukrajna és más államok területi épségét. De miért nem követik ezt az alapelvet Észtországban, ahol belenyugvás tapasztalható az annak idején történt sztalinista határmódosításokkal kapcsolatban? Az új határszerződés elszakítja Észtország tartui békében rögzített területének 5,2 %-át. A határszerződés kérdésköre az egész államot károsító demokráciaszűkítést idézett elő a szólásszabadság terén. Hosszabb ideje már Észtország egyik vezető újságja sem közöl bíráló írásokat az új határszerződés tekintetében. Sőt a 120 észt állampolgárnak a Riigikoguhoz [6] intézett 2015. április 23-i nyílt levelét sem tette közzé egyetlen, általunk ismert észtországi tömegtájékoztató eszköz. A másként gondolkodás elhallgattatása, a nép véleményének leszorítása és a hallgatás korszakának bevezetése nem jó befejezést ígér az észt államnak. [7] Mindez a szomszéd állam érdekében, az új határszerződés kierőszakolásáért történik. A kártékony egyezmény hatályba lépésével súlyosan megzavarodik a nép igazságérzete, mert az állam nem képes megvédeni saját érdekeit, viszont az állampolgári kezdeményezést elutasítandó tevékenységként kezelik.

Továbbá az állam az új határszerződéssel lemond természeti kincseinek egy részéről, amelyek szükségesek lennének gazdaságunk fejlesztéséhez, gyengíti védelmi képességét, és burkoltan elismeri az erőszakos eljárások alkalmazását a nemzetközi politikában.

Meg vagyunk döbbenve a határszerződés témájával foglalkozó észtországi üzletemberek szűkkeblű álláspontjától, amelyet a tömegtájékoztatás fölerősít. A határszerződésből semmilyen haszon nem származik, és ha származik is, azt semmi esetre sem szabad elfogadni a Petserimaa-iak, Észt-Ingeriföld lakóinak meg Észtország állami érdekeinek számlájára! Az új határszerződés megkötésével – mely tartalmilag ajándékozási szerződés – saját magunk segítjük elő államunk alkotmányát megsértve [8] az ottani őshonos lakosság helyzetének visszafordíthatatlan romlását.

Nincs szükségünk új határszerződésre, mert 1920-tól nemzetközileg elismert határszerződésünk van a keleti szomszéddal, az ENSz érvényes szerződései jegyzékében számon tartva (11 LTS 29). Az új határszerződéssel lemondunk egy Saaremaa nagyságú földterületről, amelynek értékét a közgazdászok legkevesebb egytrillió euróra becsülik. [9] [10] Az új határszerződés hatályba lépésekor az Észt Köztársaság ásványkincseit, vízi energiáját és az állam, valamint az állampolgárok vagyonát ingyen átengedjük a szomszéd államnak. Jelenleg nem is alkalmas méltányos szerződést kötni a szomszéddal, mert olyan megbízhatatlan félről van szó, amely emberrablással [11] és légi kalózkodással foglalkozik, bekebelezi szomszéd államok területét, katonailag beavatkozik más államok belügyeibe, és az Észt Köztársasággal kötött egyezményeket sohasem teljesítette becsülettel.

Felfogásunk szerint a kialakult helyzetben az új határszerződés ratifikálásának gyorsítása helyett az első lépés a kérdéskör össznépi megvitatása legyen. Az állam területe mindenki ügye, ennek sorsáról nem dönthet politikusok és üzletemberek szűk köre. A Petseri megyében és Viru megye három körzetében a szomszéd állam által végrehajtott megszállás, illetve bekebelezés megköveteli a történelmi-jogi értékelést. [12] Mindebből következnek az újabb lépések az Észt Köztársaság területi épségének helyreállításában. Ha azonban e pillanatban nincsenek meg az adottságaink a másik féllel való tárgyaláshoz, akkor lassítunk és befagyasztjuk a témát. Ha a Japán Császárságnak van ideje, akkor nekünk is. Kérjük, segítsen megőrizni az Észt Köztársaság területi épségét!

A levélhez olvasnivalót csatoltunk, amely hasznos lehet az új határszerződés kérdéskörében, területen a legjobb könyvünket: „Észt–orosz határszerződés. Eladni vagy elárulni” (Tallinn, 2010, szerkesztette: Henn Põlluaas).

P. S.: Megdöbbenve írjuk le, hogy azok az észtországi számítógépes rendszerekben tárolt történelmi dokumentumok, amelyek nincsenek összhangban az új határszerződéssel, az állami honlapon nem érhetők el, vagy a hozzáférést körülményessé tették (lásd RT 1990, 5, 64). [13]

2016. november 1.

.

1. Rein Einasto geológus, a Tallinni Műszaki Főiskola kiérdemesült tanára

2. Paul Hagu népköltészet-kutató, a Seto Kuningriik uralkodója, a szetu műveltség előmozdítója

3. Aldo Kals történész, Haza és Res Publica Szövetség párt, Tartui Béke Megőrzése Társaság

4. Rein Koch fizikus, Észt Szabadság Párt–Földművesek Közössége

5. Aleksander Laane, az Észtországi Zöldek párt elnöke

6. Henn Põlluaas politikus, Észt Konzervatív Néppárt

7. Anto Raukas geológus, akadémikus

8. Jüri Vaidla, az Észt Köztársaság Állampolgári és Bevándorlási Hivatala Petseri Megyei Részlegének volt vezetője

9. Arvo Valton író

10. Ilmar Vananurm író, költő, műfordító, a szetu műveltség előmozdítója

11. Toomas Varrak történész (PhD), politológus (DSc), az Európai Akadémia tanára

12. Tiit-Rein Viitsoo nyelvész, a Tartui Egyetem kiérdemesült tanára

.

A nyilatkozat alábbi észt szövegéből készült a magyar fordítás:

http://hennpolluaas.blogspot.hu/2016/11/kaheteistkumne-kiri-presidendile.html

illetve:

http://uueduudised.ee/poliitika/tosin-eesti-avaliku-elu-tegelast-paluvad-president-kersti-kaljulaidil-sekkuda-eesti-vene-piirileppe-solmimisse/

.

Jegyzetek:

[0]

Forrás: észt hazafias körök

Az eredeti szöveg:

Austatud härra Kals

Vabariigi Presidendi ülesandel tänan Teid 1. novembril 2016 saadetud piirilepingut käsitleva pöördumise edastamise ja lisatud materjalide eest.

Eesti, nagu kõik riigid, on huvitatud, et meie piirid oleks selgelt määratletud ja lepingutega kinnitatud. See omab positiivset mõju meie julgeolekule ja aitab garanteerida stabiilsust riikidevahelistes suhetes. Samas ei pea Eesti Vabariik tegelema asjaga etteruttavalt.

Eesti õigusteadlased on seisukohal, et piirilepingud on kooskõlas Eesti Vabariigi põhiseadusega ning ei mõjuta Eesti Vabariigi õiguslikku järjepidevust ega vastavust põhiseaduse mõttele ja vaimule.

Mõttevahetus antud küsimuses on kindlasti aidanud seda teemat paljudele selgemaks rääkida.

Lugupidamisega

/allkirjastatud digitaalselt/

Tiit Riisalo

Direktor

[1]

Magyarul részletesebb ismertetés olvasható itt:

http://www.aspektus.eu/content/az-eszt-orosz-hatarkerdes-es-mai-hattere

Az észt hazafiak csak LPP, azaz Lavrov–Paet Pakt névvel illetik a készülő szerződést (az 1939-es MRP = Molotov–Ribbentrop-egyezmény mintájára).

[2]

Kersti Kaljulaid köztársasági elnök asszonyt csak több hetes huzavona után választották elnökké – mert a Riigikogu pártjai nem tudtak megegyezni a közös jelöltben. 2016. október 10-én iktatták be. Az észt alaptörvény szerint az államhatárt az 1920. október 2-án aláírt „Békeszerződés Észtország és Oroszország között” rögzíti. Tehát a jelen, aláírt, de még nem törvénybe iktatott szerződés alkotmányellenes.

[3]

1944. augusztus 23-án a Szovjet SzKSz Legfelső Tanácsa Elnöksége rendeletet alkotott az Oroszországi SzSzSzK Pszkovi területe létrehozásáról. Az észt Petseri megyéből ide számítják Kalda, Linnuse, Lõuna, Roodva, Senno és Vilo körzeteket (= vald), Petseri városát, valamint Järvesuu, Meremäe, Petseri és Saatse körzetek egyes részeit (továbbá Lettország több körzetét). Hasonló rendelet vette el az akkori Észt SzSzK-tól 1944. november 24-én a Narvatagune (= Narva-mögött) nevű területet, mely a Narva folyótól keletre terül el. Eesti-Ingeri, Észt-Ingeriföld néven is ismert.

Szovjet SzKSZ = Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége = Szovjetunió.

Oroszországi SzSzSzK = Oroszországi Szovjet Szocialist Szövetségi Köztársaság.

Észt SzSzK = Észt Szovjet Szocialista Köztársaság.

[4]

E pártok közül az Észt Konzervatív Néppárt tagja a Riigikogu-nak, az Államtanácsnak (= országgyűlésnek). Közben a kormánykoalíció fölbomlott, új kormány fog fölállni.

[5]

Grúzia. A grúzok kérik, hogy a gúnynév jellegű megnevezés helyett saját megnevezésüket használjuk.

[6]

Riigikogu = Államtanács (= országgyűlés).

[7]

A „hallgatás korszaka” Konstantin Päts észt köztársasági elnök 1934. március 12-étől 1940 júniusáig tartó egyeduralma – a szélsőséges erők kiszorítása céljából.

[8]

Az Észt Köztársaság Alkotmányának 122. §-a kimondja: „Észtország szárazföldi határát az 1920. február 2-i békeszerződés és más nemzetközi szerződések határozzák meg.” Az „és” szó az előző mondatban azt jelenti, hogy mind a tartui békeszerződés, mind a többi nemzetközi szerződés egyidejűleg érvényes.

Az Észt Köztársaság Alkotmányának 123. §-a kimondja: „Az Észt Köztársaság nem köt olyan külügyi szerződéseket, amelyek az alkotmánnyal ellentétesek.” Így az új határszerződés nyilvánvaló ellentétben van mind az 1920-as tartui békeszerződéssel, mind az Észt Köztársaság alkotmányával is, ennélfogva aláírásának pillanatától érvénytelen.

(Részlet az alábbi nyilatkozatból: A nemzetiek Paide-i kerekasztalának nyilatkozata az Észt Köztársaság területi épségének védelmében. Paide, 2013. április 20.)

[9]

Saaremaa a legnagyobb észt sziget: 2673 km2. A szóban forgó terület pontosan 2321 km2. Észtország területe a tartui béke szerint 47 548 km2 , a [3] jegyzetben említett szovjet intézkedések csökkentették a mai, 45 227 km2-es területre.

[10]

Egytrillió = milliárdszor milliárd, azaz 1 000 000 000 000 000 000,- euró.

[11]

Az aláírók itt Eston Kohver emlékezetes esetére utalhatnak:

https://et.wikipedia.org/wiki/Eston_Kohver  (észtül)

https://en.wikipedia.org/wiki/Eston_Kohver  (angolul)

[12]

Eesti-Ingeri (Észt-Ingeriföld) Virumaa (Viru megye) része – a tartui béke szerint.

[13]

RT = Riigi Teataja: Állami Közlöny (az észt állam hivatalos lapja).

Fordította és jegyzetelte: Bélaffy M. András

MEGJEGYZÉS

Kis-Magyarországon és a Kárpát-medencében híján vagyunk a finnugor nyelvrokon népekről szóló híradásoknak. (Persze nem is mindig szerencsés a címlapon szerepelni…) Ezért – bár teljességre távolról sem törekedhetünk – időről időre helyet adunk egy-egy hírnek, hírmagyarázatnak, közírásnak.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Kersti Kaljulaid elnök irodavezetője válaszolt! – Határmódosítás? Hogyhogy? 12 neves észt értelmiségi tiltakozik az újdonsült elnök asszonynál az észtek készülő kis „trianonja” ellen – no meg a „szájzár” miatt!

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)