Február 24-e az észt nemzeti ünnep – Ebből az alkalomból emlékezzünk meg az észtek kiállásáról a magyarok mellett 1956-57-ben

.

Három a magyar igazság – illetve észt igazság (és egy a ráadás)!

99 éve, 1918. február 24-én kiáltotta ki függetlenségét az észt nép. Biztos, ami biztos, háromszor is kikiáltották az Észt Köztársaságot:

– 1918. február 23-án 20 órakor Hugo Kuusner, az Észtországi Kormányzóság Ideiglenes Államtanácsának tagja Pärnu városában az Endla Színház erkélyén olvasta föl a még február 21-én kelt Függetlenségi Nyilatkozatot: Manifest Eestimaa rahvastele – Kiáltvány Észtország népeihez.

– Február 24-én Tallinnban a Megmentési Bizottság (Päästekomitee) az állami bank épületénél olvasta föl a Függetlenségi Nyilatkozatot, s a bank termében jelentette be a Konstantin Päts vezette Ideiglenes Kormány megalakulását.

– Február 24-én 16 órakor Viljandi városában Gustav Talts polgármester a bíróság lépcsőjén olvasta föl a Függetlenségi Nyilatkozatot.

– A ,,ráadás” – a szovjetesítés évtizedei után – 1991. augusztus 20-án késő este következett be: Észtország Legfelső Tanácsa helyreállította a jogfolytonos Észt Köztársaság függetlenségét.

.

A magyar és az észt történelemnek jó néhány közös pontja akad. Nagy dolog, hogy az újdonsült észt állam vezetői ezer gondjuk közepette is segítették a magyar hadifoglyok (nagyapánk, déd- vagy üknagyapánk) hazakerülését az első világháború végén. Az a Szerov tábornok meg, aki 1956-ban letartóztatta Maléter Pált és kíséretét, hét évvel korábban, 1949-ben tízezernyi észt földművest családostul hurcolt el Szibériába.

Kevés híradás szól arról, hogy észt nyelvrokonaink, barátaink, a lelkes észt diák hazafiak feszült figyelemmel követték a magyar 56 eseményeit – a maguk módján segítettek bennünket. Magyar siker esetére saját szabadulásukat remélték a szovjet-orosz járom alól.

.

Észt kiállás a magyar nép mellett 1956-57-ben

.

Megemlékezés, szakmai tanácskozás 2016. október 1-jén Tallinnban

Az ünnep előtt három héttel már lezajlott a szakmai megemlékezés. Előadást tartottak: Tiborcz-Tóth Tünde irodalomtörténész, finnugor nyelvész, Tallinni Magyar Intézet (Balassi Intézet) igazgatója, Enn Tarto észt hazafi, ellenálló, közéleti személy (aki éppen e napon kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét), Váradi Natália, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára és Küllo Arjakas történész, közéleti személy, a Tallinni Városi Levéltár kutatója.

Tiborcz-Tóth Tünde egyúttal szép összefoglalót készített az észteknek 1956. Ungari ülestõus – 1956. A magyarországi felkelés címmel az Imeline Ajalugu (Csodálatos Történelem) című havi folyóirat számára.

Az Imeline Ajalugu 2016. októberi számának címlapja

.

.

.

.

.

.

.

Nos, nézzük az észt ellenállók néhány magyarbarát cselekedetét:

.

Pärnu

A városban 1956 novemberében magyar hatásra jött létre a Zöld Háromszög – Roheline Kolmnurk nevű szervezet. A röpcédulázásért Uuno Hallik vezetőt és Ülo Riba szervezőt kényszermunkatáborba küldték.

.

Tartu

Lelkes diákok 1956. március 12-én Tartu városában a Dóm-hegyen létrehozták az Észt Fiatalok Seregét (Eesti Noorte Malev). A november 4-ére virradó éjszaka mintegy háromszáz röplapot helyeztek ki Tartu városában – Észtország szabadságáért és Magyarország támogatására. A szovjet hatóságok elfogták a fiatalokat, és a március 12-13-án lezajlott tárgyalás után mordvinföldi munkatáborba küldték őket a következők szerint:

.

Jaan Isotamm észt hazafi és ellenálló, költő és szerkesztő, szakmunkás, éjjeliőr (*1939. október 19. – † 2014. június 2.) 1957-ben hazafias szervezkedésért és röpcédulaterjesztésért 7 évi kényszermunkára ítélték.

.

Enn Tarto észt hazafi és ellenálló, közéleti személy (* 1938. szeptember 25.). Politikai fogoly: 1956–1960, 1962–1967 és 1983–1988. A Riigikogu (észt Országgyűlés) tagja 1992–2003. 1957-ben hazafias szervezkedésért és röpcédulaterjesztésért 5 évi kényszermunkára ítélték.

Voldemar Kohv 6 év, Jüri Lebane és Lembit Soosaar 4-4 év, Jüri Lõhmus és Tõnis Raudsepp 3-3 év, Enn-Kaupo Laanearu 2 év kényszermunkában „részesült”.

.

Viktor Niitsoo (* 1952. március 12.) észt hazafi, közéleti személy, történész kutató, ellenálló a szovjet korszakban. Két év kényszermunkára és két év száműzésre ítélték (1980–1984).

.

.

Indrek Jürjo (*1956. április 14. – † 2009. szeptember 8.) észt történész, kutató, a Riigiarhiiv (Észt Állami Levéltár) Kutatási és Közzétételi Részlegének főmunkatársa, illetve a Közzétételi Részleg vezetője haláláig. Itt mint a kérdéskör kutatójáról emlékezünk meg.

.

Tallinn és Nõmme, Pirita

.

1957 márciusában a főváros Pirita nevű kerületében a magyar események hatására kiskorú diákok röpcéduláztak. A szervezet a magyar események hatására jött létre: Észt Felszabadítási és Védelmi Egyesület – Eesti Vabastus- ja Kaitseühing.

A tallinni Jürgens főmérnök mocskolódó nyílt levelet írt a magyar forradalomról. Kapott egy névtelen figyelmeztető levelezőlapot. A kézírás alapján Ernst Saar műszaki szakembert 5 év büntetőtáborra ítélték.

1957 júniusában a fővárosban és az akkor még különálló Nõmmében szórtak ki a magyarokat is támogató röplapokat. Ezért augusztus 6-án Mart Haljak földmunkást, Rein Wildas tanulót és Arne Leet munkást 2–5 éves szabadságvesztésre ítélték.

.

Utólag is, ma is gondoljunk hálával a magyar ügyért kiálló észt fiatalokra!

.

Petőfi is lelkesítette az észt fiatalokat

Már 1955-ben megjelent észt nyelven egy válogatás nemzeti költőnktől. Enn Tarto ellenálló írja visszaemlékezésében, hogy a következő költeményekből is erőt merítettek, egy-egy sort vagy részletet könyv nélkül idéztek:

.

Szabadság, szerelem!                      Vabadus, armastus,
E kettő kell nekem.                           need on mu igatsus.
Szerelmemért föláldozom                 Elu ma ohverdan
Az életet,                                           sinu eest, armastus,
Szabadságért föláldozom                  ohverdan armu ma
Szerelmemet.                                    sinu eest, vabadus.

(1847)                                               (Ellen Niit fordítása)

.

Ha férfi vagy, légy férfi… (Részlet)  Kes mees on, meheks jäägu…

Ha férfi vagy, légy férfi,                      Kes mees on, meheks jäägu,
S ne hitvány gyönge báb,                    teed käigu mehena,
Mit kény és kedv szerint lök               et saatus teda iial
A sors idébb-odább.                            ei pilluks lehena.
Félénk eb a sors, csak csahol;             Kui klähkiv koer on saatus –
A bátraktól szalad,                              ei kohuta see meest;
Kik szembeszállanak vele…               koer haugub ainult argu
Azért ne hagyd magad!                       ja jookseb julge eest.

(1847)                                                 (Ellen Niit fordítása)

.

Nemzeti dal (Részlet)                        Rahvuslaul

Talpra magyar, hí a haza!                    Üles, madjar! Kodu kutsub.
Itt az idő, most vagy soha!                  Aeg on käes – kas nüüd või iial!
Rabok legyünk, vagy szabadok?         Valige, nüüd aeg teilt küsib:
Ez a kérdés, válasszatok!                     – vabadus, või orjus püsib.
A magyarok istenére                           Madjarite jumalale
Esküszünk,                                          vannume,
Esküszünk, hogy rabok tovább           vannume: ei enam orjust
Nem leszünk!                                      kanna me!

(1848)                                                 (Ellen Niit fordítása)

.

Irodalom

Beszámoló a tallinni tanácskozásról:

http://www.magyarforradalom1956.hu/v/esztorszagban-tartottak-konferenciat-a-magyar-forradalomrol/

.

Négy írás jelent meg a magyar 1956 észtországi hatásáról. A világhálón is elérhetők! Segesdi Mónika fordította őket. Lelőhelyük a Napút 2001. júniusi száma. 5–27. oldal:

– Jaan Isotamm: Maroknyian a túlerő ellen

– Indrek Jürjo: Az erdei testvérek dossziéi

– Viktor Niitsoo: Bátrakkal rokonszenvezők

– Enn Tarto: Eszméltető röplapok

.

– Bereczki András: Az észt történelem kronológikus áttekintése. Laar, Mart – Vahtre, Lauri – Vahtre, Sulev – Valk, Heiki: Észtország története. Fordította Csire Márta és Tiina Rüütmaa. Folia Estonica VII. Savariae [Szombathely], 1999. 241–278. o.

.

– Laar, Mart – Vahtre, Lauri – Vahtre, Sulev – Valk, Heiki: Észtország története. Fordította Csire Márta és Tiina Rüütmaa. Folia Estonica VII. Savariae [Szombathely], 1999

.

– Sándor Petőfi: Vabadus, armastus. Tõlkinud Ellen Niit. Valik luuletusi ja poeeme. Eesti Riiklik Kirjastus. Tallinn, 1964 [Magyarul: Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem. Fordította Ellen Niit. Válogatott versek és elbeszélő költemények. Észt Állami Kiadó, Tallinn, 1964]

.

Szerov, az NKGB helyettes vezetője: Utasítások Litvánia, Lettország és Észtország szovjetellenes elemeinek száműzésére. 001223-a számú parancs. Szigorúan bizalmas! A következő kötetben: Sirje Sinilind: Malomkövek között. Följegyzések az észtországi szovjet nemzetiségi politikáról, 1940–1984. Finnből fordította: Bélaffy M. András. AB Független Kiadó, 1988, 91–96. oldal

Szerov tábornokról:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ivan_Alekszandrovics_Szerov

.

Rövid észt kiejtési szabályok:

http://kiejtes.hu/az-eszt-a-finn-a-lengyel-es-a-torok-kiejtesrol-diohejban/az-eszt-kiejtesrol-diohejban-eesti-haaldamisest-luhidalt

.

Az észt Vikipeedia tartalmas szócikke 1956-ról Ungari ülestõus (1956) — A magyarországi felkelés (1956) címmel:

https://et.wikipedia.org/wiki/Ungari_%C3%BClest%C3%B5us_(1956)

.

Az Imeline Ajalugu 2016. októberi számának észt nyelvű tartalomjegyzéke. Alatta következik a Paul Keres-cikk, a kávétörténet, majd a magyar 56 részlete:

http://www.imelineajalugu.ee/ajakiri/2016/10/13/imeline-ajalugu-oktoober-102016-61

.

Szerkesztette: Bélaffy

© 2015-2024 – vala.hu - A honlapot készítette: Pixelhuszár