Keresés

Aarna, Olav (infomérnök): Árnȧ, Olȧv

Aas, Arto (miniszter): Ász, Årto

Aas, Raimo (humorista): Ász, Rȧjmo

Aasalo, Lembitu (író): Ászȧlo, Lëmbitu

Aav, Evald (zenesz.): Áv, Ëvȧld

Aavik, Johannes (nyelvész): Ávik, Johȧnnësz

Aaviksoo, Jaak (fizikus): Ávikszó, Ják

Aben, Hillar (mérnök): Åbën, Hillȧr

Academia Gustaviana (a tartui egyetem 1632- től): Åkȧdëmiȧ Gusztȧviȧnȧ

Adams, Valmar (költő): Ådȧmsz, Vȧlmȧr

Adamson, Jaan (iskolaalapító): Ådȧmszon, Ján

Aegna (sziget): Åëgnȧ

Ahjupera, Jarmo (labdarúgó): Åhjupërȧ, Jȧrmo

Ahonen, Eva (ellenálló): Åhonën, Ëvȧ

Ahonen, Heiki (ellenálló): Åhonën, Hëjki

Aimla, Priit (színész): Åjmlȧ, Prít

Akadeemia (folyóirat): Åkȧdémiȧ

Akel, Friedrich (v. államelnök): Åkël, Frídrih

Aksli, Marje (nyelvész): Åkszjli, Mȧrjë

Alajõe (falu): Ålȧjöë

Alempois (ősi kistartomány): Ålëmpojsz

Alle, August (költő): Ållë, Åuguszt

Allik, Jüri (pszichológus): Åljlik, Jüri

Alliksaar, Artur (költő): Åljlikszár, Årtur

Allikvee, Tiiu (képzőművész): Åljlikvé, Tíju

Alttoa, Kaur (művészettörténész): Ålttoȧ, Kȧur

Alver, Betti (költő): Ålvër, Bëtti

Alvre, Paul (nyelvész): Ålvrë, Pȧul

Ammas, Anneli (újságíró): Åmmȧsz, Ånnëli

Ansip, Andrus (v. kormányfő): Ånszip, Åndrusz

Antson, Ants (ol. bajnok): Åntszon, Åntsz

Arak, Jüri (festőművész): Årȧk, Jüri

Arens, Ilmar (jogtörténész): Årënsz, Ilmȧr

Ariste, Paul (nyelvész): Årisztë, Pȧul

Arjakas, Küllo (történész): Årjȧkȧsz, Küllo

Arjukese, Rein (ellenálló): Årjukëszë, Rëjn

Arrak, Jüri (festőművész): Årrȧk, Jüri

Aruja, Madis (földrajztudós): Årujȧ, Mȧdisz

Arukask, Madis (zeneművész): Årukȧszjk, Mȧdisz

Arumäe, Heino (történész): Årumeë, Hëjno

Asser, Toomas (orvos): Åsszër, Tómȧsz

Asu-Õunas, Ene (műfordító): Åszu-Öunȧsz, Ënë

Aule, Erki (rendező): Åulë, Ërki

Aun, Karl (jogtudós): Åun, Kȧrl

Aun, Karl (zászlómentő): Åun, Kȧrl

Ausmees, Kirli (nyelvész): Åuszmész, Kirli

Barbarus (Johannes Vares költői álneve), Johannes: Bȧrbȧrusz (Vȧrësz), Johȧnnësz

Beekman, Vladimir (költő): Békmȧn, Vlȧdimir

Bereczkiné Kiisk Mai (nyelvtanár): Bërëckiné Kíszjk Mȧj

Birk, Ado (v. kormányfő): Birk, Ådo

Birnbaum, Aadu (zeneművész): Birnbȧum, Ádu

Böhm, Jüri (k. sz.): Bőm, Jüri

Browne, Georg von (főkormányzó): Brȧun, Dzsordzs fon

Eelmäe, Lembit (színész): Élmeë, Lëmbit

Eenmaa, Ivi (könyvtáros): Énmá, Ivi

Eenpalu, Kaarel (v. kormányfő): Énpȧlu, Kárël

Eesmaa, Enn (újságíró): Észmá, Ënn

Eesmaa, Lauri (fordító): Észmá, Lȧuri

Eespere, René (zenesz.): Észpërë, Rëné

Eesti (Észtország): Észti

Eesti Ekspress (napilap): Észti Ëkszprëssz

eesti keel (észt nyelv): észti kél

Eesti Kultuurkapital (művelődéstámogató szervezet): Észti Kultúrkȧpitȧl

Eesti Maleelu (sakkfolyóirat): Észti Mȧlëëlu

Eesti Päevaleht (napilap): Észti Peëvȧlëht

Eesti Raamat (könyvkiadó): Észti Rámȧt

Eesti Rahva Muuseum (Észt Nemzeti Múzeum): Észti Rȧhvȧ Múszëum

Eesti Vabariik (Észt Köztársaság): Észti Vȧbȧrík

Eestimaa (Észtország, Észtföld; régen: Észak- Észtország): Észtimá

Ehin, Andres (költő): Ëhin, Åndrësz

Ehin, Kristiina (költő): Ëhin, Krisztínȧ

Ehlvest, Jaan (sakkozó): Élvëszt, Ján

Eiland, Einar (közgazdász): Ëjlȧnd, Ëjnȧr

Eilart, Jaan (környezettudós): Ëjlȧrt, Ján

Einasto, Jaan (fizikus): Ëjnȧszto, Ján

Einasto, Ülle (képzőművész): Ëjnȧszto, Üllë

Eisen, Matthias Johann (népmesegyűjtő): Ëjszën, Mȧtiȧsz Johȧn

Eller, Heino (zenesz.): Ëllër, Hëjno

Emajõe Suursoo (mocsár): Ëmȧjöë Szúrszó

Emajõgi (folyó): Ëmȧjögi

Endla (mocsár): Ëndlȧ

Engelbrecht, Jüri (mérnök): Ëngëlbrëht, Jüri

Enno, Ernst (költő): Ënno, Ërnszt

Epu-Kakerdi (mocsár): Ëpu-Kȧkërdi

Erelt, Mati (nyelvész): Ërëlt, Mȧtyi

Ergma, Ene (fizikus): Ërgmȧ, Ënë

Erm, Siiri (nyelvész): Ërm, Szíri

Ernesaks, Gustav (zenesz.): Ërnëszȧksz, Gusztȧv

Espenberg, Urmas (író): Ëszpënbërg, Urmȧsz

Estonia (színház): Ësztoniȧ

Faehlmann, Friedrich Robert (orvos): Félmȧn, Frídrih Robërt

Forselius, Bengt Gottfried (tanítóképző alapítója): Forszëliusz, Bëngt Gotfríd

Fölkersahm, Hamilkar von (nemesúr): Fölkërszám, Hȧmilkȧr fon

Freiberg, Arvi (fizikus): Frejbërg, Årvi

Gailit, August (író): Gȧjlit, Åuguszt

Göseken, Heinrich (nyelvész): Göszëkën, Hejnrih

Grünberg, Sven (zenesz.): Grünbërg, Szvën

Grünthal-Ridala, Villem (költő): Grüntȧl-Ridȧlȧ, Villëm

Grünthal, Ivar (költő): Grüntȧl, Ivȧr

Gustavson, Heino (történész): Gusztȧvszon, Hëjno

Gutslaff, Johann (lelkész): Gutszlȧff, Johȧn

Haabersti (városrész Tallinnban): Hábërszti

Häädemeeste (nagyközség): Hēdëmésztë

Haanja kõrgustik (dombság): Hánjȧ körgusztik

Haapsalu (város): Hápszȧlu

Haas, Annika (fényképművész): Hász, Ånnikȧ

Haava, Anna (költő): Hávȧ, Ånnȧ

Hainsalu, Lehte (újságíró): Hȧjnszȧlu, Lëhtë

Haljas, Miko (nagykövet): Hȧljȧsz, Miko

Hallap, Valmen (nyelvész): Hȧllȧp, Vȧlmën

Haravee, Juhan (nagykövet): Hȧrȧvé, Juhȧn

Hargla, Indrek (író): Hȧrglȧ, Indrëk

Härgmäe (vár): Hergmeë

Harjumaa (megye): Hȧrjumá

Härma, Miina (zenesz.): Hermȧ, Mínȧ

Hatto, Jaan (k. sz.): Hȧtto, Ján

Haug, Toomas (i.-történész): Hȧug, Tómȧsz

Heinsaar, Mehis (író): Hëjnszár, Mëhisz

Heinsalu, Ilse (ellenálló): Hëjnszȧlu, Ilszë

Hellam, Mall (tiszteletbeli konzul): Hëllȧm, Mȧll

Hellat, Henn-Kaarel (író): Hëllȧt, Hënn-Kárël

Helle, Anton Thor (bibliafordító): Hëllë, Ånton Tor

Helme, Mart (történész): Hëlmë, Mȧrt

Help, Toomas (nyelvész): Hëlp, Tómȧsz

Hennu, Harri (k. sz.): Hënnu, Hȧrri

Hermann, Karl August (zenesz.): Hërmȧn, Kȧrl Åuguszt

Hiedel, Edvin (műfordító): Hídël, Ëdvin

Hiiumaa (sziget): Híjumá

Hint, Johannes (építész): Hinyt, Johȧnnësz

Hint, Mati (nyelvész): Hinyt, Mȧtyi

Hint, Miina (író): Hinyt, Mínȧ

Hirv, Indrek (költő): Hirv, Indrëk

Hõissassaa (együttes): Höjsszȧsszá

Hunt, Mare (igazgató): Hunyt, Mȧrë

Hupel, August Wilhelm (lelkész): Hupël, Åuguszt Vilhëlm

Hurt, Jakob (teológus, nyelvész): Hurt, Jȧkob

Ida-Virumaa (megye): Idȧ-Virumá

Iisaku (körzet): Íszȧku

Iisaku (nagyközség): Íszȧku

Ilves, Marju (nyelvész): Ilvësz, Mȧrju

Ilves, Matti (k. sz.): Ilvësz, Mȧtyti

Ilves, Toomas Hendrik (elnök): Ilvësz, Tómȧsz Hëndrik

Inno, Karin (ellenálló): Inno, Kȧrin

Inno, Urmas (ellenálló): Inno, Urmȧsz

Isak, Fanny (Sivers, Fanny de): Iszȧk, Fȧnni (Szivërsz, Fȧnni dë)

Isotamm, Jaan (költő): Iszotȧmm, Ján

Ivask, Ivar (költő): Ivȧszk, Ivȧr

Jääger, Merle (színésznő): Jēgër, Mërlë

Jaakson, Jüri (v. államelnök): Jákszon, Jüri

Jaaksoo, Ülo (infomérnök): Jákszó, Ülo

Jaani, Jaan (lelkész): Jáni, Ján

Jakobson, Carl Robert (író): Jȧkobszon, Kȧrl Robërt

Jakobson, Märt (iskolamester): Jȧkobszon, Mert

Jänes-Kapp, Kärt (újságíró): Jenësz-Kȧpp, Kert

Jannai, Heinrich Johann (lelkész): Jȧnnȧj, Hejnrih Johȧn

Jannsen, Harry (újságíró): Jȧnszën, Hȧrri

Jannsen, Johann Voldemar (tanító): Jȧnszën, Johȧn Voldëmȧr

Järv, Jaak (vegyész): Jerv, Ják

Järvamaa (megye): Jervȧmá

Järve-Jaan (népi próféta, látnok): Jervë-Ján

Järvelaid, Peeter (jogtörténész): Jervëlȧjd, Pétër

Järvi, Neeme (karmester): Jervi, Némë

Jõelähtme (falu): Jöëlehtmë

Jõelähtme (körzet): Jöëlehtmë

Jõerüüt, Jaak (író): Jöërűt, Ják

Jõeste, Kristi (szövőművész): Jöësztë, Kriszti

Jogentagana (ősi kistartomány): Jogëntȧgȧnȧ

Jõgeva (város): Jögëvȧ

Jõgeveste (falu): Jögëvësztë

Jõgger, Silver (k. sz.): Jöggër, Szilvër

Jõgi, Mall (i.-történész): Jögi, Mȧll

Jõhvi (város): Jöhvi

Jurjev (erőd): Jurjëv

Jüriöö (Szent György-éj): Jüriő

Jürise, Erki (festőművész): Jüriszë, Ërki

Jüssi, Fred (biológus): Jüszjszi, Frëd

Jüssi, Mart (biológus): Jüszjszi, Mȧrt

Kaal, Aira (író): Kál, Åjrȧ

Kaalep, Ain (költő): Kálëp, Åjn

Kaali järv (tó): Káli järv

Kaali kraater (a Kaali tó krátere): Kaali krátër

Kaarel (király): Kárël

Kaarma, Jüri (rajzművész): Kármȧ, Jüri

Kaasik, Ain-Elmar (orvos): Kászjik, Åjn-Ëlmȧr

Kaasik, Arne (természetfényképész): Kászjik, Årnë

Käbin, Tiit (jogász): Kebin, Tít

Kadriorg (városrész Tallinnban): Kȧdriorg

Kalda, Maie (i.-történész): Kȧldȧ, Mȧjë

Kalev (hős, Kalevipoeg apja): Kȧlëv

Kalevipoeg (nemzeti hősköltemény; Kalev fia, a főszereplő): Kȧlëvipoëg

Kaljo, Dimitri (geológus): Kȧljjo, Dimitri

Kaljulaid, Holger (k. sz.): Kȧljjulȧjd, Holgër

Kaljundi, Linda (történész): Kȧljjundi, Lindȧ

Kaljurand, Marina (miniszter): Kȧljjurȧnd

Kaljuste, Tõnu (karmester): Kȧljjusztë, Tönu

Kalkun, Maria (énekesnő): Kȧlkun, Mȧriȧ

Kall, Toomas (drámaíró): Kȧll, Tómȧsz

Kallas, Siim (v. kormányfő): Kȧllȧsz, Szím

Kallasmaa, Marja (nyelvész): Kȧllȧszmá, Mȧrjȧ

Kalli järv (tó; Püha; Kaali): Kȧljli jerv (Pühȧ; Káli)

Kallis, Oskar (festőmművész): Kȧljlisz, Oszkȧr

Kalm, Mart (építész): Kȧlm, Mȧrt

Kals, Aldo (történész): Kȧlsz, Åldo

Kalvet, Tõnu (műfordító, újságíró): Kȧlvët, Tönu

Kämbla (falu): Kemblȧ

Kanavere (falu): Kȧnȧvërë

Kangro, Bernard (költő): Kȧngro, Bërnȧrd

Kangro, Maarja (költő): Kȧngro, Márjȧ

Kangro, Raimo (zenesz.): Kȧngro, Rȧjmo

Kanter, Gerd (ol. bajnok): Kȧntër, Gërd

Kaplinski, Jaan (költő, író): Kȧplinszki, Ján

Kapp, Artur (zenesz.): Kȧpp, Årtur

Kapp, Eugen (zenesz.): Kȧpp, Ëugën

Käpp, Osvald (ol. bajnok): Kepp, Oszvȧld

Kapp, Villem (zenesz.): Kȧpp, Villëm

Kappel, Johannes (zenesz.): Kȧppël Johȧnnësz

Kärdla (város): Kerdlȧ

Karell, Karl Friedrich (zenesz.): Kȧrël, Kȧrl Frídrih

Karelson, Mati (vegyész): Kȧrëlszon, Mȧtyi

Kareva, Doris (költő): Kȧrëvȧ, Dorisz

Karindi, Alfred (zenesz.): Kȧrindi, Ålfrëd

Kärner, Hillar (sakkozó): Kernër, Hillȧr

Kärner, Jaan (költő): Kernër, Ján

Kasari (folyó): Kȧszȧri

Kasemets, Aare (szociológus): Kȧszëmëtsz, Árë

Kasik, Reet (nyelvész): Kȧszjik, Rét

Kask, Peet (fizikus): Kȧszjk, Pét

Kass, Peedu (zeneművész): Kȧszjsz, Pédu

Kassari (sziget): Kȧsszȧri

Käsu, Hans (költő): Keszu, Hȧnsz

Kaugver, Raimond (író): Kȧugvër, Rȧjmond

Kaumann, Tõnis (zenesz.): Kȧumȧn, Tönisz

Kaus, Jan (író): Kȧusz, Jȧn

Keava (vár): Këȧvȧ

Keedus, Sulev (filmrendező): Kédusz, Szulëv

Keel ja Kirjandus (folyóirat): Kél jȧ

Kirjȧndusz

Keem, Hella (nyelvész): Kém, Hëllȧ

Keila (folyó): Këjlȧ

Keila (város): Këjlȧ

Kelam, Tunne (történész): Këlȧm, Tunnë

Keres, Paul (sakkozó): Kërësz, Pȧul

Keskküla, Ando (festőművész): Këszkkülȧ, Åndo

Kesknädal (hetilap): Këszknedȧl

Kesküla, Kalev (író): Këszkülȧ, Kȧlëv

Kider, Karl (író): Kidër, Kȧrl

Kihnu (sziget): Kihnu

Kiik, Heino (író): Kík, Hëjno

Kiirend, Mati (ellenálló): Kírënd, Mȧtyi

Kiken, Tiit (zeneművész): Kikën, Tít

Kilingi-Nõmme (város): Kilingi-Nömmë

Kilmi, Jaak (filmrendező): Kiljmi, Ják

Kimmel, Leila (nyelvész): Kimmël, Lëjlȧ

Kinkar, Feliks (történész): Kinkȧr, Fëliksz

Kint, Tõnis (v. kormányfő): Kinyt, Tönisz

Kippasto, Anu (nyelvész): Kippȧszto, Ånu

Kirs, Kerdi-Liis (nyelvész): Kirsz, Kërdi-Lísz

Kitzberg, August (író): Kicbërg, Åuguszt

Kivastik, Mart (író): Kivȧsztik, Mȧrt

Kiviberg, Ando (népzeneművész): Kivibërg, Åndo

Kivikas, Albert (író): Kivikȧsz, Ålbërt

Kivilo, Harri (építész): Kivilo, Hȧrri

Kivimäe, Jüri (történész): Kivimeë, Jüri

Kivine, Märt (újságíró): Kivinë, Mert

Kiviõli (város): Kiviöli

Kivirähk, Andrus (író): Kivirehk, Åndrusz

Kivisildnik, Sven (költő): Kiviszildnik, Szvën

Klaas-Lang, Birute (nyelvész): Klász-Lȧng, Birutë

Klaas, Urmas (történész): Klász, Urmȧsz

Klaus, Väino (nyelvész): Klȧusz, Vejno

Klesment, Piret (nyelvész): Klëszmënt, Pirët

Klettenberg, Reet (műfordító): Klëttënbërg, Rét

Klõseiko, Jaan (rajzművész): Klöszëjko, Ján

Klooster, Tiina (nyelvész): Klosztër, Tiinȧ

Kohtla-Järve (város): Kohtlȧ-Jervë

Koidula, Lydia (költő): Kojdulȧ, Lidiȧ

Kõiv, Madis (író): Köjv, Mȧdisz

Koiva (folyó): Kojvȧ

Kõiva, Ottilie (néprajztudós): Köjvȧ, Ottilië

Kõivupuu, Marju (néprajztudós): Köjvupú, Mȧrju

Kokla, Paul (nyelvész): Koklȧ, Pȧul

Kokla, Tiiu (műfordító): Koklȧ, Tíju

Kolga-Jaani (körzet): Kolgȧ-Jáni

Kõljalg, Urmas (biológus): Köljȧlg, Urmȧsz

Kolka, Siiri (nyelvész): Kolkȧ, Szíri

Koluvan (Tallinn régi említése): Koluvȧn

Kõmmus, Helen (zenetudós): Kömmusz, Hëlën

Kong, Kristi (képzőművész): Kong, Kriszti

Konik, Konstantin (orvos): Konik, Konsztȧntyin

Konnula, Margus (Kontra; énekes): Konnulȧ, Mȧrgusz (Kontrȧ)

Kooljamäe (emlékhely): Kóljȧmeë

Kõo (falu): Köo

Kõo (körzet): Köo

Kõomägi, Armin (író): Köomegi, Årmin

Koonga (falu): Kóngȧ

Koonga (körzet): Kóngȧ

Koonga (tó): Kóngȧ

Kõpp, Johan (püspök, rektor): Köpp, Johȧn

Koppel, Heinrich (orvos): Koppël, Hejnrih

Koppel, Ilmar (vegyész): Koppël, Ilmȧr

Kortspärn, Heiki (k. sz.): Kortszpern, Hëjki

Kõrvits, Tõnu (zenesz.): Körvitsz, Tönu

Kotkas, Johannes (ol. bajnok): Kotkȧsz, Johȧnnësz

Kotta, Felix (költő): Kottȧ, Fëliksz

Köler, Johan (festőművész): Kőlër, Johȧn

Köörna, Arno (közgazdász): Kőrnȧ, Årno

Körber, Martin (zenesz.): Körbër, Mȧrtin

Kreek, Cyrillus (zenesz.): Krék, Cirillusz

Kreinin, Lea (nyelvész): Krëjnin, Lëȧ

Kreintaal, Karoliina (zeneművész): Krëjntál, Kȧrolínȧ

Kreisman, Kersti (színésznő): Krëjszmȧn, Kërszti

Kressa, Külli (fordító): Krësszȧ, Külli

Kreutzwald, Friedrich Reinhold (orvos): Krȧjcwȧld, Frídrih Rejnhold

Kriisa, Tiia (író): Kríszȧ, Tíjȧ

Krikmann, Arvo (nyelvész): Krikmȧn, Årvo

Kristiine (városrész Tallinnban): Krisztínë

Kronberg, Janika (i.-történész): Kronbërg, Jȧnikȧ

Kross, Jaan (költő, író): Kroszjsz, Ján

Krull, Hasso (költő): Krull, Hȧsszo

Krumm, Lembit (energetikus) Krumm, Lëmbit

Kruus, Oskar (író): Krúsz, Oszkȧr

Kruusa, Kalju (költő): Krúszȧ, Kȧljju

Kruuse, Urmas (miniszter): Krúszë, Urmȧsz

Kruusvall, Jaan (író): Krúszvȧljl, Ján

Kruuv, Hando (ellenálló, feltaláló): Krúv, Hȧndo

Kuhlbars, Friedrich (író): Kúlbȧrsz, Frídrih

Kukk, Juhan (v. államelnök): Kukk, Juhȧn

Kukk, Jüri (mérnök, ellenálló): Kukk, Jüri

Kullerkupp, Helle (szülésznő): Kullërkupp, Hëllë

Kultuur ja Elu (folyóirat): Kultúr jȧ Ëlu

Kuresoo (mocsár): Kurëszó

Kuressaare (város): Kurësszárë

Kurrik, Juhan (iskolamester): Kurrik, Juhȧn

Kuus, Elmar (időjós): Kúsz, Ëlmȧr

Kuusik, Raimo (szobrász): Kúszik, Rȧjmo

Kübarsepp, Jakob (mérnök): Kübȧrszëpp, Jȧkob

Külaots, Kaido (sakkozó): Külȧotsz, Kȧjdo

Künnap, Ago (nyelvész): Künnȧp, Ågo

Künnap, Asko (író): Künnȧp, Åszko

Küttner, Rein (mérnök): Kütnër, Rëjn

Küüts, Hans (mezőgazdász): Kűtsz, Hȧnsz

Laaman, Ilona (költő): Lámȧn, Ilonȧ

Lään, Vello (újságíró): Lēn, Vëllo

Lääne-Virumaa (megye): Lēnë-Virumá

Läänemaa (megye): Lēnëmá

Läänemaa Suursoo (mocsár): Lēnëmá Szúrszó

Läänemeri (Balti-tenger): Lēnëmëri

Laanest, Arvo (nyelvész): Lánëszt, Årvo

Laanet, Kalle (rendőrtisz): Lánët, Kȧllë

Laanpere, Helga (nyelvész): Lánpërë, Hëlgȧ

Laar, Mart (v. kormányfő): Lár, Mȧrt

Laats, Alar (teológus): Látsz, Ålȧr

Ladva, Ottomar (sakkozó): Lȧdvȧ, Ottomȧr

Lahemaa (nemzeti park): Lȧhëmá

Laht, Aare (vegyész): Lȧht, Árë

Laht, Uno (költő): Lȧht, Uno

Laiapea, Andres (közíró): Lȧjȧpëȧ, Åndrësz

Laigna, Einar (lelkész): Lȧjgnȧ, Ëjnȧr

Laisk, Agu (biológus): Lȧjszk, Ågu

Laiuse (lovagvár): Lȧjuszë

Lall, Neeme (képzőművész): Lȧljl, Némë

Lämmijärv (tó): Lemmijerv

Lang, Valter (régész): Lȧng, Vȧltër

Langemets, Andres (költő): Lȧngëmëtsz, Åndrësz

Lapin, Leonhard (építész): Lápin, Lëonhȧrd

Lasnamäe (városrész Tallinnban): Lȧsznȧmeë

Läte, Aleksander (zenesz.): Letë Ålëkszȧndër

Lattik, Margus (Mathura; író): Lȧtytik, Mȧrgusz (Mȧturȧ)

Lauli, Olle (író): Lȧulji, Ollë

Laulupidu (a Dalosünnep): Lȧulupidu

Lauri, Lembit (újságíró): Lȧuri, Lëmbit

Lauristin, Marju (szociológus): Lȧurisztin, Mȧrju

Laurits, Peeter (képzőművész): Lȧuritsz, Pétër

Lavassaare (kisváros): Lȧvȧsszárë

Lavassaare (körzet): Lȧvȧsszárë

Leetna, Henn (mérnök, író): Létnȧ, Hënn

Lehiste, Ilse (nyelvész): Lëhisztë, Ilszë

Leimus, Ivar (történész): Lëjmusz, Ivȧr

Leinberg, Juhan (Maltsvet): Lejnbërg, Juhȧn

Lemba, Artur (zenesz.): Lëmbȧ, Årtur

Lembitu (vezér): Lëmbitu

Leola (Leole): Lëolȧ

Leole (vár, Lõhavere): Lëolë

Lepa, Margus (újságíró): Lëpȧ, Mȧrgusz

Lepik, Kalju (költő): Lëpik, Kȧljju

Lepik, Ülo (mérnök): Lëpik, Ülo

Leppik, Eduard (nyelvész): Lëppik, Ëduȧrd

Lepsoo, Tanel (i.-történész): Lëpszó, Tȧnël

Ligi, Jürgen (miniszter): Ligi, Jürgën

Lihula (város): Lihulȧ

Lihula-Lavassaare (mocsár): Lihulȧ-Lȧvȧsszárë

Liidja, Georg (fizikus): Lídjȧ, Gëorg

Liiv, Juhan (költő): Lív, Juhȧn

Liiv, Peeter (újságíró): Lív, Pétër

Liiv, Toomas (költő): Lív, Tómȧsz

Liivak, Sander (műfordító): Lívȧk, Szȧndër

Liives, Ardi (író): Lívësz, Årdi

Liives, Eero (zeneszerző): Lívësz, Éro

Liivimaa (régen: Livónia; Dél-Észtország lett területekkel együtt): Lívimá

Lill, Pille (zeneművész): Lill, Pillë

Lille, Ülo (vegyész): Lillë, Ülo

Lina, Jüri (író): Linȧ, Jüri

Linde, Bernhard (fordító): Lindë, Bërnhȧrd

Linnus, Jüri (néprajztudós): Linnusz, Jüri

Lintrop, Aado (néprajztudós): Lintrop, Ádo

Lippmaa, Endel (fizikus): Lippmá, Ëndël

Lippur, Himot (vegyész): Lippur, Himot

Loddu, Hella (ápolónő): Loddu, Hëllȧ

Lõhavere (ősi várhegy): Löhȧvërë

Lõhmus, Maarja (újságíró): Löhmusz, Márjȧ

Lohusalu (félsziget): Lohuszȧlu

Loode, Oliver (i.-történész): Lódë, Olivër

Loodus, Rein (művészettörténész): Lódusz, Rëjn

Loone (falu): Lónë

Loor, Viljar (ol. bajnok): Lór, Viljȧr

Loorits, Oskar (nyelvész): Lóritsz, Oszkȧr

Lopp, Margus (vegyész): Lopp, Mȧrgusz

Lorents, Peeter (matematikus): Lorëntsz, Pétër

Lotman, Juri (nyelvész): Lotmȧn, Juri

Lõugas, Vello (régész): Löugȧsz, Vëllo

Luht, Lembit (ideiglenes ügyvivő): Luht, Lëmbit

Luik, Viivi (költő, író): Lujk, Vívi

Lumiste, Ülo (matematikus): Lumisztë, Ülo

Lust, Enn (mérnök): Luszjt, Ënn

Luts, Theodor (filmrendező): Lutsz, Tëodor

Lutsar, Kristiina (nyelvész): Lutszȧr, Krisztínȧ

Lüdig, Mihkel (zenesz.): Lüdig, Mihkël

Maapäev (népképviseleti szerv 1917–1919.): Mápeëv

Maardu (város): Márdu

Maasi (falu): Mászji

Maasilinn (vár): Mászjilinn

Madis, Karl (énekes): Mȧdisz, Kȧrl

Madisepäev (Mátyás-nap): Mȧdiszëpeëv

Madison, Jaak (egyetemi hallgató): Mȧdiszon, Ják

Madisson, Tiit (író, ellenálló): Mȧdisszon, Tít

Mägi, Cätlin (zeneművész): Megi, Ketlin

Mägi, Ester (zenesz.): Megi, Ësztër

Mägi, Kaur (nyelvész): Megi, Kȧur

Mägi, Konrad (festőművész): Megi, Konrȧd

Mägiste, Julius (nyelvész): Megisztë, Juliusz

Magnus (püspök, herceg): Mȧgnusz

Mahtra (falu): Mȧhtrȧ

Mälksoo, Lauri (jogtudós): Melkszó, Lȧuri

Maltsvet (parasztpróféta): Mȧltszvët

Manala (Alvilág): Mȧnȧlȧ

Mänd, Heljo (gyermekíró): Menyd, Hëljo

Männik, Maire (szobrász): Menynik, Mȧjrë

Mäo (falu): Meo

Margna, Udo (biológus): Mȧrgnȧ, Udo

Märjamaa (város): Merjȧmá

Mark, Heinrich (v. kormányfő): Mȧrk, Hejnrih

Mark, Julius (nyelvész): Mȧrk, Juliusz

Martin, Jüri (környezettudós): Mȧrtin, Jüri

Masing, Otto Wilhelm (lelkész): Mȧszing, Otto Vilhëlm

Masing, Uku (hittudós, költő): Mȧszing, Uku

Mätik, Kalju (mérnök, ellenálló): Metyik, Kȧljju

Mattiisen, Alo (zenesz.): Mȧttíszën, Ålo

Mellikov, Enn (mérnök): Mëllikov, Ënn

Meri, Lennart (v. elnök): Mëri, Lënnȧrt

Meri, Mart (nyelvész): Mëri, Mȧrt

Merilaas, Kersti (költő): Mërilász, Kërszti

Merisaar, Maret (biológus): Mëriszár, Mȧrt

Merkel, Garlieb Helwig (író): Mërkël, Gȧrlíb Hëlvig

Metsanurk, Mait (író): Mëtszȧnurk, Mȧjt

Metsmägi, Iris (nyelvész): Mëtszmegi, Irisz

Metspalu, Andres (biológus): Mëtszpȧlu, Åndrësz

Michal, Kristen (miniszter): Mihȧl, Krisztën

Mihkelson, Ene (költő): Mihkëlszon, Ënë

Mihkelson, Marko (történész): Mihkëlszon, Mȧrko

Mikita, Valdur (költő): Mikitȧ, Vȧldur

Mikiver, Mikk (színész): Mikivër, Mikk

Mikser, Sven (miniszter): Mikszër, Szvën

Mõhu (ősi kistartomány): Möhu

Moppel, Kertu (színésznő): Moppël, Kërtu

Mõtus (Mõttus), Aleksander (ellenálló): Mötusz (Möttusz), Ålëkszȧndër

Mõtus, Leo (infomérnök): Mötusz, Lëo

Muhu (sziget): Muhu

Muraka (mocsár): Murȧkȧ

Murakin, Ants (műfordító): Murȧkin, Åntsz

Murka, Maarit (festőművész): Murkȧ, Márit

Murumets, Sirje (nyelvész): Murumëtsz, Szirjë

Murutar, Asser (szociológus): Murutȧr, Åsszër

Murutar, Kati (író): Murutȧr, Kȧti

Mustamäe (városrész Tallinnban): Musztȧmeë

Musting, Ove (rendező): Muszting, Ovë

Mutt, Mihkel (író): Mutyt, Mihkël

Mürk, Imre (filozófus): Mürk, Imrë

Müürisepp, Mart (színész): Müjriszëpp, Mȧrt

Naissaar (sziget): Nȧjsszár

Narva (folyó): Nȧrvȧ

Narva (város): Nȧrvȧ

Narva-Jõesuu (város): Nȧrvȧ-Jöëszú

Narva-veehoidla (víztározó): Nȧrvȧ-véhojdlȧ

Narva, Mai (sakkozó): Nȧrvȧ, Mȧj

Navesti (folyó): Nȧvëszti

Neuland, Alfred (ol. bajnok): Nojlȧnd, Ålfrëd

Niinemets, Ülo (környezettudós): Nínëmëtsz, Ülo

Niit, Ellen (költő): Nít, Ëllën

Niit, Ellen (nyelvész): Nít, Ëllën

Niitsoo, Viktor (ellenálló): Nítszó, Viktor

Niklus, Mart (biológus, ellenálló): Niklusz, Mȧrt

Nirk, Endel (i.-történész): Nirk, Ëndël

Nõmme (városrész Tallinnban): Nömmë

Nõmme Raadio (rádióadó): Nömmë Rádio

Nõmmiste, Ergo (fizikus): Nömmisztë, Ërgo

Nõo (falu): Nöo

Nõo (körzet): Nöo

Nool, Erki (ol. bajnok): Nól, Ërki

Norvik, Piret (nyelvész): Norvik, Pirët

Nõu, Helga (író): Nöu, Hëlgȧ

Nurk, Anu (nyelvész): Nurk, Ånu

Nurmekund (ősi kistartomány): Nurmëkund

Nurmekund, Pent (nyelvész): Nurmëkund, Pënt

Nutt, Mart (történész): Nutt, Mȧrt

Õhtuleht (napilap): Öhtulëht

Oidekivi, Rein (nagykövet): Ojdëkivi, Rëjn

Õim, Haldur (nyelvész): Öjm, Hȧldur

Oinas, Felix J. (műfordító): Ojnȧsz, Fëliksz J.

Oja, Eduard (zenesz.): Ojȧ, Ëduȧrd

Oja, Eve (matematikus): Ojȧ, Ëvë

Ojaäärse (falu): Ojȧērszë

Ojamaa, Triinu (népzenetudós): Ojȧmá, Trínu

Ojasoo, Tiit (rendező): Ojȧszó, Tít

Ole, Kaido (festőművész): Olë, Kȧjdo

Olesk, Peeter (i.-történész): Olëszk, Pétër

Õnnepalu, Tõnu (Tode, Emil, költő): Önnëpȧlu, Tönu (Todë, Ëmil)

Oras, Ants (műfordító): Orȧsz, Åntsz

Orgusaar, Raivo (k. sz.): Orguszár, Rȧjvo

Osmussaar (sziget): Oszmusszár

Otepää (város): Otëpē

Otepää kõrgustik (dombság): Otëpē körgusztik

Ots, Arvo (energetikus): Otsz, Årvo

Ots, Georg (énekes): Otsz, Gëorg

Oudova (falu): Oudovȧ

Õun, Lauri (k. sz.): Öun, Lȧuri

Õunpuu, Veiko (rendező): Öunpú, Vëjko

Oviir, Liisa (jogász): Ovír, Líszȧ

Öpik, Andres (mérnök): Öpik, Åndrësz

Paabo, Helmut (rendőr): Pábo, Hëlmut

Paakspuu, Liina (filmrendező): Pákszpú, Línȧ

Paap, Kirsti (ékszerművész): Páp, Kirszti

Päär, Piret (színésznő): Pēr, Pirët

Pääsuke, Tiit (festőművész): Pēszukë, Tít

Padise (falu): Pȧdiszë

Paet, Urmas (politológus): Pȧët, Urmȧsz

Pai, Tiina (nyelvész): Pȧj, Tínȧ

Paistu (falu): Pȧjsztu

Paju, Imbi (író): Pȧju, Imbi

Pajusalu, Karl (nyelvész): Pȧjusȧlu, Kȧrl

Palamets, Hillar (történész): Pȧlȧmëtsz, Hillȧr

Paldiski (város): Pȧljdiszki

Päll, Peeter (nyelvész): Pell, Pétër

Pall, Valdek (nyelvész): Pȧljl, Vȧldëk

Pällin, Aare (jogász): Peljlin, Árë

Pallum, Priit (nagykövet): Pȧllum, Prít

Palmeos, Paula (nyelvész): Pȧlmëosz, Pȧulȧ

Palmse (falu): Pȧlmszë

Palo, Urve (miniszter): Pȧlo, Urvë

Palusalu, Kristjan (ol. bajnok): Pȧluszȧlu, Krisztjȧn

Pandivere kõrgustik (dombság): Pȧnydivërë körgusztik

Parek, Lagle (ellenálló): Pȧrëk, Lȧglë

Parel, Doris Hela (újságíró): Pȧrël, Dorisz Hëlȧ

Park, Eeva (író): Pȧrk, Évȧ

Pärn, Malle (színésznő): Pern, Mȧllë

Pärnaste, Eve (ellenálló): Pernȧsztë, Ëvë

Pärnoja, Erki (zeneművész): Pernojȧ, Ërki

Pärnu (folyó): Pernu

Pärnu (város): Pernu

Pärnumaa (megye): Pernumá

Pärt, Arvo (zenesz.): Pert, Årvo

Parts, Juhan (v. kormányfő): Pȧrtsz, Juhȧn

Parv, Jaan (újságíró): Pȧrv, Ján

Parve, Ralf (költő): Pȧrvë, Rȧlf

Päts, Konstantin (v. államelnök): Petysz, Konsztȧntyin

Päts, Riho (zenesz.): Petysz, Riho

Pedetsi (folyó): Pëdëtszi

Pedja (folyó): Pëdjȧ

Peegel, Lembit (ökölvívó): Pégël, Lëmbit

Peinar, Erik (fényképész): Pëjnȧr, Ërik

Peipsi järv (Peipsi-tó): Pëjpszi jerv

Peipsi-tó: Pëjpszi-tó

Peipus (Peipsi järv): Pëjpusz

Peko (szetu termékenységi isten): Pëko

Penno, Enno (v. kormányfő): Pënno, Ënno

Pervik, Aino (író): Përvik, Åjno

Pesti, Arvo (ellenálló): Pëszjti, Årvo

Peterson, Adam (költő): Pëtërszon, Ådȧm

Peterson, Kristjan Jaak (költő): Pëtërszon, Krisztjȧn Ják

Peterson, Lembit (színész): Pëtërszon, Lëmbit

Peterson, Peeter Samuel (jogász): Pëtërszon, Pétër Szȧmuël

Petri, Johann Christoph (lelkész): Pëtri, Johȧn Hrisztof

Petseri (város): Pëtszëri

Pevkur, Hanno (miniszter): Pëvkur, Hȧnno

Pihel, Kalju (nyelvész): Pihël, Kȧljju

Pihkva-järv (Pihkva-tó; Pszkovi-tó): Pihkvȧ– jerv

Piik, Paavo (költő): Pík, Pávo

Piip, Ants (békekötő, v. államelnök): Píp, Åntsz

Pikamäe, Arno (nyelvész): Pikȧmeë, Årno

Pikk Hermann (bástya): Pikk Hërmȧn

Pikkuus, Aavo (ol. bajnok): Pikkúsz, Ávo

Pilv, Aare (költő): Pilv, Árë

Pirita (városrész Tallinnban): Piritȧ

Pitka, Johan (ellentengernagy): Pitkȧ, Johȧn

Ploompuu, Tõnu (biológus): Plómpú, Tönu

Põhja-Tallinn (városrész): Pöhjȧ-Tȧljlinn

Põld, Laura (képzőművész): Pöld, Lȧurȧ

Põld, Peeter (tanár): Pöld, Pétër

Põldmäe, Alo (zenesz.): Pöldmeë, Ålo

Põllu, Ivar (zeneművész): Pöllu, Ivȧr

Põllu, Kalju (grafikus): Pöllu, Kȧljju

Põlluaas, Henn (rajztanár): Pölluász, Hënn

Põllumaa, Rein (orvos): Pöllumá, Rëjn

Põltsamaa (folyó): Pöltszȧmá

Põltsamaa (város): Pöltszȧmá

Põlva (város): Pölvȧ

Põlvamaa (megye): Pölvȧmá

Pomerants, Marko (miniszter): Pomërȧntsz, Mȧrko

Poolamets, Anti (jogász): Pólȧmëtsz, Ånti

Põõsaspea neem (félsziget): Pőszȧszpëȧ ném

Põõsaspea tulepaak (világítótorony): Pőszȧszpëȧ tulëpák

Poska, Jaan (polgármester, békekötő): Poszkȧ, Ján

Postimees (napilap): Posztimész

Praakli, Kristiina (nyelvész): Prákli, Krisztínȧ

Prangli (sziget): Prȧngli

Prozes, Jaak (történész): Prozësz, Ják

Puhatu (mocsár): Puhȧtu

Pukk, Arno (biológus): Pukk, Årno

Pullat, Raimo (történész): Pullȧt, Rȧjmo

Pulli (falu): Puljli

Purtse (falu, vár): Purtszë

Pusta, Karl Robert (külügyér): Pusztȧ, Kȧrl Robërt

Puu, Aarne (költő): Pú, Árnë

Puu, Aarne (műfordító): Pú, Árnë

Pühajärv (tó; Kaali; Kalli): Pühȧjerv (Káli; Kȧljli)

Pühajärve (falu): Pühȧjervë

Püssi (város): Püszjszi

Pütsep, Eduard (ol. bajnok): Pütszëp, Ëduȧrd

Püümann, Mait (békekötő): Püümȧn, Mȧjt

Raabe, Stephan (Tehvan, Ronga): Rábë, Stëfȧn

Raag, Raimo (nyelvész): Rág, Rȧjmo

Raat, Marko (filmrendező): Rát, Mȧrko

Rääts, Jaan (zenesz.): Rētsz, Ján

Rahnu, Leen (népességtudós): Rȧhnu, Lén

Rahvuslik Teataja (folyóirat): Rȧhvuszlik Tëȧtȧjȧ

Raid, Juku-Kalle (újságíró): Rȧjd, Juku-Kȧllë

Raidal, Martti (fizikus): Rȧjdȧl, Mȧrtti

Rakvere (város): Rȧkvërë

Rand, Anar (k. sz.): Rȧnd, Ånȧr

Randalu, Kristjan (zeneművész): Rȧndȧlu, Krisztjȧn

Randjärv, Laine (zenetudós): Rȧndjerv, Lȧjnë

Ränk, Gustav (néprajztudós): Renk, Gusztȧv

Rannap, Heino (zenetudós): Rȧnnȧp, Hëjno

Rannap, Jaan (író): Rȧnnȧp. Ján

Rannapungerja (falu): Rȧnnȧpungërjȧ

Rapla (város): Rȧplȧ

Raplamaa (megye): Rȧplȧmá

Ratas, Endel (hajógépész, ellenálló): Rȧtȧsz, Ëndël

Rätsep, Huno (nyelvész): Retszëp, Huno

Rätsep, Jüri (jogász): Retszëp, Jüri

Rätsep, Tõnis (színész): Retszëp, Tönisz

Raud, Kristjan (festőművész): Rȧud, Krisztjȧn

Raud, Piret (grafikus): Rȧud, Pirët

Raudalainen, Viia-Kadi (nyelvész): Rȧudȧlȧjnën, Víjȧ-Kȧdi

Raudoja, Ahto (néprajztudós): Rȧudojȧ, Åhto

Raudsepp, Anu (történész): Rȧudszëpp, Ånu

Raudsepp, Raul (vegyész): Rȧudszëpp, Rȧul

Raukas, Anto (geológus): Rȧukȧsz, Ånto

Raun, Alo (nyelvész): Rȧun, Ålo

Rauscher, Chilian (lelkész): Rȧusër, Hiliȧn

Rävälä, Andrus (költő): Revele, Åndrusz

Rei, August (v. államelnök): Rëj, Åuguszt

Reiman, Villem (lelkész): Rëjmȧn, Villëm

Reinsalu, Urmas (miniszter): Rëjnszȧlu, Urmȧsz

Remmel, Mart (nyelvész): Rëmmël, Mȧrt

Remsu, Olev (író): Rëmszu, Olëv

Reps, Mailis (jogász): Rëpsz, Mȧjljisz

Reval (Tallinn régi neve): Rëvȧl

Revala (ősi tartomány): Rëvȧlȧ

Riigikogu (észt országgyűlés): Rígikogu

Riisman, Mait (ol. bajnok): Ríszmȧn, Mȧjt

Rimmel, Rudolf (költő): Rimmël, Rudolf

Ristikivi, Karl (költő): Riszjtikivi, Kȧrl

Rohtmets, Indrek (biológus): Rohtmëtsz, Indrëk

Rõivas, Taavi (kormányfő): Röjvȧsz, Távi

Rõngu (körzet): Röngu

Rõngu (nagyközség): Röngu

Roos, Aarand (író): Rósz, Árȧnd

Rooste, Jürgen (költő): Rósztë, Jürgën

Ross, Jaan (zenetudós): Rossz, Ján

Ross, Kristiina (nyelvész): Rossz, Krisztínȧ

Roth, Johan Philipp (lelkész): Rót, Johȧn Filipp

Rõuge (falu): Röugë

Ruhja (város): Ruhjȧ

Ruhnu (sziget): Ruhnu

Rull, Toomas (zeneművész): Ruljl, Tómȧsz

Rumessen, Vardo (zeneművész): Rumësszën, Vȧrdo

Rummo, Paul-Erik (költő): Rummo, Pȧul-Ërik

Runnel, Hando (költő): Runnël, Hȧndo

Russow, Balthasar (évkönyvíró): Russzov, Bȧltȧszȧr

Ruud, Linda (költő): Rúd, Lindȧ

Ruus, Rein (sakkozó): Rúsz, Rëjn

Ruusmann, Ants (történész): Rúszmȧn, Åntsz

Ruutsoo, Rein (filozófus): Rútszó, Rëjn

Rüdmik, Helmut (lelkész): Rüdmik, Hëlmut

Rüütel, Arnold (v. elnök): Rűtël, Årnold

Rüütel, Hiie (fordító): Rűtël, Híjë

Rüütel, Ingrid (néprajztudós): Rűtël, Ingrid

Rüütli, Tarmo (edző): Rűtli, Tȧrmo

Rüütma, Tiina (nyelvész): Rűtmȧ, Tínȧ

Saagpakk, Paul F. (nyelvész): Szágpȧkk, Pȧul F.

Saar, Anti (író): Szár, Ånti

Saar, Enn (csillagász): Szár, Ënn

Saar, Indrek (miniszter): Szár, Indrëk

Saar, Mart (zenesz.): Szár, Mȧrt

Sääre (falu Hiiumaa szigetén): Szērë

Sääre (falu Kihnu szigetén): Szērë

Sääre (falu Saaremaa szigetén): Szērë

Saare-Lääne (történelmi egyházmegye): Szárë-Lēnë

Saaremaa (megye): Szárëmá

Saaremaa (sziget): Szárëmá

Saarevet, Feliks (jogász): Szárëvët, Fëliksz

Saari, Peeter (fizikus): Szári, Pétër

Saarma, Mart (biológus): Szármȧ, Mȧrt

Saat, Mari (író): Szát, Mȧri

Saebelmann-Kunileid, Aleksander (zenesz.): Szébëlmȧn-Kunilëid, Ålëkszȧndër

Saebelmann, Friedrich (zenesz.): Szébëlmȧn, Frídrih

Sagadi (falu): Szȧgȧdi

Saha-Loo (nagyközség): Szȧhȧ-Ló

Sakala (hetilap): Szȧkȧlȧ

Sakala (ősi tartomány): Szȧkȧlȧ

Sakala kõrgustik (dombság): Szȧkȧlȧ körgusztik

Saks, Ita (fordító): Szȧksz, Itȧ

Saks, Reti (grafikus): Szȧksz, Rëti

Saks, Valdur (biológus): Szȧksz, Vȧldur

Salasoo, Tiiu (nyelvész): Szȧlȧszó, Tíju

Salumäe, Erika (ol. bajnok): Szȧlumeë, Ërikȧ

Saluri, Rein (író): Szȧluri, Rëjn

Samarüütel, Mihkel (író): Szȧmȧrűtël, Mihkël

Sang, August (költő): Szȧng, Åuguszt

Sangla (mocsár): Szȧnglȧ

Sapar, Arvid-Ervin (fizikus): Szȧpȧr, Årvid- Ërvin

Sarapuu, Tiina (üvegművész): Szȧrȧpú, Tínȧ

Särg, Taive (nyelvész): Szerg, Tȧjvë

Sasko, Osvald (k. sz.): Szȧszko, Oszvȧld

Sauter, Peeter (író): Szȧutër, Pétër

Savisaar, Edgar (v. kormányfő): Szȧviszár, Ëdgȧr

Savisaar, Remo (természetfényképész): Szȧviszár, Rëmo

Schenkenberg, Ivo (pénzverő): Sënkënbërg

Sedrik, Meeli (nyelvész): Szëdrik, Méli

Seilenthal, Tõnu (nyelvész): Szëjlëntȧl, Tönu

Seljamaa, Julius (békekötő): Szëljȧmá, Juliusz

Selke, Tiina (zenetudós): Szëlkë, Tínȧ

Semper, Ene-Liis (látványtervező): Szëmpër, Ënë-Lísz

Semper, Johannes (költő): Szëmpër, Johȧnnësz

Sepp, Olav (sakkozó): Szëpp, Olȧv

Sester, Sven (miniszter): Szësztër, Szvën

Setumaa (történelmi tájegység): Szëtumá

Siig, Arvi (költő): Szíg, Årvi

Siilivask, Karl (történész): Szílivȧszk, Kȧrl

Siim, Margit (néprajztudós): Szím, Mȧrgit

Siim, Tõnis (k. sz.): Szím, Tönisz

Siimann, Mart (v. kormányfő): Szímȧn, Mȧrt

Siimets, Moonika (filmrendező): Szímëtsz, Mónikȧ

Siitan, Toomas (zenetudós): Szítȧn, Tómȧsz

Sikemäe, Ilmar (író): Szikëmeë, Ilmȧr

Sikkar, Johannes (v. kormányfő): Szikkȧr, Johȧnnësz

Silla, Priit (ellenálló): Szillȧ, Prít

Sillamäe (város): Szillȧmeë

Sindi (város): Szinydi

Sinijärv, Karl Martin (költő): Szinijerv, Kȧrl Mȧrtin

Sinimäed (mészkő dombvonulat): Szinimeëd

Sinimets, Ivar (műfordító): Szinimëtsz, Ivȧr

Sink, Kuldar (zenesz.): Szink, Kuldȧr

Sirk, Aavo (fizikus): Szirk, Ávo

Sirkel, Mati (műfordító): Szirkël, Mȧtyi

Sirp (hetilap): Szirp

Sisask, Urmas (zenesz.): Sziszȧszk, Urmȧsz

Skytte, Johan (kormányzó, rektor): Süttë vagy Szküttë, Johȧn

Šmigun-Vähi, Kristiina (ol. bajnok): Smigun-Vehi, Krisztínȧ

Smuul, Juhan (költő): Szmúl, Juhȧn

Sõjamäe (lakónegyed): Szöjȧmeë

Sokk, Tiit (ol. bajnok): Szokk, Tít

Sommer, Lauri (író): Szommër. Lȧuri

Soomere, Tarmo (mérnök): Szómërë, Tȧrmo

Soomets, Triin (költő): Szómëtsz, Trín

Soone, Einar (püspök): Szónë, Ëjnȧr

Soontagana (ősi kistartomány): Szóntȧgȧnȧ

Soopoolitse (ősi kistartomány): Szópólitszë

Soosaar, Mark (filmrendező): Szószár, Mȧrk

Soosaar, Sven-Erik (nyelvész): Szószár, Szvën-Ërik

Sootak, Indrek (Hargla, Indrek; író): Szótȧk, Indrëk (Hȧrglȧ, Indrëk)

Soots, Ants (zenetanár): Szótsz, Åntsz

Soots, Jaan (békekötő): Szótsz, Ján

Sõrve poolsaar (félsziget): Szörvë pólszár

Sööt, Karl Eduard (költő): Szőt, Ëduȧrd

Sööt, Margus (sakkozó): Szőt, Mȧrgusz

Speek, Peeter (újságíró): Szpék, Pétër

Stahl, Heinrich (nyelvész): Stál, Hejnrih

Staub, Madis (sakkozó): Stȧub, Mȧdisz

Strandman, Otto (v. államelnök): Strȧndmȧn, Otto

Stukolkin, Ivar (ol. bajnok): Sztukolkin, Ivȧr

Suija, Pärt (iskolamester): Szujjȧ, Pert

Suits, Gustav (költő): Szujtsz, Gusztȧv

Sumera, Lepo (zenesz.): Szumërȧ, Lëpo

Summatavet, Kärt (képzőművész): Szummȧtȧvët, Kert

Sundja, Lennart (művelődéspolitikus): Szunydjȧ, Lënnȧrt

Suuman, Alexander (költő): Szúmȧn, Ålëkszȧndër

Suur-Munamägi (csúcs): Szúr-Munȧmegi

Suur-Pakri (sziget): Szúr-Pȧkri

Suur, Kalju (fényképművész): Szúr, Kȧljju

Suure-Jaani (körzet): Szúrë-Jáni

Suure-Jaani (város): Szúrë-Jáni

Suuremõisa (falu Muhu körzetben): Szúrëmöjszȧ

Suuremõisa (falu Pühalepa körzetben): Szúrëmöjszȧ

Suursaar (sziget): Szúrszár

Suurväli, Piret (műsorvezető): Szúrvelji, Pirët

Süda, Peeter (zenesz.): Szüdȧ, Pétër

Sütiste, Juhan (költő): Szütyisztë, Juhȧn

Taara (pogány isten neve): Tárȧ

Tallinn (főváros): Tȧljlinn

Talsi, Eeva (zeneművész): Tȧlszi, Évȧ

Talts, Jaan (ol. bajnok): Tȧltsz, Ján

Talve, Ilmar (néprajztudós): Tȧlvë, Ilmȧr

Talve, Juhan Kristjan (álnév: Sinilind, Sirje; újságíró): Tȧlvë, Juhȧn Krisztjȧn

Talvik, Heiti (költő): Tȧljvik, Hëjti

Tamberg, Eino (zenesz.): Tȧmbërg, Ëjno

Tamm, Anne (nyelvész): Tȧmm, Ånnë

Tamm, Jaan (régész): Tȧmm, Ján

Tammaru, Tiit (földrajztudós): Tȧmmȧru, Tít

Tammik, Anneli (ékszerművész): Tȧmmik, Ånnëli

Tammsaare, Anton Hansen (író): Tȧmmszárë, Ånton Hȧnszën

Tampere, Herbert (zenetudós): Tȧmpërë, Hërbërt

Tamsalu, Rein (fizikus): Tȧmszȧlu, Rëjn

Tannberg, Tõnu-Andrus (történész): Tȧnbërg, Tönu-Åndrusz

Tarand, Andres (v. kormányfő): Tȧrȧnd, Åndrësz

Tarbatu (Tartu régi neve): Tȧrbȧtu

Tarmak, Jüri (ol. bajnok): Tȧrmȧk, Jüri

Tärn, Marti (zeneművész): Tern, Mȧrti

Tarto, Enn (munkás, ellenálló): Tȧrto, Ënn

Tartu (város): Tȧrtu

Tartumaa (megye): Tȧrtumá

Tarvastu (falu): Tȧrvȧsztu

Tasa, Toivo (nagykövet): Tȧszȧ, Tojvo

Tätte, Jaan (drámaíró, színész): Tettë, Ján

Taul, Anu (énekes): Tȧul, Ånu

Tavel, Lehte (i.-történész): Tȧvël, Lëhtë

Teataja (újság): Tëȧtȧjȧ

Teede, Andra (író): Tédë, Åndrȧ

Teemant, Jaan (v. kormányfő): Témȧnt, Ján

Tehvan, Ronga (paraszthős): Tëhvȧn, Rongȧ

Tertsius, Hans (parasztforradalmár):

Tërtsziusz, Hȧnsz

Thomson, Alexander Eduard (zenesz.): Tomszon, Ålëkszȧndër Ëduȧrd

Tief, Otto (v. kormányfő): Tíf, Otto

Tiislär, Kai (nyelvész): Tíszler, Kȧj

Tobias, Rudolf (zenesz.): Tobiȧsz, Rudolf

Toikka, Aare (színész): Tojkkȧ, Árë

Tõnisson, Aleksander (katonatiszt): Tönisszon, Ålëkszȧndër

Tõnisson, Jaan (v. államelnök): Tönisszon, Ján

Toolse (falu): Tólszë

Toomepuu, Jüri (katonatiszt): Tómëpú, Jüri

Toomet, Piret (nyelvtanár): Tómët, Pirët

Toomet, Tiia (író): Tómët, Tíjȧ

Toompea (Dómhegy): Tómpëȧ

Toomsalu, Ülo (nyelvész): Tómszȧlu, Ülo

Toonela (Másvilág): Tónëlȧ

Tootsen, Toivo (gyermekíró): Tótszën, Tojvo

Tormis, Veljo (zenesz.): Tormisz, Vëljo

Tõugu, Enn (infomérnök): Töugu, Ënn

Traat, Mats (író): Trát, Mȧtsz

Trass, Hans-Voldemar (biológus): Trȧszjsz, Hȧnsz-Voldëmȧr

Trossek, Andreas (művészettörténész): Trosszëk, Åndrëȧsz

Trummal, Vilma (történész): Trummȧl, Vilmȧ

Trummel, Asta (irodalomszervező): Trummël, Åsztȧ

Tsahkna, Margus (miniszter): Cȧhknȧ Mȧrgusz

Tširkova, Svetlana (ol. bajnok): Csirkovȧ, Szvëtlȧnȧ

Tubin, Eduard (zenesz.): Tubin, Ëduȧrd

Tulev, Toivo (zenesz.): Tulëv, Tojvo

Tulve, Helena (zenesz.): Tulvë, Hëlënȧ

Tulviste, Peeter (pszichológus): Tulvisztë, Pétër

Tuulik, Jüri (író): Túlik, Jüri

Türnpu, Konstantin (zenesz.): Türnpu, Konsztȧntyin

Tüür, Erkki-Sven (zenesz.): Tűr, Ërkki-Szvën

Ubar, Raimund-Johannes (infomérnök): Ubȧr, Rȧjmund-Johȧnnësz

Udam, Erik (villamosítási szakember, ellenálló): Udȧm, Ërik

Ugala (ősi tartomány, Ugandi): Ugȧlȧ

Ugala (színház): Ugȧlȧ

Ugandi (ősi tartomány): Ugȧndi

Uibo, Raivo (orvos): Ujbo, Rȧjvo

Uibo. Udo (fordító): Ujbo, Udo

Uibu, Jaak (orvos): Ujbu, Ják

Uluots, Jüri (v. kormányfő): Uluotsz, Jüri

Under, Marie (költő): Undër, Mȧrië

Undusk, Jaan (író): Unduszk, Ján

Ungari (Magyarország): Ungȧri

ungari keel (magyar nyelv): ungȧri kél

Unt, Mati (író): Unyt, Mȧtyi

Ustav, Mart (vegyész): Usztȧv, Mȧrt

Uudmäe, Jaak (ol. bajnok): Údmeë, Ják

Uusküla, Mari (nyelvész): Úszkülȧ, Mȧri

Uustalu, Tarmo (infomérnök): Úsztȧlu, Tȧrmo

Üdi, Jüri (író): Üdi, Jüri

Üksküla, Aarne (színész): Ükszkülȧ, Árnë

Ülemiste järv (tó): Ülëmisztë jerv

Ümera (folyó): Ümërȧ

Üprus, Avo (lelkész): Üprusz, Åvo

Vaarandi, Debora (költő): Várȧndi, Dëborȧ

Vääri, Eduard (nyelvész): Vēri, Ëduȧrd

Vabar, Sven (kritikus): Vȧbȧr, Szvën

Vadi, Urmas (író): Vȧgyi, Urmȧsz

Vaga, Voldemar (művészettörténész): Vȧgȧ, Voldëmȧr

Vaher, Berk (író): Vȧhër, Bërk

Vähi, Peeter (zenesz.): Vehi, Pétër

Vähi, Tiit (v. kormányfő): Vehi, Tít

Vahter, Artur (karvezető): Vȧhtër, Årtur

Vahtra, Anu (képzőművész): Vȧhtrȧ, Ånu

Vahtra, Tuuli (sakkozó): Vȧhtrȧ, Túli

Vaiga (ősi kistartomány): Vȧjgȧ

Vaik, Mait (zeneművész): Vȧjk, Mȧjt

Väike-Maarja (nagyközség): Vejkë-Márjȧ

Väike-Pakri (sziget): Vejkë-Pȧkri

Vaiksoo, Jaanus (gyermekíró): Vȧjkszó, Jánusz

Väina (Daugava; Nyugati-Dvina; folyó): Vejnȧ

Vainikko, Gennadi (matematikus): Vȧjnikko, Gënnȧdi

Vaino, Karl (kommunista vezető): Vȧjno, Kȧrl

Valga (város): Vȧlgȧ

Valgamaa (megye): Vȧlgȧmá

Valge, Jaak (történész): Vȧlgë, Ják

Valgus (könyvkiadó): Vȧlgusz

Väli, Voldemar (ol. bajnok): Velji, Voldëmȧr

Väljal, Silvi (grafikus): Veljjȧl, Szilvi

Väljas, Vaino (kommunista vezető): Veljjȧsz, Vȧjno

Vallak, Peet (újságíró): Vȧllȧk, Pét

Vallik, Aidi (író): Vȧljlik, Åjdi

Vallikivi, Tiina (író): Vȧljlikivi, Tínȧ

Vallimägi (várhegy Paide városában): Vȧljlimegi

Vallimägi (várhegy Rakvere városában): Vȧljlimegi

Valt, Lembit (tudománytörténész): Vȧljt, Lëmbit

Valter, Edgar (képzőművész): Vȧltër, Ëdgȧr

Valton, Arvo (író): Vȧlton, Årvo

Vana-Kastre (falu): Vȧnȧ-Kȧsztrë

Vanamõisa (falu): Vȧnȧmöjszȧ

Vanemuine (dalisten): Vȧnëmujnë

Vanemuine (színház): Vȧnëmujnë

Vanja, Rein (k. sz.): Vȧnjȧ, Rëjn

Varblane, Urmas (közgazdász): Vȧrblȧnë, Urmȧsz

Vares, Johannes (v. kormányfő, költő): Vȧrësz, Johȧnnësz

Vasar, Eero (orvos): Vȧszȧr, Éro

Vassiljev, Rannar (miniszter): Vȧsziljëv, Rȧnnȧr

Veerpalu, Andrus (ol. bajnok): Vérpȧlu, Åndrusz

Veidemann, Rein (író): Vëjdëmȧn, Rëjn

Veiderma, Mihkel (vegyész): Vëjdërmȧ, Mihkël

Velliste, Trivimi (nyelvtanár): Vëllisztë, Trivimi

Velsker, Mart (i.-történész): Vëlszkër, Mȧrt

Veski, Johan Voldemar (nyelvész): Vëszjki, Johȧn Voldëmȧr

Veskis, Leidi (műfordító): Vëszjkisz, Lëjdi

Vetemaa, Enn (költő): Vëtëmá, Ënn

Vettik, Tuudur (zenesz.): Vëtytik, Túdur

Vihalemm, Arno (költő): Vihȧlëmm, Årno

Vihmand, Mari (zenesz.): Vihmȧnd, Mȧri

Viiding, Juhan (költő): Víding, Juhȧn

Viires, Ants (néprajztudós): Vírësz, Åntsz

Viires, Piret (i.-történész): Vírësz, Pirët

Viitol, Livia (költő): Vítol, Liviȧ

Viitsoo, Tiit-Rein (nyelvész): Vítszó, Tít-Rëjn

Vikerkaar (folyóirat): Vikërkár

Viks, Ülle (nyelvész): Viksz, Üllë

Vilde, Eduard (író): Vildë, Ëduȧrd

Viljandi (város): Viljȧndi

Viljandimaa (megye): Viljȧndimá

Villems, Richard (fizikus): Villëmsz, Rihȧrd

Viller, Leo (k. sz.): Villër, Lëo

Vilms, Jüri (jogász): Vilmsz, Jüri

Vilo, Jaak (infomérnök): Vilo, Ják

Vind, Meelis (zeneművész): Vinyd, Mélisz

Vint, Tõnis (rajzművész): Vinyt, Tönisz

Virginius, Andreas (bibliafordító): Virginius, Åndrëȧsz

Virumaa (ősi tartomány): Virumá

Visnapuu, Henrik (költő): Visznȧpú, Hënrik

Vissel, Anu (néprajztudós): Visszël, Ånu

Vjatško (fejedelem): Vjȧcsko

Võhandu (folyó): Vöhȧndu

Vohnja (falu): Vohnjȧ

Võlla (mocsár): Völlȧ

Volmer, Arvo (karmester): Volmër, Årvo

Võnnu (Cēsis, város): Vönnu (Cészisz)

Võnnu (falu): Vönnu

Võnnu (kisváros): Vönnu

Vooglaid, Varro (jogász): Vóglȧjd, Vȧrro

Vormsi (sziget): Vormszi

Võrtsjärv (tó): Vörtszjerv

Võru (város): Vöru

Võrumaa (megye): Vörumá

Walter, Hannes (hadtörténész): Vȧltër, Hȧnnësz

Warma, Aleksander (v. kormányfő): Vȧrmȧ, Ålëkszȧndër

Wiedemann, Ferdinand Johann (nyelvész): Vídëmȧn, Fërdinȧnd Johȧn

Wiiralt, Eduard (grafikus): Vírȧlt, Ëduȧrd

Wilde, Peter Ernst (orvos): Vildë, Pëtër Ërnszt

Wulff-Õis, Gustav (költő): Vulf-Öjsz, Gusztȧv

Zobel, Martin (környezettudós): Szobël, Mȧrtin

.

.

A MAGYAR–ÉSZT NYELVROKONSÁGRÓL

VÁZLAT

Milyen az észt nyelv? Füleljünk csak bele a rádió vagy tévé adásába: Távolról hallva mintha magyarul beszélnének. Közelebbről kellemesen hangzós, változatosan hullámzó, tagolt az észt beszéd. 100 magánhangzójára 117 mássalhangzó jut (finn: 96, olasz: 108, magyar és francia: 141, orosz: 150, német: 177). A beszéd finom árnyalatait persze tanulnia kell az érdeklődőnek: az õ hang szokatlan a kezdőknek. Az I., II. és III. hosszúságra meg a változatos névszóragozás-ra oda kell figyelni. Az észt nyelv a társadalmi élet és az oktatás minden területén teljes jogú.

.

Szembeállítás helyett összeegyeztetés

Senkinek az érzékenységét, jogos büszkeségét (vagy egyéni hitét?) nem akarom megsérteni.

A magyar nyelv rokonságát az újkori nyelvtudomány kutatta ki a XVIII. századtól, egyre bővülő ismereti-bizonyító anyaggal. Remélem, elfogadhatjuk, hogy ilyen fontos ügyben egyéni vonzalom vagy rövid távú pártérdek nem dönthet, mert a nyelvrokonság tudományos kérdés.

Mi az igaz, mi a hamis? A tudományos állásponttal szemben éles bírálatokat fogalmaznak meg a különféle kutatók, különösképpen a műkedvelők. Burjánzanak az elméletek. Vegyünk két példát: az etruszk és az egyiptomi nyelvet (nem azonos az arabbal). Az etruszk nyelv „indoeurópai jellegű, hajlító nyelv” – Fehér Bence szíves szóbeli közlése szerint. A kiváló tudós, latintanár, költő-író-műfordító maga is írt etruszk nyelvű (!) verset. Az egyiptomi nyelvet is tanulmányozhatjuk valamennyire, ha megismerkedünk a görög betűs kopt ábécével: nyugodtan vegyük kézbe a kiváló kopt nyelvtanokat! Tehát a közember számára elérhetetlenebb írásrendszerű nyelvekről, szövegekről könnyedén kimondatik: ősmagyar.

A tudományban mindig akadnak fehér foltok. A finnugor-uráli nyelvtudomány és az őstörténetírás szintén fejlődik, képviselőik között viták zajlanak, új feltevések kerülnek elő.

A nyelvrokonság nem azonos a vérségi (genetikai) rokonsággal. A svéd nyelv is nyelvrokona az olasznak, a német távolabbi nyelvrokona a cigány nyelv. Kis létszámú nép képes növekedni s megerősödni. „Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” (Berzsenyi Dániel)

A művelődési kapcsolatok, hatások minden nép életében szerteágazóak. Lehetnek állandó, de gyorsabban változó elemek. Léteznek ősi elemei a magyar népzenének, néprajzi műveltségünknek, de ezek kiegészülnek, módosulhatnak is. Már elég jól el tudjuk különíteni, melyik művelődési elemünk honnan ered: belső keletkezésű vagy máshonnan való. Természetesen mindezek már sajátosan magyar kincsek.

Nemzeti történelmünk ó- és újabb törökségi szálai (avar, onogur, kazár, türk, besenyő, kun) erős nyomot hagytak műveltségünk szőttesében. Ezt nem szabad tagadnunk: komolyan veendő az Attila-hagyomány avar szála (Ekkehard), a rovásírás eredete (blak-bulak), Anonymus és Kézai Simon munkássága, az avar koriak továbbélése, a szláv orrhangú mássalhangzók átvételének időrendje, Árpád honfoglalóinak északi útvonala és gyors haladása, létszámuk – ahogy Makkay János áttekinti a többi között Indul a magyar Attila földjére (2009) című kötetében.

Ne szégyenkezzünk történelmi teljesítményünk miatt. Nem vagyunk kicsik, hanem nagyok, s dolgozzunk tovább a jövőért. Tessenek befáradni a könyvtárba, illetve föllépni a világhálóra!

.

A magyar–észt nyelvrokonság: szabályos változások, toldalékok, szókincs

Az észt és magyar a finnugor fa két szélső ágának tekinthető. Egymás nyelvét nem értjük, mégis sok a közös vonásunk. Lássuk a legfontosabbakat:

– A nyelvek hangállománya közötti kapcsolat. Az észtben is megvolt valamikor a magánhangzó-harmónia, a hangrendi illeszkedés, mára azonban a toldalékok egyalakúak lettek.

– Nagyon fontos jelzések a szabályos hangmegfelelések és hangváltozások: p–f, k-h stb.

– A szerkezeti egyezések, hasonlóságok. Az észt is toldalékoló nyelv (agglutinatio), bár érdekes módon a finnel összevetve egyre inkább hajlító nyelvvé alakul át (flectio).

– Az észt szóképzés igen gazdag.

– Az ige- és főnév-toldalékolás közös eredetű toldalékai kiemelkedően bizonyító erejűek.

– A hangsúly a szó első szótagára esik, s mellékhangsúly a 3. szótagra (az idegen szavak hosszú magánhangzóit kivéve). (Bár ez egy-egy nyelv életében módosulhat.)

– A meglehetősen szabad szórend.

– Egyik fő bizonyíték a mintegy 200 közös eredetű szó – köztük elemi és gyakori szavak.

 .

 

Közös eredetű toldalékok

.

Igék

Igei módjelek

Közös, hogy a kijelentő módnak sem az észtben, sem a magyarban nincsen jele.

Feltételes mód. A magyar -na/ne/ná/né jel az észtben is megvolt valamikor; a finnben mint a lehetőségi mód jele szerepel.

Igeragozás

A jelen idő ragjai azonos eredetűek 1. és 2. személyben: teszem – teen, teszünk – teeme

teszed – teed, tesztek – teete

Érdekes, rejtett jelzés, hogy az adunk – anname(k), teszünk – teeme(k) igealakok végén régen ugyanaz a -k szerepelt a többes szám jeleként. A magyarban ez a rag eredetileg -muk/mük volt.

Múlt idő jele (a magyarban: elbeszélő múlt, az észtben egyszerű múlt)

A magyar -á, -é időjel (régen: -ei) és az észt -i időjel a régi –j múltidőjelből ered.

Elbeszélő múlt (magyar) – Egyszerű múlt (észt) (Itt egyébként az igei személyragok is ősiek.)

nézém – nägin, nézéd – nägid, nézé –nägi nézénk – nägime, nézétëk – nägite, nézék – nägid

Igenevek

A magyar határozói igenév és az észt folyamatos melléknévi igenév azonos eredetű:

élve, élvén – elav (= élő)

Befejezett melléknévi igenév: volt – olnud Az észt -n közös a -ni főnéviigenév-képző -n-jével.

.

Névszók

Névszóképzők Lássunk néhányat!

-d: harmad – kolmand-, negyed – neljand–

-k: maradék, játék; söök (= étel, evés), tulek (= jövetel), lugemik (= olvasókönyv)

-kond – had; gyűjtőnév, példák: maakond – megye, naiskond – női csapat, perekond – család

-m képző: álom – unelm

Névszójelek

Többesjel

Az -i többesjel valamikor -j volt. Az észtben a birtokos esetben (genitivus), részelő esetben (partitivus) és több névszóesetnél találkozunk a közös eredetű, a magyar -i birtoktöbbesítő jelnek megfelő -i-vel:

fészek – pesa; fészkeim; fészkekben – pesis (vagy: pesades)

A melléknév fokozása

Közös eredetű a magyar -bb középfokjel és az észt -m középfokjel: uuem – újabb.

Névszóragok

Alanyesetben (nominativus) nincsen külön végződése sem a magyar, sem az észt főnévnek.

Az ősi -na/-ne a magyarban -n/on/-ën/ön helyhatározórag (superessivus) és -an/en módhatározórag (modalis-essivus), míg az észtben -na állapothatározó (essivus). Példák: vőn, házon, kézën, övön és väina – vőként, kojana – házként, käena – kézként, vööna – övként.

A -ban/ben ragunk (régen: belën) közös eredetű az észt -s raggal, mindkettő helyhatározórag (inessivus). Az észt -s a régi -sna toldalékból fejlődött ki. Példa: kézben – käes.

A magyar -tól/től helyhatározórag (ablativus) a tő szavunkból alakult ki: tő – tüvi.

Közös eredetű -nál/-nél helyhatározóragunk (adessivus) az észt -l helyhatározóraggal (adessivus), az -lna régi finnségi toldalékból való: övön – vööl, halon – kalal, nőnél – naisel.

A -t tárgyrag az ősi -t helyhatározóragból alakulhatott ki vagy a mutatónévmásból: az – too, mely kapcsolatos túl, tova határozószavainkkal.

Az említett -t rag (locativus) van meg a Vácott, Pécsëtt, Győrött, Kolozsvárt alakokban, az észtben az -lt helyhatározóragban (ablativus): nőről – naise pealt; lehallgatás – pealtkuulamine.

Birtokos személyragok

Eredetileg az észtben is megvoltak az ősi, közös eredetű birtokos személyragok (ahogy a finnségi nyelvek többségében). Jelenleg birtokos névmásokat használnak, melyek szintén közös eredetűek a magyar személyes névmásokkal és az igei, valamint birtokos személyragokkal is:

kezem – mu käsi, kezed – su käsi, kezünk – meie käsi, kezetek – teie käsi

.

Egyéb nyelvtani sajátosságok

– A főnévnek nincsen neme a magyarban, s az észtben sincs.

– Az észtben nincsen birtoklást kifejező ige. A magyarhoz hasonlóan fejezik ki: nekem, neked, neki, nekünk, nektek, nekik van – mul, sul, temal, meil, teil, nendel on.

– A jelzők előzik a jelzett szót: hubane väi – sovány vő; naise käsi – a nő keze.

– A számnévi jelző után egyes szám áll: három fiú – kolm poega.

– Érdekes és ősiségről árulkodik a páros testrészek finnugor jellegű megnevezése egyes számmal: jalgsi (lábon) – gyalog; pooljalg (mosdókagyló tartórésze) – félláb; poolkäsitsi – félkézzel; poolsilm (csónak tattükörnyílása) – félszem. Ugyanígy ősrégi a kala püüdma – halászik; pohlale minema – áfonyázni megy (áfonyára) kifejezések egyes száma.

– Az alany és állítmány egyeztetése számban és személyben (kivétel: on – van, vannak).

.

Észt–magyar közös eredetű szavaink

A szófejtés tudománya szerint a mintegy 660 finnugor eredetű szavunkból körülbelül 200 található meg az észt nyelvben is. 150 egészen biztos szófejtést és 54 nem egészen biztos vagy kétes szófejtést állítottam csoportokba. Nem kevés ez a mennyiség, hisz minden szó mögött további képzett vagy összetett szavak állnak. Érdekes, hogy magyar–finn szóegyezésből 263-at, magyar–manysiból 379-et, magyar–hantiból 348-at tart számon a finnugor nyelvtudomány.

A magyar ábécé sorrendjében szerepelnek az észt szavak magyar megfelelőikkel. Egy szótő egyszer szerepel, nagyon kevés kivétellel.

Az észt igéknek a töve szerepel, ezt ragozhatjuk. Például: ela- – él-; elan – élek.

Rokonságnevek (6 + 1)

ema (anya) – emse, Emese

isa (apa) – ős

minia – meny

naine – nő

poeg – fiú, fi

veli (fiútestvér. fivér) – -val, -vel (?)

väi – vő

Névmások, kötőszavak (14)

enese (maga) – ő, ön

et (hogy) – ez, ide, itt

kes – ki

kuidas – hogyan

kus – hol [ugyanebből a tőből: kui (ha, mint), kuid (de), kumb (melyik), kunagi (valamikor)]

meie, me – mi (személyes névmás)

mina, ma – én

mis – mi (kérdő névmás)

mööda (mentén, mellettgf) – meg, még, mögé

muu – más

sina, sa – te

teie, te – ti

tema (ő) – té(tova)

too (az) – túl, to(va)

Az emberi test (23 + 6)

aju – agy (?)

ige – íny

jalg (láb) – gyalog

jäse (tag) – íz (végtagrész)

kaenal – hón(alj) (?)

käsi – kéz

keha (test) – kégy (kör), kegyelet

(szivárvány) (?)

kumm (boltív) – homlok

kusi – húgy

küünar (régi hosszúság-mértékegység) –

könyök

leil (gőz, huzat) – lélek

maks – máj

mälv (begy, mellehúsa) – mell (?)

nälv (nyelvjárási: tajték, nyál) – nyelv; továbbá:

nälpa- – nyalogat (nyelvel) (?)

nõle- – nyál

õlg (tárgyeset, birtokos eset: õla) – váll

pask – fos

pea, pää – fej, fő

pii – fog (fn)

sapp – epe

silm – szem

soon (ér, ín) – ín

suu – száj

säär (lábszár) – szár

süda – szív (főnév)

süli – öl (főnév)

turi (nyak, tarkó) – tarja (?)

üdi – velő

veri – vér

Számnevek (8)

kaks (részelő eset: kaht) – két, kettő

kolm – három

neli – négy

viis (részelő eset: viit) – öt

kuus (részelő eset: kuut) – hat

sada – száz

esimene – első, elő

teine (második) – túl, tova

Élelem (5 + 1)

hapu – savanyú (?)

leem (leves) – lé, leves

mesi (mesilane = méh) – méz

muna (tojás) – mony (tojás)

pala (darab, falat) – falat

või – vaj

Természeti jelenségek, évszakok (13 + 4)

aas (rét) – aszó (száraz völgy) (?)

iga (kor) – év

jää – jég

jõgi (folyó) – jó (folyó)

koit – hajnal

kuru (zug, szoros) – horhó (mélyút,

vízmosta mélyedés)

kuu (égitest) – hó(nap), hold

lumi (hó) – lom (dér, latyak) (?)

mets (erdő) – messze (?)

öö – éj

pilv – felhő, felleg

soo (mocsár) – tó

sügis – ősz

talv – tél

tõug (nyári termés) – tavasz

valge (fehér, világos) – villám (?)

vesi – víz

Növények, állatok (15 + 10)

hiir – egér

kala – hal (főnév)

kiisk (halfajta) – kisz, küsz (halfajta) (?)

kusilane (nyelvjárási) – hangya

küü (nyelvjárási: lábatlan gyík) – kígyó (?)

lind (madár) – lúd (?)

nugis – nyuszt

õõs (üreg, odú) – odú (?)

paju (fűz) – fagyal (?)

pääsu, pääsuke – fecske

pesa – fészek

pohl (vörös áfonya) – bogyó (?)

pung (rügy,bimbó) – bog (?)

puu – fa

püü (fajd) – fogoly

rebane (róka) – ravasz, róka (?)

sarv – szarv

säinas – őn (halfajta)

seen (gomba) – szén (tapló) (?)

siil – sün, sül

soomus (pikkely) – csomó

täi – tetű

tutkas (madárfaj: pajzsos cankó) – tőgy (?)

tüvi – tő

vares – varjú

Anyagok, tárgyak (15 + 3)

kale (kalevõrk; halcsapda) – háló (?)

kivi – kő

koda – ház

kolu (tölcsér alakú tartály malomban) – halok

(háromszög-bevágás fatörzsön)

kurn (szűrő) – horony (bemélyedés)

lõugas – lyuk

lüsi (kaszanyél) – nyél

nool – nyíl

ora – ár (hegyes végű lyukasztó eszköz)

pada – fazék

peel (létrarúd, vitorlarúd) – fél (ajtófélfa) (?)

pori (sár) – por (?)

sõlm – csomó

tera (él, penge), teras (acél) – tőr

väits (kés) – véső

vask (réz) – vas

voodi – ágy

vöö – öv

Ősi vagy fontos igék (40 + 17)

ela- – él

ime- – emik (szopik), emlő

joo- – iszik

kadu- (eltűnik, meghal) – hagy

kamar (disznóbőr) – hámlik (?)

kee- (fő, forr) – köved, köveszt (puhára fő[z])

keera- (forgat, hajlít, csavar) – kerül (?)

kerja- (koldul) – kér

koole- (nyelvjárási) – hal (ige)

kulge- – halad

kulu- (elfogy, elkopik, eltelik) – hullik (?)

kummardama (meghajol) – homorú (?)

kuule- – hall (?)

kütke (szarvasmarha béklyója) – köt

lee- (lesz, valószínűleg lesz) – lesz

leia- – lel

loe- (olvas, számol) – olvas (?)

löö- (üt, lő) – lő

lükka- – lök

minema – menni

mõista- (ért, felfog) – mutat (?)

mõse- (nyelvjárási) – mos

näge- (lát) – néz

neela- – nyel

nooli- – nyal

nügi- (lassan mozdítva tol) – nyű (ige) (?)

ol- (a létige töve) – vol- (a „van” tőváltozata)

on – van (létige)

pakata- – fakad (?)

pelga- – fél (ige)

pooma (felakaszt) – fog (ige)

põle- (nyelvjárási: pala-) (ég; ige) – fagy (ige)

poe-, puge- (belopózik) – bújik

punu- – fon

puserda- – facsar

puuri- – fúr

rakenda- (alkalmaz; finnül épít) – rak

rebi- (tép, szakít) – reped

sora- – csorog (?)

söö- – ëszik

sula- – olvad

suru- (nyom, szorít) – szúr

sünni- – ellik (?)

tapa- (öl) – tapod (?)

tardu- (megmerevedik, -alvad, elzsibbad) – tart (?)

tee- – tesz

tera (él, penge), teras (acél) – tőr

tõi- (hoz) – tojik

tule- (jön) – talál (?)

tunne-, tund-, tun- (érez, tud, ismer) – tud

tungi- (behatol, benyomul) – dug (?)

uju- – úszik

valgu- (ömlik, omlik) – válik (?)

vanu- (összegubancolódik, összenyomódik) – ványol (?)

vea-, veda- (vezet, húz, szállít) – vezet

vesta- (farag, vés, elmond elbeszél) – vés

vii- – visz

Egyéb szavak (11 + 12)

ala – al-, alsó

aru (ész, megértés) – ár, áru

arv (szám) – ár, áru

esi – elő-

hubane – sovány

hüvä, hea (jó) – ig(en) (?)

kebja (fürge, könnyű) – kevés (?)

kere (törzs, test) – körül

kisa (kiáltás, zaj) – küzd (?)

kisa (horog csúcsának az oldala) – kísál (nyelvjárási: felbosszant, veszekedik) (?)

koll (manó) – hagy(máz) (?)

-kond (gyűjtőnévképző) – had

kupp (daganat, dudor, göb) – hupolyag (hólyag, kelés) (?)

muru- (murumüts = sávozott sapka) – mar (ige) (?)

nimi – név

orb (birtokos eset: orvu) – árva

osa (rész) – oszlik (?)

puna (pír) – fan

sepp (kovács) – szép (ügyes) (?)

sõida- (utazik) – zaj (?)

täis (teli, tele, teljes, egész) – tele (?)

tüma (lágy, ingoványos, szurok) – enyv (?)

uus – új

.