Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

Biztonságban van-e Észtország? II. rész – Hannes Hanso tájékoztatója a MÉT-ben: „A helyzet folyamatosan változik…”

.

F i n n u g o r    F i gy e l ő

.

1. Békeóhajtó bevezetés. Az erőszak meghaladása – az egyéni és közösségi szinten át a Föld-méretig

A próféták álma: kardból ekevas!

ekevassá kovácsolják kardjukat,… …nad taovad oma mõõgad sahkadeks

(Iz 2,4b; Js 2,4b)

Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért,…

Aga mina ütlen teile: armastage oma vaenlasi ja palvetage nende eest, kes teid jälitavad…

(Mt 5,44)

Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket,

áldjátok azokat, akik átkoznak titeket, imádkozzatok azokért, akik gyötörnek titeket!

…armastage oma vaenlasi, tehke head neile, kes teid vihkavad, õnnistage neid, kes teid neavad, palvetage nende eest, kes teid kimbutavad.

(Lk 6,27–28)

A békességteremtés gondolata, az erőszak elleni küzdelem végigkíséri az emberi történetet. A híres izajási jövendölés kifejezi az örök emberi vágyat, a béke, sőt a világbéke óhajtását… Izajás és Mikeás próféta annak idején várta és előre jelezte a messiási kort, az örök béke időszakát. [1]

Aztán Jézus fölléptével forradalminak nevezhető, új üdvtörténeti korszak köszöntött be. Jézus Krisztus határozottan szembeszállva a szemet szemért elvvel egészen új erkölcsöt hirdet, tényleges felszólítással, jelesül: az ellenségszeretetet! A hegyi beszédet (Mt) és a ,,mezei” beszédet (Lk) sokan sokféleképpen magyarázták és magyarázzák. [2] De hogy a békességteremtés-erőszak kettőse kulcskérdése az emberiségnek, azt – legyen az hivő vagy nemhivő, bármilyen beállítottságú vagy rangú emberfia – senki sem tagadhatja.

Persze, a lélektanból, a történelemből és az élővilágban tapasztaltakból levezethető az erő alkalmazása. De az erőszakot, durvaságot egészséges lelkülettel el nem fogadjuk – különösen akkor ha rajtunk gyakorolják. De az erőszaktevő is sérül: jobb esetben lelkiismeret-furdalása lesz. Ha pedig nem, lelke kiég, eldurvul, boldogtalansága előre borítékolható.

Sajnos, talán azt sem tudjuk eldönteni, melyik a riasztóbb: az egyéni basáskodás, kegyetlenkedés az embertárssal szemben – vagy a nagyobb csoportok, különösen az államok erőszak-alkalmazása.

Pedig rendelkezésünkre áll számos békés megoldás, bevált béketeremtő gyakorlat, a tudomány megannyi eredménye. Történelmi példák biztatnak bennünket: lehetséges a tényleges békés egymás mellett élés – a javak, erőforrások méltányos használata, az osztozás szellemétől kísérve. Egyéni, csoportos-közösségi és bolygóméretben egyaránt!

.

2. Annyi a hír meg a „hír”! Hogy jövök én ehhez…?

…hogy biztonsági kérdésekben megnyilatkozzam? Hiszen nem áll rendelkezésemre bizalmas jelentések garmadája, a számtalan szállongó értesülést képtelenség magas szinten összegezni stb. Mégis érdemes néhány fontos kérdést mérlegre tennem – az egyetemen történt tájékoztatás alapján.

Nos, csapjunk bele a lecsóba! Ezúton tudatom az érdeklődőkkel (és nem érdeklődőkkel, csak éppen olvasókkal): Jelenleg nincsen világháborús helyzet. Hogy honnan veszem ezt? Neves szakértők jelentették ki az egyik Kossuth Rádiós vitaműsorban. És Oroszország nem is fogja megtámadni Észtországot. (Ezt meg az egyik biztonságpolitikai szakértő említette.)

Pedig szinte mindennaposak a meglepő, sőt riasztó hírek: a három balti állam mint a NATO leggyengébb láncszemei, légtérsértés, közelrepülés, hajóvonulás, tengeralattjáró-bujkálás, csapatösszpontosítás, Iszkander-rakéta (békés szkanderozás helyett…), emberrablás és „célzott” fogolycsere (Eston Kohver emlékezetes esete), észt „játéktank” kifejlesztése, radarvisszaverő szövet, NATO-csapatok várható érkezése a három balti országba, különleges amerikai egység ott tartózkodása, vegyes (hibrid) háború, „zöld emberkék (méhecskék)” veszélye, oroszországi gyerekkiképzés, finn és svéd katonák észtországivendégségben”, Oroszország „hatása” Svédországra, Svédország a Balti-tengeri kábelrendszer „felügyelője”, az észt nemzetőrök (kaitseliitlased) működése, a Tartui Béke Megőrzése Társaság (Tartu Rahu Põlistamise Selts) perrel igyekeznék szembeszállni a határmódosítással stb., stb. [3]

.

3. Az ENSz „átemelte” Észtországot!

A hírek tallózgatása közepette elcsodálkoztam, s közbevetőleg, pihenésképpen megosztom Önökkel, veletek a legújabb – számomra inkább furcsa, mint érdekes – értesülést: Az ENSz Kelet-Európából Észak-Európához (vagyis a skandináv országokhoz) sorolta át, „helyezte át” Észtországot meg az alatta fekvő Lettországot, Litvániát. Rendben, ésszerű döntés – hiszen gazdaságilag, a pénzintézetek révén is Északhoz kapcsolódik Észtföld. Nyelvileg meg a finnek a testvérnép.

Viszont mégiscsak bosszankodtam, miután megnéztem magunkat is. Ugyebár Európa az Urál hegységig tart. Jókora terület ez, bizony. Sajnálatos, de az ENSz Kelet-Európa és Nyugat-Európa közé nem volt képes beiktatni Közép-Európát, hanem a nyugati–keleti határt az alábbi országoknál húzta meg:

német–lengyel, német–cseh és osztrák–magyar határ.

Pedig könnyen meg tudjuk állapítani, hogy hol húzódik Közép-Európa határvonala, nevezetesen a görögkeleti (ortodox) és katolikus-református vallásterület megközelítő határán:

a lengyel–fehérorosz, lengyel–ukrán határon és Nagy-Magyarország keleti határán (máskülönben Románia magát a Balkánhoz sorolja).

Nos, hiányolom Közép-Európát, azaz nagyjából a Monarchia területének megfelelő beosztást: Ausztria, Nagy-Magyarország benne Szlovákiával és Horvátországgal (nem „déli” ország), Szlovénia (ez sem „déli”), Lengyelország, Csehország (Svájccal).

De hát ne várjunk sokat az ENSz-től, 1956-ban is felemás módon segített (a kitűnő dán ember, Povl Bang-Jensen, az Ötös Bizottság másodtitkára állt ki mellettünk, akinek aztán ezért golyó röpült a fejébe…).

.

4. Gondolatok, benyomások – Hannes Hanso a Magyar–Észt Társaságban

Hannes Hanso volt honvédelmi miniszter, jelenleg honvédelmi bizottsági elnök: „A helyzet folyamatosan változik…”

2016. december 8-án ritka vendégek érkeztek az ELTE BTK Finnugor Tanszékére. A magyar nagykövetség 2014-es balfék bezárása után (és Eiki Nestor házelnök tavaly előtti, 2015-ös fontos kapcsolatújító látogatását követően) újra magas rangú észt küldöttség jött Budapestre. Hannes Hanso észt országgyűlési képviselő (Szociáldemokrata Párt), az észt országgyűlés, a Riigikogu Honvédelmi Bizottságának elnöke szabadon beszélve ismertette Észtország biztonsági helyzetét és a jelenlévők kérdéseire biztató válaszokat adott – munkatársai csak elvétve szóltak bele a beszélgetésbe. [4]

.

5. Nyugtalanító szembenállás

Hannes Hanso bizottsági elnök úr előadásában kifejtette, hogy Észtország „piiririik”, azaz határállam (ejtsd: pírirík), a védelmi és az európai szövetség keleti országa (Finnországgal és Lettországgal együtt). NATO- és EU-tagsága, valamint nyugati elkötelezettsége az észtországi pártpolitika fölött áll. (Azt azért hozzátenném, elég sokan EU-ellenesek Észtföldön is.) Bár meglepetésre leváltották a Rõivas-kormányt, de az észt biztonság- és külpolitikában nincs változás.

Az elmúlt évek eseményei után (grúziai háború, a Krím-félsziget visszacsatolása, kelet-ukrajnai harcok) már hisznek az észteknek a nyugati vezetők. Az észtek szerint nem szabad véleménykülönbségnek lennie a NATO-, illetve EU-tagok között. A 2016. júliusi varsói NATO-csúcson megvalósult ez a véleményegység.

Észtország teljesíti anyagi természetű kötelezettségét is, s éves nemzeti terméke (GDP-je) 2 %-ánál is többet költ honvédelemre, ez jelenleg kb. 477 millió euró. Észt katonák 9 színhelyen működnek mint békefenntartók (Koszovó, Afganisztán, Irak, Libanon, Mali, Szíria-Izrael, Földközi-tenger).

Az észt állandó hadsereg 3300 fő, őket egészíti ki a 3200 sorozott katona (8–11 hónapos szolgálattal). Válsághelyzetben 21 000 katonával számolnak. A Védelmi Szövetség (Kaitseliit; ejtsd: kajtszelít) önkéntes, nemzetőrségszerű védelmi szervezet, beleszámítva az összes segítőt mintegy 25 000 főt tesz ki. Az esetleges ellenség számára nem jelentene könnyű ellenfelet. A számítógépes védelem (kibervédelem) a 2007-es zavargások óta kiemelt területe az észt államnak – s az észt szakemberek ebben élenjárók is (a NATO szakterületi központja éppen Észtország).

Észtország több tízmillió eurót költ az észt–orosz határ (jelenleg még csupán ,,ellenőrzővonal”) ellenőrzésére: öt kilométer mélységű sávot alakítanak ki, s így 2018-ra, az Észt Köztársaság kikiáltásának 100. évfordulójára ez lesz Európa legjobban védett határszakasza.

Az oroszok nagy része jól érzi magát Észtországban, bár természetesen lehetnek-vannak kivételek. A cél az, hogy mindnyájan jól érezzék magukat. Ehhez egyébként hozzáfűzöm a 2011-es népszámlálási adatokat:

Az ország lakossága: 1 294 236 fő.

Észtek: 69,72 %

Oroszok: 25,2 %

Az oroszok 53 %-a észt állampolgár, 24,3 %-a orosz állampolgár, 21,1 %-a állampolgárság nélküli (mert bevándorlók utóda, s nem tudja vagy nem akarja letenni az állampolgári vizsgát). Fontos megjegyezni, hogy a 0–17 éves észtországi oroszok 84,5 %-a már észt állampolgár. Az állampolgárságot eredetileg azok kaphatták meg azonnal, a függetlenség helyreállításával, akik felmenői 1918–1940 között már észt állampolgárok voltak.

(Kiegészítő adatok: 1922-ben az oroszok számaránya csupán 8,2 %, 1945 január elsején a súlyos háborús pusztulás után Észtország lakossága 854 000 fő, 97,3 %-a észt.)

[5]

.

6. Érdekes és szakszerű kérdésekpéldául kitör-e harmadik világháború?

Az értő és igencsak figyelmes hallgatóság fontos és bátor kérdéseket fogalmazott meg Hannes Hanso számára. Íme a három legérdekesebb kérdés és válasz:

Jelenthet-e veszélyt Fehéroroszország Észtországra, a balti államokra, illetve milyen szerepet játszik Fehéroroszország a jövőben? Válasz: Fehéroroszországnak lényeges szerepe lehet a közeljövőben. Létezik az orosz–fehérorosz katonai együttműködés – volt szovjet katonatisztek működnek mindkét állam hadseregében. Súlyosabb válság esetén a Kalinyingrádi terület és Fehéroroszország közötti területnek, az úgynevezett Suwałki-folyosónak a fehéroroszok közreműködésével történő lezárása elvágná a szárazföldi kapcsolatot a három balti állam és Lengyelország között.

Megtámadja-e Oroszország Észtországot? Válasz: Oroszország nem támad meg egy NATO-államot. De annyi meglepő esemény történt az utóbbi időszakban, hogy arra számíthatunk: a következő évben (2017-ben) Oroszország próbára teszi a NATO-t (számítógépes beavatkozással és egyéb eszközökkel). De ha Észtországot orosz támadás éri, akkor kitör a III. világháború, hiszen a NATO-szerződés 5. és 6. cikke közös és kötelező fellépést ír elő külső támadás esetén. [6]

Az észt–orosz határszerződés folyamatában nem történt meg az észt alkotmány módosítása, pedig a tartui béke (1920. február 2.) része az alkotmánynak. Hogy áll ez az ügy?

Jelenleg keleten csak ellenőrzővonal létezik (25 éve). Fontos, hogy legyen Észtország és Oroszország között határ! Jobb, ha van határ a két állam között. Az észt Riigikogu és az orosz Duma párhuzamosan, egyidejűleg végzi el a törvénybeiktatási (ratifikálási) folyamatot.

Itt közbeszólt az észt küldöttség egyik tagja: Az észt alaptörvényben az szerepel, hogy az észt szárazföldi határa „…a tartui békével és más államközi szerződésekkel… van meghatározva.” (észt eredetiben: „..on määratud… Tartu rahulepinguga ja teiste riikidevaheliste piirilepingutega.”) A tekintélyes másik diplomata itt arra gondolt, hogy a tartui szerződés módosítása nem gond. De véleményem szerint itt a többi szárazföldi határról, nevezetesen az észt–lett határról van szó. Az észt hazafiak pont ezért tartják alkotmányba ütközőnek a legújabb észt–orosz határszerződést. [7]

.

7. Kissé csapongó végszó

Egyébként az orosz birodalom ingerültsége is érthető a NATO közelre nyomulása miatt – itt elsősorban Ukrajnára gondolok. A Krím visszacsatolását igen sok magyar helyesnek gondolja az 1921-es Sopron környéki népszavazásra emlékezve. Viszont annak nem örülnénk, ha Oroszország hátsó (vagy első) udvarának, saját kénye-kedve szerinti övezetének tekintené Észtországot és szomszédait – hisz ezeknek a népeknek is joguk van az élettérhez, önállósághoz, önépítéshez.

Majd meglátjuk, hogy a 2017. nyár végi, Nyugat-Oroszország és Fehéroroszország területén tartandó Zapad 17 nagygyakorlat békésen ér-e véget…

Az észak-európai Észtország és a közép-európai Magyarország jelenleg külön úton jár, nem azonosak az érdekeik (például a génpiszkált élelmiszerek és az európai határok kérdésében sem). De minden bizonnyal megtalálhatók a közös pontok: hogy megszabadulhassunk az elnyomó nemzetközi hatalmi gépezettől, s hogy nemzeteink tényleg szabadon élhessenek és fejlődhessenek. Ehhez az együttműködéshez hazafias vezetőkre és diplomatákra van szükségünk, hogy a nyelvrokonság érzületével is kísért, tényleges és sikeres lépések mindkét országban megtörténhessenek.

.

De Észtország előtt nagyok a feladatok: alkalmas időben, alkalmas helyszínen, a megfelelő körülményeket kihasználva. Ez a történelmi cselekvés és túlélés hármas követelménye.

Észtország, az észt nép a történelem, az isteni Gondviselés kegyeltje, mert többször is megmenekült.

Először akkor, amikor Nagy Péter cár 1703-ban a Néva folyó torkolatánál alapította meg Szentpétervár városát (Narvától 174 kilométerre). Eredetileg a Narva-torkolathoz tervezték az új orosz fővárost, de az éppen zajló északi háború miatt keletebbre vitték. Képzeljük el, hogy állnának most az észtek, ha napjainkban Narva környékén terülne el az 5 milliós Szentpétervár…

A 20. században kétszer menekült meg az észt nép. 1917-18-20-ban csodaszerűen alakulhatott meg a független köztársaság, s nem kisebb csoda történt 1991. augusztus 20-án, amikor is Észtország helyreállította a köztársaság függetlenségét.

De a megmeneküléshez, a csodákhoz cselekvő, küzdő egyénekre és közösségekre, a nemzetre is szükség van. Ehhez a további küzdelemhez kívánok sok sikert.

Most, az új amerikai elnök beiktatásakor várjuk a szeretetteljes megoldásokat. Az egyik korábbi észt miniszterelnök, T. V. azt mondta: az amerikai–orosz barátság biztosíthatja Észtország biztonságát. Tehát mindnyájan szeretnénk remélni, sőt erősen kívánjuk, hogy a változások inkább a nyugalom és békés megoldások irányába mutassanak. Hogy a fehérember ne harcoljon a másik fehérember ellen – meg persze színesember ellen se…

Mészáros András

.

JEGYZETEK

.

[1]

Izajás jövendölése 2,4bc

Ők meg ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést.

Jesaja 2,4bc

…siis nad taovad oma mõõgad sahkadeks ja piigid sirpideks; rahvas ei tõsta mõõka rahva vastu ja nad ei õpi enam sõdima!

Mikeás próféta könyve 4,3bc

A kardjukból ekevasat kovácsolnak, a lándzsájukból meg sarlót. Nem ragad többé kardot nemzet nemzet ellen, nem tanulják többé a hadviselést.

Miika 4,3bc

…siis nad taovad oma mõõgad sahkadeks ja piigid sirpideks; rahvas ei tõsta mõõka rahva vastu ja nad ei õpi enam sõdima!

Az ószövetségi idézetek forrásai:

Biblia. Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Sajtó alá rendezte Rózsa Huba. 3. kiadás. Szent István Társulat, 2009. Izajás jövendölésének fordítója: Szénási Sándor, Mikeás próféta könyvének fordítója: Tarjányi Béla (A legeslegelső kiadás: 1974)

Piibel. Vana ja Uus Testament. Eesti Kristlik Ministri väljaanne. Kirjastaja Rahvusvaheline Piibliselts. Mikkeli (Finnország), 1988

.

[2]

Máté evangéliuma 5,43–45a

Úgy hallottátok, hogy megmondatott: „Szeresd embertársadat” és gyűlöld ellenségedet! Én viszont azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért, hogy így fiaivá váljatok mennyei Atyátoknak,…

Matteuse evangeelium 5,43–45a

Te olete kuulnud, et öeldud: Armasta oma ligimest, ja vihka oma vaenlast! Aga mina ütlen teile: armastage oma vaenlasi ja palvetage nende eest, kes teid jälitavad et te saaksite oma taevase Isa lasteks –

Lukács evangéliuma 6,27–28

Nektek azonban, akik hallgattok (engem), (azt) mondom: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, áldjátok azokat, akik átkoznak titeket, imdákozzatok azokért, akik gyötörnek titeket!

Luuka evangeelium 6,27–28

Kuid teile ma ütlen, kes kuulete: armastage oma vaenlasi, tehke head neile, kes teid vihkavad, õnnistage neid, kes teid neavad, palvetage nende eest, kes teid kimbutavad.

Az újszövetségi idézetek forrásai:

Út a forráshoz… Jézus evangéliuma Máté tolmácsolásában. Elpídia Kiadó, Dunakeszi, 2013 és Út a forráshoz… Jézus evangéliuma Lukács tolmácsolásában. Elpídia Kiadó, Budapest, 2007. Görögből fordította és a jegyzeteket írta: Gromon András

Uus Testament ja Psalmid ehk Vana Testamendi Laulud. Olion, Tallinn, 1990. Görög eredetiből fordította: Toomas Paul és Uku Masing. Nyelvi szerkesztő: Mati Hint

.

[3]

Néhány érdekesebb sajtóközlés:

http://maailm.postimees.ee/3969839/jasin-putin-peab-baltimaid-nato-norgaks-lueliks

http://parnu.postimees.ee/3971725/peeter-tali-lugejad-peavad-valvsad-olema

http://maailm.postimees.ee/3971993/venemaa-pueueab-mojutada-rootsi-nato-poliitikat

http://www.delfi.ee/news/paevauudised/valismaa/usa-valjaanne-rootsi-on-kubersoja-kuningas-kes-jalgib-suurt-osa-venemaa-suhtlusest-laanemere-kaabli-kaudu?id=76942876

Stb.

.

[4]

A Magyar–Észt Társaságnak a világhálón megjelent meghívója:

Kedves Barátunk! Legközelebbi összejövetelünket 2016. december 8-án csütörtökön 17.30-kor tartjuk a Finnugor Tanszékkel közösen.

Helyszín: ELTE BTK Finnugor Tanszék, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/i ép. alagsor 107. terem

A program:

I. Rövid köszöntő (Csepregi Márta elnök)

II. Észtország aktuális biztonságpolitika kihívásai (magyar nyelvű tolmácsolással)

A beszélgetés résztvevői:

Hannes Hanso, az Észt Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke, volt honvédelmi miniszter,

Miko Haljas, az Észt Honvédelmi Minisztérium védelmi politikáért felelős államtitkár-helyettese, volt magyarországi nagykövet,

Rein Oidekivi, az Észt Köztársaság magyarországi nagykövete és

Bereczki András ügyvezető elnök.

III. Kötetlen beszélgetés az ünnepi asztal mellett – A Társaság szokásos adventi fogadása a 029-es (magasföldszint) teremben Rein Oidekivi nagykövet úr támogatásával.

Szeretettel várjuk!

A Magyar–Észt Társaság vezetősége”

Forrás:

http://www.esztorszag.hu/index.php/cikk/magyar-eszt-tarsasag

.

[5]

Az észtországi oroszokról szóló vikicikk:

https://et.wikipedia.org/wiki/Eesti_venelased

.

[6]

Forrás:

https://sites.google.com/site/honvedelem/nato-szerzodes

Az Észak-Atlanti Szerződés

Washington DC, 1969. április 4.

.

5. cikk

A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat.

6. cikk

Az 5. cikk alkalmazása szempontjából egy vagy több Fél ellen irányuló támadásnak kell tekinteni fegyveres támadást

  • a Felek egyikének területe ellen Európában vagy Észak-Amerikában, Franciaország algériai megyéi ellen, Törökország területe ellen vagy a Felek egyikének joghatósága alá tartozó, az észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra fekvő szigetek ellen vagy a Felek egyikének hajói vagy repülőgépei ellen ugyanebben a térségben;

  • a Felek egyikének fegyveres erői, hajói vagy repülőgépei ellen, ha a fenti területeken vagy azokon kívül bármilyen más olyan európai területen tartózkodnak, amelyen az egyik Fél a Szerződés hatálybalépésekor megszálló erőket tart.

.

[7]

Az észt alkotmány egyik igen fontos paragrafusa. Forrás: Eesti Vabariigi Põhiseadus. Eesti Vabariigi Põhiseaduse täiendamise seadus. Eesti Noorsootöö Keskus. Tallinn, 2007

§ 122. Eesti maismaapiir on määratud 1920. aasta 2. veebruari Tartu rahulepinguga ja teiste riikidevaheliste piirilepingutega. Eesti mere- ja õhupiir määratakse rahvusvaheliste konventsioonide alusel. Eesti riigipiire muutvate lepingute ratifitseerimiseks on nõutav Riigikogu koosseisu kahekolmandikuline häälteenamus.

Magyarul:

122. § Észtország szárazföldi határa az 1920. február 2-i tartui békeszerződéssel és más államközi szerződésekkel van meghatározva. Észtország tengeri és légi határa a nemzetközi egyezmények alapján határoztatik meg. Az Észtország államhatárait módosító szerződések ratifikálásához a Riigikogu összes tagjának kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

MEGJEGYZÉS

Kis-Magyarországon és a Kárpát-medencében általában híján vagyunk a finnugor nyelvrokon népekről szóló híradásoknak. (Persze nem is mindig szerencsés a címlapon szerepelni…) Ezért – bár teljességre távolról sem törekedhetünk – időről időre helyet adunk egy-egy hírnek, hírmagyarázatnak, közírásnak.

Hozzászólás ehhez a cikkhez: Biztonságban van-e Észtország? II. rész – Hannes Hanso tájékoztatója a MÉT-ben: „A helyzet folyamatosan változik…”

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)