Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

BERNARD KANGRO ihlette hármaskönyv

.

.

BERECZKI URMAS, HARRIET TOOMPERE,

 

DETTRE GÁBOR s mások műve – nemzettársunk

 

értékközvetítése Észtországban

.

Bereczki Urmas hármaskönyve:

  AZ A KÉKEN RAGYOGÓ MESSZESÉG    SEE SININE SIRJENDAV KAUGUS

.

Bereczki Urmas keramikusművész,

az észt és magyar műveltség közvetítője

.

Kép: Gecse Géza

.

.

.

Sokoldalúságáért is tisztelhetjük Urmast.[1] Hiszen tudományt művel, közíró, magyarintézet-újraszervező, az Észtország útikönyv legfőbb szerkesztője („jégtörő” munka 1983-ból, pazar kötet 2007-ből). De az elméletieskedés, szervezés mellett kétkezi alkotóművész, keramikus, sőt kezébe/kezéhez ragadja a szerszámot/gépet a vidéki testi munka során. Tudós magyar édesapjának, egyetemi oktató észt édesanyjának, egyetemi oktató s diplomata öccsének, segítő környezetének, észt keramikusművész feleségének s gyermekeiknek (no meg iskoláinak, szorgos tanárainak) köszönheti a bőséges útravalót, azt a bizonyos „hamuban sült pogácsát”.

Bereczki Urmas eddig is igyekezett fölhasználni az újabb lehetőségeket a műveltség, az ismeretek célba juttatására. Könnyen kezelhető (s a viszonylag olcsó) hordozón, CD-n adott közre fontos e-könyveket a magyar–észt kapcsolatokról, a kisebb népcsoportok és nyelvek sorsáról, valamint romantikus zeneszerző óriásunkról.[2]

.

A külországi észt költő-író fejedelem

A világháború után néhány év alatt a külországi észtek hatékony szervezőjévé, koronázatlan költő-író fejedelmévé lett Bernard Kangro.[3] Költeményei a természetből („zöldek”) és a hagyományból, a vidéki, földműves életből táplálkoznak. Hajlékony verselő a szonettektől a szabad versekig.[4]

Kangro a dél-észtországi Võru megye népiségéből érkezik a magas műveltségbe. (A 70 ezres võrui nyelvjárást ma is ápolják (szótár- és könyvkiadás, újság, rádióadás. Ott nem mellőzik a nyelvjárást.) A költő számára a csűrben, az élet fontos helyszínén hanyatt fekve válnak jelenvalóvá ősei:

Need mu mustad isaisad

mineviku rehetares,

olles väsimatult visad,

teevad lõppemata tööd.

.

Az én fekete nagyapáim ők,

a múlt gabonaszárító csürében,

s mivel fáradhatatlanul kitartók,

munkára űzi őket a vágy.

(Ajatu mälestus – Időtlen emlék – Képes Géza fordítása)

Találóan „kishitűen bizakodó” jelzővel illeti Bereczki Urmas a rangos észt alkotót, aki a rendszerváltás indulásakor még bizonytalan a sikerben, Észtország lehetetlennek tűnő újrafüggetlenedésében (s a csoda valósággá lett, nagyon akarták):

Tõeotsimisest (Részlet)

Seisame täna kas tõesti

uute aegade eel?

Vahest vastse,

veelgi kõrgema valede müüri

keegi me ümber laob?

(Lund, 1987. május 1.)

.

Igazságkeresés (Részlet)

Vajon csakugyan új idők

előtt állunk most?

Vagy talán új,

az eddiginél magasabb hazugságfalat

húznak föl valakik körénk?

(Kányádi Sándor fordítása)

.

Háromágú alkotás a ma emberének

1. Költemények észtül és angolul, életrajz, könyvészet meg ráadáscsemegék. Jó kézbe venni: kis, négyzet alakú, gyengéden színezett borítójú, kívánatos könyvecske – egyúttal a CD és DVD tokja; benne Bereczki Urmas tényszerű előszava; Kangro fölvetései s bölcs mondásai: „Felhő szárnyán – Pilveveerel”; szeretetteljes visszaemlékezés: „Találkozások Kangróval/Kishitűen bizakodó Kontumised Kangroga/Pessimistlik optimist”. A kicsiny kötet fölkínálja magát, egyszerre sűrít és részletez, általa Kangro ihletett költői világának újfajta megközelítését kapjuk.[5]

2. Nyelvzengés, kakukkszó, krúgatás s titkos küldetés (CD). Milyen az észt nyelv hangzása? Kicsit távolabbról hallva mintha magyarul beszélnének, hiszen ugyanolyan a lüktetése (1. szótag: főhangsúly, 3. szótag: mellékhangsúly). Közelebbről kellemesen hangzós, változatosan hullámzó, tagolt az észt beszéd – a köznyelvi magyarnál kicsit zártabban ejtik a szavakat. (100 magánhangzójára 117 mássalhangzó jut, a magyarban: 141. Érdekes, hogy a szlovákban is az első szótagon nyugszik a főhangsúly – minden bizonnyal magyar hatásra.)

Bernard Kangróval Urmas 1982-ben találkozott először – Dániából titokban jutott át a svédországi Lundba. (A költőt már korábban segítette a Bereczki- család: a megszállt Észtországból a kisebbik gyerek pelenkái között csempészték ki Kangro számára padláson rejtegetett kéziratos naplófüzetét.) Másodszorra, már 1987-ben több alkalommal sikerült rögzítenie a költő hangját, verseit.

A CD-n Kangro kissé rekedtes tenor hangján határozottan, pontosan szólaltatja meg mély gondolatisággal átitatott a költeményeit, 33-at. – Versenként, kis szünet után Harriet Toompere, a tallinni Észt Drámaszínház kitűnő és közkedvelt színésznője visszhangozza altba hajló hangján női érzelemmel, sejtetően vagy lelkesülten a Kangro-alkotásokat. Közben fülünket honi tengerparti szélzúgás, kakukkszó, hattyúének, darukrúgatás gyönyörködteti.

3. Észt táj – magyar, észt ecsettel. Dettre Gábor: Kesksuvetants / Tánc, nyár derekán. A mozgókönyv vagyis Dettre Gábor filmtanulmány-füzére (-etűdjei) önálló műalkotás. Urmas érdeme a tervezett és szervezett csapatmunka, az összekovácsolódott közösség. A kiváló szakemberek és lelkes műkedvelők egyaránt a nekik illő szerepet tölthetik be – az „érdek nélkül tetszik” jegyében. (A DVD-nél lehet választani az észt vagy angol feliratozás között.) Különlegesség, hogy tetten érhetjük a filmalkotás folyamatát. Műhelytitkokat tudunk meg a barátokká lett Dettre Gábor rendező és Bereczki Urmas munkálat-(projekt-)vezető levélbeszélgetéséből (Válogatott e-levelek Bereczki Urmas és Dettre Gábor levélváltásából Tallinn és Brüsszel között): versekről, ruhákról, Kangro világnézetéről, jelenetekről, ezer másról.

.

A 33 költemény ugyanúgy kétszeresen hangzik el (szerző és Harriet Toompere) a megszakítás nélküli jelenetek alatt. A zúgó-csendes tenger, az észt tanya (falu), a Szent Iván-éji mulatság hintával és a népviseletes tánc szinte északra röpít bennünket. De az öröm mellett ott a „lehangolás” is:

Mida rohkem pähe tõuseb viin,

seda kaugemale sind viin. …

Nende all su enda ekslev vaim

on kui kohtlane kaim,

kes enesest välja ei leia ust.

.

Fejembe száll a pálinka,

viszlek annál távolabbra, …

Lelked alatta tévelyeg,

mint matató együgyüek,

ajtót magukból nem találva.

(Kesksuvetants – Tánc, nyár derekán – Tandori Dezső fordítása)

.

Majd az életigenlő, hálaadó záró költemény egyben a költő búcsúja is:

Mida olen armastanud:

merevahtu, kollaseid puulehti,

tähepilgutust leebel augustiööl,

pika vihmapäeva madalat taevast,

niiskusest lõhnavat sammalt, …

.

Szerettem

a tenger tajtékját, a sárguló lombokat,

augusztusi éjben a csillag pillogását,

hosszú, esős napok alacsony egét,

a nedvességtől illatozó mohát. …

(Mida olen armastanud – Szerettem a – Kányádi Sándor fordítása)

.

Kütyüvilágban élünk. Tanár és tanítvány szenved attól, hogy miképp lehet átadni-átvenni az értékeket. A figyelmet felkeltő és lekötő alkotások – íme, egy-egy vers bemutatása mozgóképes aláfestéssel – továbblendíthetik a megfáradt irodalomtanítást. Persze nemes tartalmúak és anyagúak előnyben.

.

Bernard Kangro „kirándulása” a Dunától

Temesvárra

Az író-költő kései, életében utolsóként megjelent önéletrajzi írásában [6] fölötlő emlékeit, képzettársításait közli Claudio Magris (németül, magyarul is megjelent, elérhető) Duna-könyvének olvasása közben:

Ma sehogy sem vagyok képes lecsúsztatni ezt a zöld könyvet az ágy széléről a padlóra, egy kis ‘kiutazást’, kitérőt eszközlök a régi és új budapesti barátokhoz. Egy szempillantás alatt itt áll a maga elevenségében Lauri Kettunen és Árad a Tisza (Tisza tulvii) című szerelmes regénye, megjelennek az észt és magyar barátok, de róluk nem ír Claudio Magris.

A könyvlapokon előtűnik Timişoara, a régi magyarországi Temesvár, most romániai város: a diktátort elsöprő fölkelés kiindulópontja. Mielőtt a Duna deltatorkolatához közeledve becsuknád a könyvet, egy régi tartui egyetemista ének cseng füledben:

A várban, neve Gradesco,

távolabb, mint Temesvár,

élt egy vén fejedelem, Bibesco,

szerbiai szürke hoszpodár…” (Mészáros András fordítása)

A tartui egyetemi diákszervezet, a Korporatsioon Fraternitas Estica ma is énekli észtül ezt a német eredetű dalt (Josef Viktor von Scheffel szövege). Aki a nyelvbicsaklító dalocskát ki tudja énekelni, tovább ihat… Tudományos igényről szó nincs, nyilvánvalóan nem szerb, hanem havasalföldi hoszpodár a főszereplő.[7] Az izgalmas vagy nyomasztó történelmi pillanat (a véletlen?) termése az „ingyombingyom”-szerű diáknyelvtörő. Az észteket megkérdezhetnénk:, a Temesvár kiejtése is nehéznek bizonyul? Nem hiszem.

A fenti versszak észtül:

Lossis nimega Gradesko,

Kaugemal kui Temesvar,

Istus vahva vürst Bibesko,

Serbia hall hospodar…

németül:

Auf dem Schloße von Gradesco,

Hinterwärts von Temesvar,

Sass der tapf’re Fürst Bibesco,

Serbiens greiser Hospodar…

.

Elfogult befejezés

Érdemes Észtországra (is) figyelnünk. A 2017. január 1-ji hivatalos számszaki adatok szerint az országban 883 707 fő (68 %) az észt anyanyelvű észtek száma. (Érdekes, hogy 4000 észt anyanyelvű az orosz nemzetiséghez, 2000 meg a finnhez sorolja magát, továbbá 24 000 észt nem beszéli saját anyanyelvét.) Egyébként északi nyelvrokonainkkal már 1582–86-ban közös uralkodónk volt Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király személyében (Livónia). Az észt műveltség, szellemi erő, teljesítmény iránti tiszteletből szerkesztettem egybe ezt a kis ismertetőt – hozzágondolva a nyelvrokonságot is.[8] (Természetesen nem tagadom törökségi szálainkat, krónikáinkat, az Attila-hagyományt sem: szembeállítás helyett – összeegyeztetés.) Magyarbarátságukra csak két példát hozok föl: Az észteknek, pontosabban az akkori észt vezetők közvetítésének köszönhetjük ük-, déd- vagy nagyapáink gyorsabb és biztonságos hazakerülését az orosz fogságból, a nagy háború után. S ne feledkezzünk el a lelkes észt középiskolásokról, egyetemistákról, akik 1956-57-ben röpcéduláztak a magyar ügy mellett – „jutalmuk” a Gulág lett.

Mészáros András

.

JEGYZETEK

[1] Bereczki Urmas (*1957. augusztus 1., Pärnu, Észtország) történelem–orosz szakos tanár (ELTE, 1981); finn művelődéstörténész (ELTE, 1983), PhD (ELTE, 1999); észt–finn–magyar művelődéstörténeti kapcsolatok (Helsinki Egyetem, ösztöndíj 1983–1984); keramikustanulmányok Firenzében és a Faenza Nemzetközi Kerámiaintézetben; műfordítások magyarra Rein Saluri, Mari Saat, Jaan Kross, Lennart Meri, Maimu Berg, Jaan Undusk műveiből; tolmács és idegenvezető, művelődési diplomata (Helsinki–Tallinn) és a Tallinni Magyar Intézet vezetője 16 éven át (két részletben), szabadfoglalkozású művész és közíró; 16 fontosabb közös és egyéni kerámiakiállítás (Finnország, Észtország, Lettország, Magyarország, Szlovénia, Egyiptom, Dánia); 24 fontosabb közlemény-kiadvány főként magyar és észt, valamint finn, angol, svéd nyelven; az Észtországi Művészek Szövetsége és az Észtországi Keramikusok Szövetsége tagja.

.

[2] A három e-könyves lemez:

Eesti avastamine. Tekstikogumik varaste ungarieesti kontaktide ajaloo juurde. [Észtország felfedezése. Szöveggyűjtemény a korai magyarészt kapcsolatok történetéhez] Észt nyelven. Szerk. Bereczki Urmas. Fordító: Reet Klettenberg. Balassi Instituudi Tallinna Ungari Instituut, 2014

The Languages of Smaller Populations: Risk and Possibilities. Lectures from the Tallinn Conference, 16–17 March 2012 [A kisebb népességek nyelvei: kockázatok és lehetőségek. A 2012. március 16–17-i tallinni tanácskozás előadásai] Észt nyelven. Szerk. Bereczki Urmas. Balassi Instituudi Tallinna Ungari Istituut, 2012

Lugemik Ferenc Liszti elust ja isiksusest. [Olvasókönyv Liszt Ferenc életéről és személyiségéről] Észt nyelven. Szerk. Bereczki Urmas. Balassi Instituudi Tallinna Ungari Instituut, 2015

.

[3] Bernard Kangro (*1910. szeptember 18., Oe falu, Észtország – †1994. március 25., Lund, Svédország) kimagasló észt költő, prózaíró, irodalomtörténész, drámaíró. Tartui egyetemi diák, majd oktató; az Arbujad [= jövendölők, varázslók] költői csoportosulás tagja; dramaturg a Vanemuine Színházban. 1944-ben a második szovjet megszállás elől a Balti-tengeren át Svédországba menekült. (Ekkor mintegy 70 ezer észt kénytelen elhagyni hazáját. Az otthon maradt vezető réteg meghalt vagy munkatáborba került. Az észtek teljes világháborús embervesztesége 300 ezer fő – az egymillió-százezerből.) Nos, Kangro páratlan irodalomszervezésbe kezdett: 43 éven át, az ország újrafüggetlenedéséig jelentette meg a Tulimuld (Irtásföld) külországi észt folyóiratot (eleinte 3000, a végén 900 példányban). Az általa alapított Észt Írók Szövetkezete a 1980-as évek elejéig több eredeti irodalmat adott ki, mint a Szovjet megszállta Észtország. Kangro a költői nyelv megújítója; gazdag termése 20 verseskötet, 16 regény, elbeszéléskötet, drámák, továbbá egyéb írásművek.

.

[4] Kangrótól és Kangróról magyarul: Verseiből két gyűjteménybe is fordítottak, 12 költeményt Tandori Dezső, 4-et Csanádi Imre, 2-t Képes Géza (1975); illetve 8-at Kányádi Sándor, 4-et Segesdi Mónika (2000). Továbbá költészetéről ugyanitt rövid ismertetők találhatók:

Észt költők. Huszadik századi észt líra. Fordította Ágh István, Csanádi Imre és mások. Vál.Válogatta, az életrajzi jegyzeteket készítette és a szöveggondozást végezte Bereczki Gábor, Bereczkinél Mai Kiisk, Fehérvári Győző. Bernard Kangro versei, rövid ismertetővel: 321–343. oldal. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1975

Harangok halk kondulása. Kellade hellus. Huszadik századi észt líra. I-II. Vál.Válogatta, szerk.szerkesztette, az elő- és utószót írta, valamint az életrajzi jegyzeteket készítette Bereczki Gáborné Mai Kiisk. Minoritates Mundi – Literatura, szerk. Pusztay János. Bernard Kangro versei észtül: I. kötet: 73–84. oldal. Munkásságáról: II. kötet, hátul: 17–18. oldal. Szombathely, 2000

.

[5] Kiadási adatok:

KÖNYV – SEE SININE SIRJENDAV KAUGUS / AZ A KÉKEN RAGYOGÓ MESSZESÉG

Bernard Kangro ridade vahel tuhlates / Bernard Kangro sorai között kutatva

Kangro luulest inspireeritud raamat, joonistused, heliplaat ja film / Kangro költészete által ihletett könyv, rajzok, hanglemez és film

Koostaja / Szerkesztette: Bereczki Urmas

Väljaandja / Kiadó: Kirjastus Lepalind

Vastutav väljaandja / Felelős kiadó: Bereczki Urmas

Ungari–eesti tõlked / Magyar–észt fordítás: Reet Klettenberg

Eesti–inglise tõlked / Észt–angol fordítás: Laura Neill

Keeletoimetaja / Nyelvi szerkesztő: Tiiu Kokla

Fotod: Eesti Kirjandusmuuseum / Fényképek: Észt Irodalmi Múzeum

Illustratsioonid / Ceruzarajzok: Virge Jõekalda /

Kujundus: Loit Jõekalda / Borító- és kötésterv: Loit Jõekalda

Trükikoda / Nyomda: Folger Art

Tallinn, 2016 ISBN 978-9949-81-021-5

CD – SEE SININE SIRJENDAV KAUGUS / AZ A KÉKEN RAGYOGÓ MESSZESÉG

Bernard Kangro luuletusi esitavad autor ja Harriet Toompere / Bernard Kangro verseit előadja a szerző és Harriet Toompere

Luuletuste orginaalsalvestus Urmas Bereczki / A versek eredeti hangfelvétele: Bereczki Urmas

Studiosalvestus Margo Kõlar / Stúdiófelvétel: Margo Kõlar

Loodushelide salvestus Taavi Tulev, Toivo Tulev (luigelaul) / A természethangok rögzítése: Taavi Tulev, Toivo Tulev (hattyúének)

Montaaž ja helikujundus Taavi Tulev / Vágás, hangmérnöki munka: Taavi Tulev

Kujundus / Lemezterv: Loit Jõekalda

Plaadi on koostanud / A lemezt szerkesztette: Bereczki Urmas

ISBN 978-9949-81-022-2

DVD – KESKSUVETANTS / TÁNC, NYÁR DEREKÁN

Etüüdid Bernard Kangro luuletustele / Filmtanulmányok Bernard Kangro verseire

Režissöör, operaator és montaaži režissuur / Rendező, operatőr és vágó: Dettre Gábor

Produtsent ja loominguline nõustaja / Gyártásvezető és alkotói tanácsadó: Bereczki Urmas

Luuletusi esitavad / A verseket előadják: Bernard Kangro, Harriet Toompere

Muusika / Zene: Maarja Nuut, Mari Kalkun

Bernard Kangro luuletuste salvestus / Bernard Kangro verseinek hangfelvétele: Bereczki Urmas, 1987; Margo Kõlar, 2013–2015

Luuletuste helirežissöör / A versek hangfelvételének hangmérnöke: Taavi Tulev

Helidisain / Hangmérnök: Markus Andreas

Värvimääraja / Színválasztás: Epp Kubu

Järeltöötlus / Utómunkálatok: Pap Levente, Andri Allas

Ingliskeelsed subtiitrid / Angol nyelvű feliratozás: Laura Neill

Sponsorid / Támogatók: KULKA, BFM ISBN 978-9949-81-023-9

.

[6] Bernard Kangro: A tavaszi ökörfogatos munkák idején. Önéletrajzi esszéfüzér. 1. Jégzajlás. Napút, 2001. június, 45–48. oldal. Eredeti cím és kiadási adatok: Bernard Kangro: Härjanädalate aegu. Tsükkel autobiograafilisi esseid. Kuldvillaku kirjastus, Lund, 1994. A világhálón: http://www.napkut.hu/naput_2001/2001_05/045.htm Valamint: Claudio Magris: Danubio. 1986

.

[7] Első forrás lelőhelye: http://www.cfe.ee/ Az 1907-ben engedélyezett tartui egyetemi diákszervezet, a Korporatsioon Fraternitas Estica daloskönyvének egyik darabja. Honlapjukon németül is olvasható, de észtül éneklik. Dallama német diákdal, szövege Josef Viktor von Scheffeltől ered.

A diákdal 2-3. észt versszaka

Mida tegi vürst Bibesco,

Serbia hall hospodar,

Lossis nimega Gradesko,

Kaugemal kui Temesvar.

.

Slivovitši jõi Bibesko,

Serbia hall hospodar,

Lossis nimega Gradesko,

Kuni purjus oli vaar.

.

A diákdal 2-3. német versszaka:

Sprich, was tat der Fürst Bibesco,

Serbiens greiser Hospodar.

Auf dem Schloße von Gradesco,

Hinterwärts von Temesvar?

.

Sliwowitz” trank Fürst Bibesco,

Serbiens greiser Hospodar.

Auf dem Schloße von Gradesco,

Bis er schwer betrunken war.

.

Második forrás: http://mek.oszk.hu/08200/08285/html/01.htm

Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból. Első kötet. Az 1859-ki olasz háború korszaka. Budapest, az Athenaeum R. Társulat kiadása, 1880. Kossuth Alexandru Ioan Cuza bukaresti hoszpodárrá választásáról (1859) ír, s „Bibesco G. (herczeg Brancovano)” néven említi az egyik hozzászólót. Mai helyesírással Gheorghe Bibescu (Brâncoveanu): Gheorghe Bibescunak, Havasalföld hoszpodárjának, fejedelmének (1843—1849) a fia. A család közvetlenül Constantin Brâncoveanu havasalföldi fejedelemtől származtatta magát.

.

[8] Az észt tulajdonnevek kiejtése. A magyar–észt nyelvrokonságról. Összeállította: Mészáros András. Ellenőrizte: Tõnu Kalvet. Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány, Bicske–Budapest, 2016. Elérhető a világhálón is: vala.hu  és kiejtes.hu

.

MEGJELENT A KOLOZSVÁRI KORUNK 2017. MÁJUSI SZÁMÁBAN, A 86–91. OLDALON.

.

.

Függelék

.

.

BERECZKI URMAS

Észtország  –  Eesti

.

Fontosabb megjelenések – Tähtsamad publikatsioonid

Modigliani on endiselt moes. In: Sirp, 2016. 11. 04.

See sinine sirjendav kaugus. Bernard Kangro ridade vahel tuhlates. Kangro luuletustest inspireeritud raamat, joonistused, heliplaat ja film. Kirjastus Lepalind. Tallinn, 2016; szerző és szerkesztő

Lugemik Ferenc Liszti elust ja isiksusest. Ungari Instituut, Tallinn, 2015; szerkesztő

Eesti avastamine. Ungari Instituut, Tallinn, 2014. Szerkesztő, bevezetés

The Languages of Smaller Populations: Risks and Possibilities. Lectures from the Tallinn Conference, 16–17 March, 2012. Publisher: Hungarian Institute, Tallinn, Estonia. Editor in Chief: Urmas Bereczki. Hungarian Institute, Tallinn 2014. Szerkesztő, bevezetés és utószó

Lennart Meren syntymän 85. juhlavuosi: Muistoja Lennart Merestä ja Unkarista. Viro Nyt 2014/3.

Sest olen. Antoloogia soome-ugri rahvaste emakeele kohta kirjutatud luuletustest (Tallinn, 2012), szerkesztő

Kiri karjäärist. In: Sirp 2010. 07. 03.

Mõtleme endistviisi spirituaalselt (Pompidou keskuses kirjutatakse uut kunstiajalugu). In: Sirp, 2008. 08.08.

Észtország (Eesti, reisiraamat) Budapest, 2006

– Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Észtországban. In: 50 év 1956-2006, Basel-Budapest, 2006

Attila Józsefi luuleantoloogia: Raudtee ääres (Tallinn 2006, Kirjastus Verb), szerkesztő

Ungari 1956, a Horisont különszáma, 2006; szerkesztő és társszerző

Ich warte immer noch auf das Licht”. In: Estonia, Frankfurt am Mein, 1995/1

Észtország a fordulat után. Folia Estonica. Szombathely, 1994 /cikkgyűjtemény szerkesztője Mai Bereczkivel/

Ainult oma kodumaast. Looming, Tallinn, 1994/5.

Észtország a fordulat előtt. Folia Estonica. Szombathely, 1992 /szerkesztő Mai Bereczkivel/

Szimbólumok a századforduló észt és finn hazafias lírájában (1894-1917). Áttűnések. A századforduló irodalma Közép és Kelet-Európában. Szerk.: Bojtár Endre. Balassi Kiadó. Budapest, 1992

Fredlig samexistens eller världsrevolution. (Alias Tadeusz Kowalski) Skånska Dagbladet, Lund, 1987. 05. 13.

Vzaimnye kontakty dejatelej finnskogo i estonskogo nacionalnyh dvizenij i ih svjazi s vengrami. CIFU 6. Budapest, 1985

Lydia Koidula kaks kirja ungari teadlasele Pál Hunfalvyle. In: Keel ja Kirjandus. Tallinn, 1985/12.

Lydia Koidulas Briefe an Pál Hunfalvy. Estonia. Hamburg, 1985/2.

Sukupolvien kuilu nykypäivän obinugrilaisilla. SUS Aikakauskirja 79. Helsinki, 1984

Vielä helkkyy mansin laulu. Suomen Kuvalehti, Helsinki, 1984. 08. 24.

Észtország. Panoráma, Budapest, 1983 /útikönyv Észtországról/

.

Fontosabb közös kiállítások  –  Tähtsamad ühisnäitused

2016 – Pärnui Művészeti Kiállítás, 2016, Pärnui Városi Galéria, 2016. 11. 30 – 2017. 01. 16.

2016 – Eesti Wabariik 100. (100 éves az Észt Köztársaság) – Észtföld népeinek művészete, Pärnui Új Művészet Múzeuma, Észtország, 2016. 02. 06. – 03. 27.

2015 – Klasszikus módon – Észtországi Keramikusok Szövetsége közös kiállítása, Pärnui Új Művészet Múzeuma, Észtország

2014 – Észtország részletesen – Észtországi Keramikusok Szövetsége éves kiállítása Tõrva, Észtország, illetve Bornholm, Dánia

2000 – Terracotta – Észtországi Keramikusok Szövetsége éves kiállítása, Tallinn, Észtország

1998 – IV. Kairói Kerámiabiennálé, Egyiptom

.

Egyéni kiállítások  –  Isikunäitused

2008 – Kondase Keskus, Viljandi, Észtország

2007 – Pärnui Új Művészet Múzeuma, Észtország (Karin Kalmannal)

2004 – Galéria-Múzeum, Lendva, Szlovénia

2003 – Magyar Nagykövetség, Ljubljana, Szlovénia (Berkes Andrással)

1996 – Savaria Múzeum, Szombathely

1995 – Ráday Múzeum, Kecskemét

1995 – Írók Háza, Riga, Lettország

1995 – Wallmogård Galéria, Kauniainen, Finnország

1995 – Sammas Galéria, Tallinn

1994 – Magyar Kulturális Központ, Helsinki, Finnország

.

1996 – Az Észtországi Művészek Szövetsége és az Észtországi Keramikusok Szövetsége tagja (Eesti Kunstnike Liit, Eesti Keraamikute Liit)

Hozzászólás ehhez a cikkhez: BERNARD KANGRO ihlette hármaskönyv

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)