Bemutatkozás

Kik vagyunk? Hamarosan…

100 éves az észt–orosz békeszerződés Teljes szöveg ___________________________ Tartu rahu tekst ungari keeles

.

.

A tartui észt–orosz békeszerződés teljes szövege (1920. február 2.)

Rahuleping Eestimaa ja Venemaa vahel (Tartu, 02. 02. 1920.) ungari keeles

.

.

Bevezető gondolatok és néhány adat

.

1919 sorsdöntő, küzdelmes, véres, de sikeres éve volt az észteknek. Nyár közepére már nem csupán visszanyomták az ország jókora részét elözönlő vörös csapatokat, de Lettország fölszabadításában is oroszlánrészt vállaltak. Ősszel újra megélénkültek a békepuhatolózások (pszkovi béketanácskozás).

.

.

.

Az aláírás helyszíne: Tartu, Aia tänav 35. (Aia utca; ma Vanemuise tänav, Vanemuise utca)

A kép forrása: https://et.wikipedia.org/wiki/Tartu_rahu

.

Decemberben a még folytatódó véres harcok közepette már elkezdődtek a tényleges békemegbeszélések Tartuban.

.

.

.

Az észt békeküldöttség tagjai balról jobbra: Ants Piip jogász, politikus (* Észtország, Tuhalaane, 1884. február 28. – Szovjetunió, Permi határterület, Nürob város börtöne, 1942. október 1.), Jaan Soots vezérőrnagy, vezérkari tiszt, politikus (* Észtország, Helme körzet, Küti tanya, 1880. március 12. – Szovjetunió, Permi határterület, Szolikamszk város munkatábora, 1942. február 6.), Jaan Poska ügyvéd, politikus, küldöttségvezető (* Laiuse Kirikuküla, 1866. január 24. – Tallinn, 1920. március 7.), Julius Seljamaa újságíró, politikus (* Észtország, Sindi, 1883. április 8. – Tallinn, 1936. június 17.), Mait Püümann (később: Püümets) orvos, politikus (* Észtország, Peningi körzet, 1882. július 11. – Tallinn, 1965. január 19.)

A kép forrása: https://uueduudised.ee/uudis/eesti/rahvusraamatukogus-toimub-puhapaeval-tartu-rahu-solmimise-100-aastapaevale-puhendatud-konverents/

.

Az észt küldöttség vezetője a tapasztalt kiemelkedő közéleti személyiség, Jaan Poska volt.

.

.

.

Jaan Poska, a többi között ügyvéd, Tallinn polgármestere, külügyminiszter, az észt tárgyalóküldöttség vezetője az észt–orosz béketárgyalásokon

A fénykép őrzési helye, jelzete: Virumaa Muuseumid RM F 1358 1 (Rakvere város). A fénykép forrása:

https://en.wikipedia.org/wiki/File:Virumaa_Muuseumid_RM_F₁358₁,_Jaan_Poska.jpg

.

Tanács(Szovjet)-Oroszország igen szorult helyzete miatt – minden irányból támadások érték – hajlandó volt Észtországgal az észtek számára kivételesen kedvező békét kötni. (Ne felejtsük el, hogy az észt csapatok és a fehérek már Petrográd, a későbbi Leningrád, vagyis a mai Szentpétervár előtt állottak.)

A békeszerződéssel Észtország sikeresen, kötelezettségek nélkül elszakadt a volt Orosz Cárság jogutódjától, Tanács-Oroszországtól. Keleti határa szerződéssel, törvényileg be lett biztosítva. Sőt a katonai kérdések mellett polgári jogi, gazdasági elemek is bekerültek a szerződésbe.

A siker kulcsa: az észt nép hazafias egysége és hősiessége, az antant (kiemelten az angolok), valamint Finnország támogatása és Tanács-Oroszország kényszerhelyzete.

.

.

.

Jaan Poska, az Észt Köztársaság küldöttségének vezetője aláírja a tartui békét

https://et.wikipedia.org/wiki/Tartu_rahu

.

.

.

Adolf Abramovics Joffe, az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság küldöttségének vezetője aláírja a tartui békét

A kép forrása:

https://en.wikipedia.org/wiki/Treaty_of_Tartu_(Russian%E2%80%93Estonian)

.

A tartui béke címlapja

A kép forrása: https://et.wikipedia.org/wiki/Tartu_rahu

.

M. A.

.

.

A tartui béke

Teljes szöveg

.

Békeszerződés Észtország és Oroszország között

Kiegészítő cikkek az Észtország és Oroszország közötti békeszerződéshez

.

.

.

BÉKESZERZŐDÉS

ÉSZTORSZÁG ÉS OROSZORSZÁG

KÖZÖTT

.

ÉSZTORSZÁG egyrészről és OROSZORSZÁG másrészről, attól az eltökélt szándéktól vezettetve, hogy a köztük kitört háborút befejezzék, döntöttek a béketárgyalások megkezdéséről, valamint hogy lehetőleg mielőbb szilárd, méltányos és jogszerű békét kössenek, és ehhez kinevezték meghatalmazottaikat

.

az ÉSZT DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA –

Jaan Jaan fia POSKA-t, az Alkotmányozó Gyűlés tagját,

Ants Jaan fia PIIP-et, az Alkotmányozó Gyűlés tagját,

Mait Aleksander fia PÜÜMANN-t, az Alkotmányozó Gyűlés tagját,

Julius Jüri fia SELJAMAA-t, az Alkotmányozó Gyűlés tagját,

Jaan Heinrich fia SOOTS-ot, a Vezérkar vezérőrnagyát

.

és

.

az OROSZORSZÁGI SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI SZOVJET KÖZTÁRSASÁG NÉPBIZTOSAINAK TANÁCSA –

Adolf Abramovics JOFFE-t, a Munkások, Parasztok, Vöröskatonák és Kozákok Küldöttei Szovjetjeinek Összoroszországi Végrehajtó Központi Bizottsága tagját és

Izidor Emmanuilovics GUKOVSZKIJ-t, az Állami Ellenőrzés Népbiztossága Kollégiumának tagját.

.

A nevezett meghatalmazottak Tartuban találkoztak, a meghatalmazások kölcsönös bemutatása után, amelyeket kellő alakban megszerkesztve és teljesen rendben lévőnek elismertek, a következőben egyeztek meg:

.

.

I. CIKK

E békeszerződés hatálybalépésének napjától számítva a szerződő felek között megszűnik a hadiállapot.

.

II. CIKK

Kiindulva az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság által az összes nemzet számára meghirdetett szabad önrendelkezési jogból, egészen a teljes elszakadásig attól az államtól, ahová tartoznak, Oroszország feltétel nélkül kinyilvánítja az észt állam függetlenségét és önállóságát, önként és örök időkre lemondva minden felségjogáról, amelyek Észtország népe és területe tekintetében érvényben voltak mind az államjogi rend, mind nemzetközi szerződések alapján, amelyek most az itt kifejezett értelemben érvényüket veszítik a jövőre vonatkozóan.

Az észt népnek és országának semmiféle Oroszország iránti kötelezettsége nem származik abból, hogy korábban Oroszországhoz tartozott.

.

.

III. CIKK

.

1. Az államhatár Észtország és Oroszország között így halad:

A Narvai-öböltől egy versztre dél felé a Kalameeste maja-tól Ropsa faluhoz, tovább a Mertvickaja-patak, valamint a Rosona folyó mentén Ilkino faluig, Ilkino falutól egy verszt távolságra nyugat felé Keikino falu, fél verszt távolságra nyugat felé Izvoz falu, Kobüljaki faluhoz, a Scsucska folyótorkolata, Krivaja Luka falu, Pecsurki major, a Vtroja-folyó három kezdő ágának összefolyási helye, Kuricsek falu déli széle földjeivel együtt, egyenes vonal a Peipus-tó közepéig, a Peipus-tó középvonala, egy verszt távolságra kelet felé a Piirisaar-tól (Porka), tovább a tó szűkületének középpontja mentén Salu szigetéig; a szűkület központi helyétől Salu szigetétől tovább a Talabszkij-szigetek és a Kamenka-sziget közti szűkület középpontjáig, Poddubje falutól nyugatra (a Pszkovi-tó déli partján), a vasúti őrház Grjadiscse falunál, Sahincü falutól nyugatra, Novaja falutól keletre, a Poganovo-tó, Babina és Vümorszki falu között másfél verszt távolságra dél felé az erdőőr háza (amely Glübocsinától északra található), Szprehticsi falu és Kudepi major.

M e g j e g y z é s 1. A jelen cikkben leírt határok piros színnel vannak jelölve az ezen cikk I. mellékletét képező térképen (mérték: hüvelykenként 3 verszt).

A szöveg és térkép eltérése esetén a szövegnek van döntő fontossága.

M e g j e g y z é s 2. A két szerződő fél között az államhatárok kitűzését és a határjelek felállítását mindkét fél részéről egyenlő számú tagból álló, külön határkitűző vegyes bizottság végzi el. A tényleges határ kitűzésénél a fent említett bizottság azoknak a lakott helyeknek, amelyeken a határ keresztülhalad, az egyik vagy másik szerződő fél területéhez való tartozásáról néprajzi, gazdasági, valamint a gazdálkodást érintő jellemzők szerint határoz.

.

2. Észtország területét a Naroova-folyótól keletre, a Naroova-folyót és a Naroova-folyó szigeteit, hasonlóképpen a Pszkovi-tótól délre fekvő egész övezetet a fentebb megnevezett államhatár és a Borok–Szmolni–Belkova–Szprehticsi falvak vonala között katonai szempontból semlegesnek nyilvánítják 1922. január 1-jéig.

Az észt állam arra kötelezi magát, hogy semmiféle katonaságot nem állomásoztat a semleges övezetben azokon kívül, akik a határőrizethez és a rend fenntartásához szükségesek, és nem nagyobb számban, mint ahogy jelen cikk II. mellékletében elő van írva, ott sem erődítményeket, sem megfigyelőpontokat nem létesít, katonai raktárakat nem hoz létre semmiféle katonai vagy műszaki felszereléssel, a szerződésben engedélyezett csapategységek szükségletein felül, és hasonlóképpen nem emel támaszpontokat, sem raktárakat semmiféle hajók vagy léghajók számára.

.

3. Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy 1922. január 1-jéig Pszkovtól nyugati irányban – a Velikaja torkolatának nyugati oldala, Szivceva falu, Luhnova falu, Szamulina falu, Salki falu, Szprehticsi falu – nem állomásoztat katonaságot, kivéve azokat, akik a határőrizethez és a rend fenntartásához szükségesek, és nem nagyobb számban, mint ahogy jelen cikk II. mellékletében előírták.

.

4. A szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Peipus- és a Pszkovi-tavon nem állomásoztatnak katonai felszereléssel ellátott hajókat.

.

I. melléklet

(Térkép)

.

II. melléklet

.

Mindkét szerződő fél kötelezi magát arra, hogy:

.

1. A békeszerződés ratifikálása utáni 28. napig a Finn-öböl és a Scsucska-torkolat közötti térségben visszavonja haderejét az államhatárig, saját területére.

.

2. A békeszerződés ratifikálása utáni 42. napig saját területére vonja vissza csapatait összes műszaki részlegükkel, készletükkel és raktáraikkal együtt azokról a semleges területekről és övezetekből, ahol ezeket a III. cikk 2. és 3. pontjai alapján, a határőrség és a rendfenntartás csapatait kivéve, nem szabad állomásoztatni.

.

3. A békeszerződés ratifikálása utáni 42. napig a III. cikk 4. pontjának teljesítésére a Peipus- és a Pszkovi-tóról elszállítja a harcászati eszközökkel felszerelt hajókat, vagy eltávolítja róluk az ágyúkat, aknaberendezéseket és az aknazárak kihelyezésére szolgáló segédeszközöket, valamint mindenféle harci tartalékkészletet.

.

4. A semleges területeken és övezetekben, ahol nem szabad katonaságot állomásoztatni, a békeszerződés ratifikálása utáni első 6 hónapban határőrizeti szolgálatban nem tart 40 főnél többet, azután 30 főnél többet az államhatár minden versztjére számítva, miközben engedélyezik, hogy az államhatárra szögesdrótkerítést állítson fel. A belső rend fenntartására az összes külön területen vagy övezetben nem szabad 500 főnél többet állomásoztatni.

.

5. A vámellenőrzéshez a Peipus- és a Pszkovi-tavon nem állomásoztat mást, mint őrhajókat, amelyek nincsenek felszerelve 47 milliméternél nagyobb űrméretű ágyúkkal, valamint golyószórókkal, hajónként nem többel két ágyúnál és két golyószórónál, miközben ezeknek a hajóknak a száma nem lehet több ötnél.

.

.

IV. CIKK

.

Azoknak az Észtország területén élő nem észt származású személyeknek, akik elmúltak 18 évesek, joguk van az orosz állampolgárságot választani ezen a szerződés ratifikálása napjától számított egy évig, miközben a 18 éven aluli gyermekek és az asszony a férj állampolgárságát követik, ha a házastársak között ebben az ügyben más egyezség nem áll fenn. Az orosz állampolgárságot választók a döntés napjától számított egy éven belül kötelesek távozni Észtország területéről, de megőrzik a jogot az itteni ingatlan vagyontárgyakra, és jogosultak magukkal vinni ingó vagyonukat. Hasonlóképpen az Oroszország területén élő észt származású személyek ugyanennyi idő alatt és ugyanezekkel a feltételekkel választhatják az észt állampolgárságot.

Egyik és másik fél Kormányának jogában áll elutasítani, hogy befogadja őket saját állampolgárságába.

M e g j e g y z é s. Kétség felmerülése esetén észt származású személyeknek tekintik azokat a személyeket, akik maguk vagy akiknek szülei a jelenlegi Észtországot alkotó területen található közösségi vagy rendi névjegyzékekben szerepelnek.

.

.

V. CIKK

Ha Észtország tartós semlegességét nemzetközileg elismerik, akkor Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy megtartja ezt a semlegességet, valamint részt vesz e semlegesség fenntartásának garantálásában.

.

.

VI. CIKK

Mindkét szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy a Finn-öböl nemzetközi semlegesítésének során csatlakozik a jelzett semlegesítéshez olyan feltételekkel, amelyeket az összes, a kérdésben érdekelt állam részvételével dolgoztak ki, valamint megfelelő nemzetközi okmányokkal rögzítettek; hasonlóképpen a saját haditengerészeti erőt vagy ennek egy részét, ha a jelzett nemzetközi megállapodásban elrendelik, akkor a nemzetközi megállapodás követelményeinek megfelelő állapotba kell helyezni.

.

.

VII. CIKK

.

Mind a két szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy:

.

1. Megtiltja mindenféle hadsereg tartózkodását saját területén, kivéve a Kormány saját hadseregét és azoknak a baráti államoknak a hadseregeit, amelyekkel az egyik szerződő fél katonai egyezményt kötött, amelyek azonban a másik szerződő féllel ténylegesen nem állnak hadban; hasonlóképpen megtiltja saját területén belül legénység toborzását, valamint mozgósítását mind az olyan államok, mind az olyan szervezetek és csoportok csapatait illetően, amelyek kitűzött célja a másik szerződő fél elleni fegyveres harc.

.

2. A szerződő felek állami területén tartózkodó azon szárazföldi csapategységektől és tengerészeti erőktől, amelyek 1919. október 1-jéig nem vetették alá magukat ezen államok Kormányainak, elveszik a katonai felszerelést; a szárazföldi haderő és a haditengerészet minden készletét, a tüzérségi és hadtáp- (az étkeztetést és ügyintézést kivéve), a mérnöki és légi közlekedési anyagokat, vagyis ágyúkat, golyószórókat, puskákat, rohamfelszereléseket, lőszerkészleteket, repülőgépeket, páncélautókat, harckocsikat, páncélvonatokat és egyéb katonai készleteket, amelyek a megjelölt szárazföldi csapategységek és haditengerészeti erők birtokát képezik, 1922. január 1-jéig semlegesítik és leszerelik, kivéve azt a katonai készletet és azokat a műszaki eszközöket, amelyek a szerződő felek vagy más államok tulajdonát képezik, valamint a megjelölt csapategységek és erők használatára biztosítottak, miközben más államok katonai készletét és anyagait ezen békeszerződés ratifikálásának napjától számított 6 hónap folyamán ki kell szállítani. Mind a katonai eszközök elvételét a fent nevezett szárazföldi és tengeri erőktől, mind az említett katonai raktárak és a Kormányoknak magukat alá nem rendelő csapatok összes katonai készletének és műszaki eszközeinek leszerelését és semlegesítését is be kell fejezni: a leszerelésre és semlegesítésre kerülő összes szárazföldi és haditengerészeti erők, valamint készletek első 30%-át a békeszerződés ratifikálása napjától számított 7 nap alatt, utána pedig minden következő héten 35%-ot az összes megjelölt mennyiségből.

.

3. A Kormányoknak magukat alá nem rendelő hadseregek katonáinak és parancsnoki állományának, akiktől az előző (2.) pont alapján a katonai felszerelést el kell venni, meg kell tiltani a belépést, mindegy milyen formában, a többi között önkéntesként is, a szerződő felek kormánycsapataiba, kivéve:

.

a) azokat az észt nemzetiségű személyeket, akik Észtország határain kívül éltek, de az észt állampolgárságot választják;

b) azokat a nem észt nemzetiségű személyeket, akik 1919. május 1-jéig Észtország területén laktak, de nem az orosz állampolgárságot választják;

c) azokat a nem észt nemzetiségű személyeket, akik nem választják az orosz állampolgárságot, és akik 1919. november 22-éig az Észt Kormány csapataiban szolgáltak.

Az a, b, c alatt felsorolt csoportokba tartozó személyeknek joguk van belépni az Észt Kormány csapataiba.

.

4. a) Azon az államok számára, amelyek a másik féllel ténylegesen hadban állnak, és azon szervezetek meg csoportok számára, amelyek kitűzött célja a másik szerződő fél elleni fegyveres harc, megtiltják a saját kikötőkön és területen át történő szállítását mindannak, amit a másik szerződő fél megtámadására fel lehetne használni, úgy mint: az ilyen államok, szervezetek és csoportok felfegyverzett hadereje, háborús készletei, katonai műszaki eszközei és anyagai, ugyanígy tüzérségi, hadtáp-, mérnöki és légi szállítási anyagai.

b) A nemzetközi jogban rögzített eseteket kivéve megtiltják mindenféle hadihajó, ágyú és aknatelepítő hajó stb. átengedését és ezek tartózkodását saját felségvizein, ha azok tulajdonát képezik azoknak a szervezeteknek vagy csoportoknak, amelyek kitűzött célja a másik szerződő fél elleni fegyveres harc, vagy olyan államokhoz tartoznak, amelyek a másik szerződő féllel hadban állnak, és ha azok célja a másik szerződő fél megtámadása, valamint ha az említett cél ismertté vált azon szerződő fél számára, amelyhez ezek a felségvizek és kikötők tartoznak.

.

5. Saját területükön nem engedélyezik olyanféle szervezetek és csoportok létrehozását, tartózkodását, amelyek igényt támasztanak a másik szerződő fél területe egészének vagy egy részének kormányzására, hasonlóképpen nem engedik az itt-tartózkodását ezen a szervezetek és csoportok képviseleteinek, hivatalos személyeinek, akiknek célja a másik szerződő fél Kormányának megdöntése.

.

6. A szerződő felek Kormányai a békeszerződés ratifikációs iratainak kicserélésével egyidejűleg kölcsönösen kötelesek adatokat szolgáltatni a Kormányoknak magukat alá nem rendelő csapatok elhelyezkedéséről, ezek katonai (mind mozgó, mind állandó) raktárairól és katonai, valamint műszaki készleteikről, amelyek a fegyverszüneti szerződés megkötésének időpontjában, azaz 1919. december 31-én területükön találhatók voltak.

.

7. Az összes megfelelő katonai garancia teljesítésének felügyeletére vegyes bizottságot hoznak létre, amelynek összetételét, jogait és kötelezettségeit rögzítik azok az irányelvek, amelyeket ennek a cikknek a mellékletében közzétettek.

.

Melléklet

ÚTMUTATÓ

a VII. cikk 7. pontja alapján létrehozandó vegyes bizottságnak

.

1. A VII. cikkben előírt megfelelő katonai garanciák teljesítésének felügyeletére mindkét szerződő fél képviselőiből vegyes bizottságot hoznak létre.

.

2. A bizottság tagja mindkét fél részéről 4 személy, nevezetesen: elnök, két katonai és egy tengerészhatósági képviselő.

.

3. A bizottságra bízzák a VII. cikk 2. pontjában megjelölt összes feltétel teljesítésének tényszerű felügyeletét ezen iránymutatás alább következő pontjainak rendjében, valamint azokkal a határidőkkel, amelyeket ugyanazon pontban adtak meg.

.

M e g j e g y z é s. A VII. cikk 3. pontja szerinti információkat az illető Kormányokon keresztül továbbítják a bizottságnak, ha az esetleg előforduló félreértések tisztázásához szükséges.

.

4. A bizottság az illető Kormánytól vagy az utóbbi által irányított helyi szervektől minden szükséges információt megkap a katonai garanciák feltételeinek teljesítése ügyében.

.

5. A katonai garanciák teljesítése tekintetében a tényleges ellenőrzés megvalósításához az előző (4.) pontban megjelölt információk alapján a bizottságnak joga van ezeket az információkat a helyszínen tényszerűen megvizsgálni, valamint, ha azt a szükség megkívánná, a helyszínre utazva megvizsgálni mindazt, amit a VII. cikk 2. pontja említ.

.

6. A bizottság tagjainak saját Kormányaikkal való akadálytalan érintkezése céljából közvetlen távírókapcsolatot létesítenek (Houghes-készülék) a bizottság székhelye, Rakvere városa és Petrográd vagy Moszkva között. A bizottságnak Oroszország határain belüli tartózkodása idején székhelyül Pszkov városát rendelik, ahonnan közvetlen távírókapcsolatot (Houghes-készülék) létesítenek Tallinn-nal. Ezenkívül ezeknek a képviselőknek jogukban áll akadálytalanul sürgönyözni, valamint küldöncöket küldeni. Mind a küldöncök által továbbítandó, mind a szokásos levelezés a diplomáciai levelezés jogával rendelkezik.

.

7. Munkájának eredményeiről és határozatairól a bizottság általános jegyzőkönyveket készít (észt és orosz nyelven), amelyeket be is nyújtanak az illető Kormányoknak.

.

8. Ha a bizottság teljesítette kötelezettségeit, amelyekkel ezen iránymutatás 3. pontja alapján megbízták, valamint a tényszerű vizsgálatot az ugyanezen iránymutatás 5. pontja által megadott rendben befejezte, a bizottságot megszűntnek nyilvánítják, de semmiesetre sem később, mint egyhavi határidővel attól a naptól számítva, amikor az illető Kormány tudatta, hogy részéről a bizottság hatáskörébe tartozó katonai garanciák feltételei teljesültek. Szükség esetén mindkét Kormány beleegyezésével meg lehet hosszabbítani a bizottság működési idejét.

.

.

VIII. CIKK

Mindkét fél kölcsönösen lemond háborús kiadásainak kiegyenlítéséről, vagyis mind a hadviselésre fordított állami kiadások, mind a háborús károk, vagyis az olyan károk kiegyenlítéséről, amelyeket nekik vagy állampolgáraiknak a háborús rendelkezések következtében okoztak, ideértve az ellenséges országban végrehajtott mindenféle rekvirálást.

.

IX. CIKK

Mindkét fél hadifoglyait a legrövidebb határidőn belül vissza kell juttatni hazájukba. A hadifogolycsere rendjét ezen cikk mellékletében rögzítik.

M e g j e g y z é s 1. Hadifoglyok alatt azokat a személyeket értik, akiket fogságba ejtettek, és akik nem szolgálnak azon állam hadseregében, amely őket fogságba ejtette.

M e g j e g y z é s 2. Azokat a hadifoglyokat, akiket a Kormánynak magukat alá nem rendelő haderők részéről ejtettek fogságba, és akik nem léptek az említett haderők soraiba, általános alapon vissza kell őket adni.

.

Melléklet

.

1. Mindkét fél hadifoglyait hazajuttatják ennek megfelelően, hacsak nem kívánnak annak az államnak az egyetértésével, amelynek területén tartózkodnak, annak határain belül maradni, vagy valamely másik államba távozni.

.

2. A hadifoglyok kicserélésének határidőit az illető Kormányok határozzák meg a békeszerződés ratifikálása után.

.

3. A hadifoglyok szabadon bocsátásakor visszaadják személyes vagyonukat, amelyet elvettek tőlük azon állam hatóságainak rendelkezésére, amelyek fogságba ejtették őket, mint ahogy bérük még kifizetetlen vagy el nem számolt részét is.

.

4. Mindkét szerződő fél köteles kiegyenlíteni fogságba esett polgárainak ellátási költségeit, amelyet az illető fél viselt, olyan mértékben, amennyire ezeket a költségeket nem fedezte a hadifoglyok munkája az állami és magánvállalatokban. A kifizetés annak az államnak pénznemében történik, amelyik a foglyokat szedte.

.

M e g j e g y z é s. Azok a költségek, amelyeket a hadifogoly ellátásáért ki kell fizetni, az általa elfogyasztott táplálékból, az anyagi és pénzbeli ellátásból tevődnek össze.

.

5. A hadifoglyokat szerelvényekkel szállítják az államhatárra annak az államnak a költségén, amely fogságba ejtette őket; az átadás az összeállított névjegyzékek szerint történik, amelyekben meg kell hogy jelöljék a hadifogoly kereszt-, apai és családnevét, a fogságba ejtés helyét, hasonlóképpen a katonai egységet, ahol a hadifogoly fogságba esése idején szolgált, és hogy a hadifogoly fogsága idején el volt-e ítélve súlyos bűncselekményekért, ténylegesen mi miatt és mikor.

.

6. Rögtön a békeszerződés ratifikálása után létrehozzák a hadifoglyok cseréjének a bizottságát, amely mind a két fél részéről 4 képviselőből áll össze: E bizottság kötelessége a jelen melléklet feltételei teljesítésének a felügyelete, a hazaküldés módjának és rendjének meghatározása, hasonlóképpen mindkét fél számára a hazájukba visszaengedendő hadifoglyok költségeinek rögzítése azoknak az adatoknak alapján, amelyeket az illető fél az átadáskor előad.

.

X. CIKK

.

A hadifoglyok és internált polgári személyek hazaküldésével egy időben a szerződő felek mentesítik őket azok alól a büntetések alól, amelyeket bírósági döntésekkel róttak ki rájuk olyan bűncselekményekért, amelyeket az ellenkező fél érdekében követtek el; hasonlóképpen mentesítik őket mindenféle fegyelmi büntetés alól is.

.

Nem esnek amnesztia alá azok a személyek, akik a nevezett bűncselekményeket és fegyelmi kihágásokat a békeszerződés aláírása után követték el.

.

Azokat a hadifoglyokat és internált polgári személyeket, akiket büntetőbíróság ítélt el, ezen szerződés ratifikálása előtt vagy akár a ratifikálás után, de a ratifikálás napjától számított egy év alatt amnesztia alá nem eső bűncselekmények miatt, a büntetés letöltése után küldik vissza hazájukba.

.

Azokat, akik ellen vádat emeltek amnesztia alá nem eső súlyos bűncselekmények miatt, a hazai hatóságok kezébe adják az ellenük emelt vád ügyében gyűjtött adatokkal együtt, ha a békeszerződés ratifikálása napjától számított egy év során nem született bírósági ítélet.

.

.

XI. CIKK

.

Oroszország önként lemond az Orosz Korona mind ingó, mind ingatlan összállami vagyonának számára való átadásáról vagy annak az értéknek a kiegyenlítéséről, amiben ez a vagyon nincs is benne, ide számítva a katonai és egyéb építményeket, erődítményeket, kikötőket, mindenfajta hajót, hozzászámítva a hadihajókat, hajórakományokat is stb., ugyanígy önként lemond az Orosz Koronának a magánszemélyek ingó és ingatlan, hozzá nem tartozó vagyonára vonatkozó mindenféle jogáról, amennyiben mindezek a felsorolt vagyonok Észtország területén vannak, a jelen szerződésben rögzítendő határokon belül, vagy az Észtország területét határoló vizeken, vagy ott voltak a német megszállás idejéig, azaz 1918. február 24-éig, hasonlóképpen lemond azon hajókra vonatkozó jogairól, hozzászámítva azokat a hadihajókat, amelyek a német megszállás idején érkeztek ide vagy, végül a rákövetkező, Észtország és Oroszország közötti háborúban az észt haderők vagy mások által elfogott, valamint Észtországnak átadott hajókat. Az összes felsorolt vagyontárgyat elismerik Észtország mindenféle kötelezettségtől mentes, kizárólagos tulajdonának 1917. november 15-étől számítva, vagy ha azokat Oroszország később vette birtokba, akkor a birtokbavétel időpontjától.

.

Észtországhoz kerül az Orosz Koronának az észt állampolgárokkal szembeni összes pénzbeli követelése, ha ezen követeléseket Észtország területén kell teljesíteni, amellett csak olyan mértékben, ha ezeket a követeléseket ki nem elégítették az adósok viszontköveteléseivel.

.

Azokat a dokumentumokat és okmányokat, amelyek a jelen pontban megjelölt jogokat igazolják, az Orosz Kormány átadja az Észt Kormánynak, de abban az esetben, ha ez a szerződés ratifikálása napjától számított 6 hónap alatt nem teljesül, megszűntnek ismerik el őket.

.

Észtország a maga részéről nem kezdeményezi, hogy a volt Orosz Cársághoz való tartozásának ténye alapján bármiféle követeléseket támasszon Oroszországgal szemben.

.

.

XII. CIKK

.

A XI. cikkben rögzített megállapodások figyelembe vétele nélkül:

.

1. Oroszország Észtországnak adományoz 15 millió rubelt aranyban, ebből 8 milliót átad a békeszerződés ratifikálása napjától számított egy hónap alatt, a többi 7 milliót pedig két hónap alatt.

.

2. Észtország semmiféle felelősséget nem visel Oroszország adó-, valamint mindenféle egyéb kötelezettségéért, a többi között azokért, amelyek bankjegy, állampénztári váltók, kötelezvények, orosz pénztári sorozatok és elismervények kibocsátásából keletkeztek, a külföldi és belföldi kölcsönökért, a különféle intézményi és vállalati kölcsönök garanciáiért és egyebekért, és Oroszország hitelezőinek összes hasonló követelését az Észtországot érintő részt tekintve egyedül Oroszországgal szemben fogják támasztani.

.

3. Az Észtország határain belül forgalomban lévő, a Kormány által garantált orosz kormányzati értékpapíroknak, úgyszintén azoknak a magánértékpapíroknak a kiegyenlítése ügyében, amelyeket olyan társaságok és intézmények részéről bocsátottak ki, amelyeknek vállalatait Oroszország Kormánya részéről államosították, ugyanígy az észt állampolgárok Orosz Koronával szembeni követeléseinek a kielégítése ügyében Oroszország kötelezi magát, hogy elismeri Észtországra és az észt állampolgárokra vonatkozónak mindazokat a kedvezményeket, jogokat és előjogokat, amelyeket a maga részéről közvetlenül vagy közvetve biztosított, vagy a jövőben biztosít valamely külföldi államnak vagy utóbbi állampolgárainak, társaságainak és intézményeinek.

.

M e g j e g y z é s. Az Észtországban működő bankok részlegeivel szemben, amely bankokat 1917. december 14-étől államosították a Végrehajtó Központi Bizottságnak a bankok államosításáról szóló dekrétuma alapján (Törvénytár, 10. sz.), az észt állampolgárok részéről fennálló követelésekre, amelyek ezen dekrétum kiadása előtt keletkeztek, úgy tekintenek, mint az Orosz Koronával szembeni igényekre, amennyiben a jelzett követelések nem fedezhetők a bankrészlegekben megmaradt vagyonból.

.

4. Oroszország Kormánya visszajuttatja Észtországba, és átadja utóbbi Kormányának azokat a vagyontárgyakat, ideszámítva a könyvtárakat, levéltárakat, taneszközöket, dokumentumokat és egyéb tárgyakat, amelyek a Tartui Egyetemé, úgyszintén az Észtország határain belül jelenleg található vagy korábban itt volt összes oktatási, tudományos, kormányzati és társadalmi intézményé, ugyanígy általában az összes, Észtországból Oroszországba kivitt levéltárat, dokumentumot és egyéb tárgyat, amelyeknek Észtország számára tudományos vagy történelmi fontossága van, amennyiben a jelzett tárgyak jelenleg Oroszország Kormánya, kormányzati és társadalmi intézményei illetékességi körében vannak, vagy a későbbiekben oda kerülnek.

.

5. Oroszország Kormánya visszajuttatja Észtországba, hogy az Észt Kormány segítségével eredetük szerint kézbesíthessék a különféle értékeket, az aranyat és drágaköveket kivéve, az értékpapírokat és vagyoni dokumentumokat, úgymint: kötvényeket, váltókat és így tovább, amelyeket Észtország területéről a kormány, a társadalmi és magánhitelező, valamint egyéb intézmények részéről kiürítettek vagy kivittek, a többi között az oktatási intézmények részéről, ha az észt hatóságok azok értékpapírjainak és egyebeknek a lelőhelyét megjelölik. Ha nem adják meg ezt az útbaigazítást, vagy a megjelölt értékpapírokat és egyebeket nem találják meg, akkor Oroszország Kormánya kinyilvánítja készségét a jelen cikk 3. pontjának teljesítésénél az értékpapírok és egyebek birtokosának elismerni azokat, akik elégséges bizonyítékokat mutatnak be, hogy a hozzájuk tartozó értékpapírokat és egyebeket a háború idején kiürítették. Erre a a célra külön vegyes bizottságot hoznak létre.

.

6. Ezen cikk 3., 4. és 5. pontjában megjelölt feltételek teljesítésére Oroszország Kormánya kötelezettséget vállal arra, hogy az Észt Kormánynak átad minden idetartozó felvilágosítást és információt, és mindenféleképpen segítségére lesz a visszajuttatandó vagyon, tárgyak, levéltárak, dokumentumok stb. felkutatásában. Az ebben az ügyben felmerülő kérdések közelebbi rendezését egy külön vegyes bizottságra bízzák, amelyben mindkét szerződő féltől egyező számú tag foglal helyet.

.

XIII. CIKK

.

Oroszország tudatja, hogy a jelen békeszerződés által Észtországnak és állampolgárainak adandó kedvezmények, jogok és előjogok semmiesetre és semmilyen feltételekkel nem szolgálhatnak jogalapul az Oroszország részéről a volt Orosz Cárság területén keletkezett más államokkal történő békeszerződések megkötésénél; másrészt ha azon békeszerződések megkötésekor valamelyiknek az említett államok közül vagy állampolgárainak rendkívüli kedvezményeket, jogokat és előjogokat biztosítanak, akkor ezeket haladéktalanul, külön szerződés nélkül teljes mértékben kiterjesztik Észtországra és állampolgáraira.

.

.

XIV. CIKK

.

Az olyan köz- és magánjogi kérdések megoldása, amelyek a szerződő felek állampolgárai között keletkeznek, hasonlóképpen némely egyedi kérdések rendezése a két állam között vagy az államok és a másik fél állampolgárai között külön észt–orosz vegyes bizottságok segítségével történik, amelyeket a jelen békeszerződés ratifikálása után haladéktalanul létrehoznak, és amelyek összetételét, jogaikat és kötelezettségeiket mindkét szerződő fél megállapodásával minden egyes létrehozandó bizottság számára meghatározzák.

.

Ezeknek a bizottságoknak az illetékességi körébe tartozik a többi között:

.

1. kereskedelmi szerződés megkötése, ugyanígy egyéb gazdasági természetű kérdések tisztázása;

.

2. olyan kérdések megoldása, amelyek a volt általános központi intézmények bírósági, valamint közigazgatási irattárainak és ügyintézésének, a bírósági és közigazgatási illetékek, letétek, valamint a polgári jogállásra vonatkozó okmányok elkülönítésekor keletkeznek;

.

3. az olyan kérdéseknek a megoldása, amelyek Oroszországban az észt állampolgárok vagyonának, úgyszintén Észtországban az orosz állampolgárok vagyonának átadása tekintetében, ugyanígy olyan kérdések megoldása, amelyek kapcsolatosak saját állampolgáraik érdekeinek védelmével a másik országban;

.

4. az olyan kérdések megoldása, amelyek az új határok által kettéválasztott körzetek és falusi közösségek vagyonának tekintetében keletkeznek.

.

.

XV. CIKK

.

Az Észtország és Oroszország közti diplomáciai és konzuli kapcsolatokat olyan határidővel rendezik, amelyet egy későbbi megállapodásban rögzítenek.

.

.

XVI. CIKK

.

Az Észtország és Oroszország közti gazdasági kapcsolatokat az ezen cikk mellékleteiben található rendelkezésekkel rögzítik.

.

I. melléklet

.

1. A szerződő felek egyetértenek abban, hogy a békekötéssel véget ér köztük a háború gazdasági és pénzügyi vonatkozásokban is.

.

2. A szerződő felek egyetértenek abban, hogy lehetőleg ezen szerződés ratifikálása után azonnal megbeszéléseket kezdjenek kereskedelmi szerződés céljával, amelyhez alapul kell hogy szolgáljanak a következő alapelvek:

.

a) A nagyobb kedvezmény feltétele saját állami területen a másik szerződő fél állampolgárai, kereskedelmi-ipari és pénzügyi vállalkozásai és társaságai számára, a hajókat és rakományaikat, a termőföld terményeit, a mezőgazdaság és az ipar termékeit illetően, hasonlóképpen a saját áruk kivitele-behozatala tekintetében is a másik szerződő fél területére;

.

b) Azokra az árukra, amelyeket az egyik szerződő fél területén keresztül szállítanak, nem szabad kivetni semmiféle beviteli vámot, sem tranzitdíjat;

.

c) Az átmenő áruk szállítási díjai nem szabad hogy magasabbak legyenek a helyi szállítású, hasonló minőségű áruk díjainál.

.

M e g j e g y z é s. A kereskedelmi szerződés megkötéséig ugyanezen alapelvek szerint alakítják az Észtország és Oroszország közötti kereskedelmi kapcsolatokat.

.

3. A Tallinnban vagy Észtország más kikötőiben megnyitandó szabad kikötőkben Észtország övezeteket és rakhelyeket jelöl ki Oroszország számára azon áruk átrakásához, tárolásához és átcsomagolásához, amelyek Oroszországból érkeznek, vagy odaszállításra szánják, a kikötő és az azon át menő orosz árumozgás nagyságának megfelelően, miközben a jelzett övezetekért és rakhelyekért bevételezendő díjak nem szabad hogy magasabbak legyenek a saját állampolgároktól az átmenő árukért bevételezendő díjaknál.

.

4. A szerződő felek nem támasztanak igényt olyan előjogokra, amelyeket a felek egyike biztosít egy harmadik, vele vám- vagy valamilyen más szövetségben lévő országnak.

.

5. Az egyik szerződő fél állampolgárának halála után a másik fél területén hátramaradt ingó vagyont teljes egészében átadják azon állam konzuli vagy egyéb megfelelő képviselőjének, amelynek állampolgára volt az örökhagyó, hogy hazája állami törvényei szerint intézkedjenek.

.

II. melléklet

.

1. A Peipus- és a Pszkovi-tóból történő mesterséges vízelvezetést, amely a nevezett tavak középvízállásának több mint egy lábnyi csökkenését okozza, hasonlóképpen azokat a vállalkozásokat, amelyek a középvízszintet a nevezett tavakban megemelik, csupán az Észtország és Oroszország közti külön megállapodás után engedélyezik.

.

2. A Peipus- és a Pszkovi-tóban folytatandó halfogás feltételei tárgyában, amelyet csupán olyan halfogási módszerekkel lehet végezni, amelyek a halgazdagságot nem károsítják, hasonlóképpen a nevezett tavak kereskedelmi hajózása tekintetében a szerződő felek között külön megállapodást kell kötni.

.

III. melléklet

.

1. Észtország egyetért azzal, hogy Oroszországnak elsőbbségi jogot biztosítson villanyáram termelésére a Narva-folyó vízeséseinek felhasználásával azzal, hogy az ezért Észtországnak fizetendő összeg mértékét, hasonlóképpen az egyéb feltételeket külön megállapodásban határozzák meg.

.

2. Oroszország elsőbbségi jogot biztosít Észtországnak a Moszkvát az észt–orosz határon fekvő valamelyik helységgel összekötő két- vagy egyvágányú rövidebb, közvetlen vasút megépítéséhez és működtetéséhez, a szükséges előzetes vizsgálatok lefolytatásának lehetőségével, azzal a feltétellel, hogy a koncesszió határidejét, a határidő előtti kivásárlás határidejét, a díjszabásokat és a koncesszió egyéb feltételeit külön megállapodásban rögzítik.

.

3. Oroszország elsőbbségi jogot biztosít Észtországnak egymillió gyeszjatina erdőterületre Petrográd, Pszkov, Tver, Novgorod, Olonyec, Vologda és Arhangelszk kormányzóságokban olyan feltételekkel, amelyeket külön megállapodásban határoznak meg.

.

XVII. CIKK

.

Mindkét szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy kölcsönösen megteszik a lehetséges intézkedéseket a kereskedelmi hajók biztonságos mozgásának biztosítására saját vizeiken, biztosítva az áthaladáshoz szükséges révkalauzokat, rendbe téve a fényjelzőket, kihelyezve a bójákat és a tenger aknáktól való végleges megtisztításáig külön intézkedve az aknamezők körülhatárolásáról.

.

Mindkét fél kinyilvánítja egyetértését, hogy részt vegyenek a Balti-tenger aknáktól való megtisztításában, amelyről az érdekelt felek között külön megállapodás kell hogy szülessen; abban az esetben, ha nem születik, mind a két fél részvételének mértékét döntőbíróság útján határozzák meg.

.

XVIII. CIKK

.

A jelen békeszerződés és mellékletei által az észt állampolgároknak biztosított jogok kiterjednek a körzeti, országos és városi önkormányzatokra, a társadalmi, rendi, jótékonysági, egyházi, lelkészi és oktatási intézményekre, ugyanígy mindenfajta jogi személyre.

.

XIX. CIKK

.

Jelen szerződés magyarázatakor hitelesnek számít mind az észt, mind az orosz nyelvű szöveg.

.

XX. CIKK

.

Jelen békeszerződést ratifikálni kell. A ratifikálási iratok cseréjének lehetőleg hamarosan Moszkvában kell megtörténnie.

.

A békeszerződés ratifikálása pillanatában emelkedik törvényerőre.

.

Mindenütt, ahol jelen szerződésben határidőnek a békeszerződés ratifikálásának időpontját nevezik meg, ez alatt azt az időpontot értik, amikor mindkét szerződő fél kölcsönösen értesítést küld a végrehajtott ratifikálásról.

.

Ennek igazolására a jelen szerződést mindkét fél meghatalmazottai saját kezűleg aláírták és pecsétjükkel megerősítették.

.

Az eredeti szöveget két példányban készítették és írták alá Tartuban, 1920. február második napján.

.

[Az öt észt és két orosz aláíró kézjegye és pecsétje]

.

KIEGÉSZÍTŐ CIKKEK AZ ÉSZTORSZÁG ÉS

OROSZORSZÁG KÖZÖTTI BÉKESZERZŐDÉSHEZ

.

Az Észtország és Oroszország közötti békeszerződés XI. és XIV. cikkeinek alapján az aláíró meghatalmazottak a mai napon úgy határoztak, hogy a következő kiegészítő cikkeket csatolják a békeszerződéshez.

.

I.

A XI. cikkhez

.

1. Oroszország Kormánya tudatja, hogy az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság Tengerészeti Népbiztosságának adatai szerint Észtország Németország részéről történt megszállásának időpontjáig Észtország kikötőiben és vizein maradtak a korona alább megnevezett hajói:

Jégtörők: Volönets, Herkules, Mogutschi, Matros.

Szállítóhajó: Vindau.

Vontatóhajók: Molodets, Karlos, Vindau, Krepösch, Komendor, Galvaner, Surop, Viktooria, Union, Blits, Auroora, Voldemar, Schterling, Komet, Ekspress, Anna, Boris, Neva.

Őrhajó: Vladimir.

Amely hajók a többi között a békeszerződés XI. cikke alapján Észtország tulajdonát képezik.

.

2. Oroszország Kormánya átadja az Észt Kormánynak a többi között azoknak a részvénytársaságoknak a részvényeit, amelyeknek Észtország területén vállalataik voltak, olyan mértékben, ahogy a jelzett részvények, a Központi Végrehajtó Bizottságnak a bankok államosításáról szóló 1917. december 14-i dekrétuma alapján (Törvénytár 10. sz.), a bankok követeléseivel és tartozásaival együtt átkerültek Oroszország Kormányának rendelkezésébe.

.

Szem előtt tartva azt, hogy a jelzett részvények lelőhelyének nyilvánosságra hozása a forradalmi időszak feltételei miatt tekintélyes, némely esetben leküzdhetetlen akadályokba ütközött, Oroszország Kormánya az Észt Kormány számára igazolást ad atekintetben, hogy a nevezett részvényeket az Oroszországi Nemzeti Bankban az Észt Köztársaság számláján őrzik. Egyúttal Oroszország Kormánya kifejezi egyetértését azzal kapcsolatban, hogy elfogadják a fent említett részvénytársaságok székhelyének áthelyezését Tallinnba, és hogy az Észt Kormányhatóságoknak jogukban áll a jelzett társaságok alapító okiratait a maguk részéről meghatározott rend szerint megváltoztatni. Ehelyütt elismertetik, hogy a nevezett részvények csupán a részvénytársaságok olyan vállalataira biztosítják a jogot Észtország számára, amelyek Észtország területén találhatók, de semmiesetre sem terjedhetnek ki Észtország jogai ugyanazon részvénytársaságok Észtország területén kívül található vállalataira.

.

Az Észt Köztársaság Kereskedelmi-Ipari Minisztériumának adatai alapján az ilyen részvénytársaságok közé tartozik: az Orosz-Balti Hajóépítő és Gépgyár, Becker Északnyugati Hajóépítő Gyár, Peetri Hajógyár – Noblessner, Dvigatel, Volta, Johanson Írópapírgyár, Északi Papír- és Cellulózgyár, Asserin Cementgyár, Sindi Manufaktúra, Narvai Szövőmanufaktúra, Balti Gyapjúmanufaktúra, Richard Mayer Vegyiüzem, Szállítmányozó Vasutak Első Társasága.

.

II.

A XIV. cikkhez

.

A különféle cikkekben előírt vegyes bizottságoknak a rájuk bízott feladatok teljesítése érdekében létre kell jönniük lehetőleg rögtön a békeszerződés ratifikálása után, ha az egyes bizottságok tekintetében a békeszerződésben másként nem rendelkeznek. Ezért a bizottságok tagjait az illető Kormányok részéről ki kell jelölni a békeszerződés ratifikálásával egy időben.

.

III.

A fenti kiegészítő cikkeket ratifikáltnak számítják annak a békeszerződésnek a ratifikálásával együtt, amelyhez csatolták őket.

Tartuban, 1920. február második napján.

.

Fordította: Mészáros András

.

A tartui béke öt észt (balra) és két orosz (jobbra) aláírójának kézjegye pecsétjével

A kép forrása: https://www.ev100.ee/et/rahuga-edasi-eesti

.

.

Néhány jegyzet a fordításhoz

1. Túlnyomóan az észt nyelvű szerződésszövegből készült a fordítás, elenyésző számú szöveghelynél figyelembe vettük az orosz változatot.

.

2. Az apai nevek az orosz nyelv mintájára, az oroszországi közigazgatási gyakorlat alapján kerültek be a bevezető részbe, az 5 észt meghatalmazott nevébe, például: Jaan Jaan fia POSKA. Noha az új észt államban már általánosan elhagyták e névformát, a magyar fordításban a szöveghűség okán meghagytuk őket.

.

3. Az észt tulajdonneveknél természetesen meghagytuk az eredeti latin betűs írásmódot. A Rossonijõgi, Rosszon-folyó esetében a Rosona folyó szóalak mellett döntöttünk. A Piirisaar mai írásmódja: Piirissaar. Az orosz tulajdonnevekben itt-ott előforduló jerü betűt (észt átírásban: õ) a magyar ü-re cseréltük, például: KobõljakiKobüljaki. Az orosznak tekinthető földrajzi neveket – az említett jerü betű kivételével – a hatályos átírási szabályok szerint rögzítettük: Glõbotschina Glübocsina, GrjadischtscheGrjadiscse, IsvosIzvoz, KuritschekKuricsek, MertvitskajaMertvickaja, PetschurkiPecsurki, RopschaRopsa, SchahintsõiSahincü, SchalkiSalki, SchtschutschkaScsucska, SprechtitschiSzprehticsi, TalabskiTalabszkij.

.

4. Néhány földrajzi névről: Kalameeste maja-tól (magyarul: Halászok házától); a két óriás tavat Peipus-tó (észtül: Peipus vagy Peipsi järv; oroszul Csudszkoje ozero) és Pszkovi-tó (észtül: Pihkva järv; oroszul Pszkovszkoje ozero) néven fordítottuk.

.

5. Az észt településrendszer jellegzetességeihez igazodva célszerűnek látszott így fordítani ezt a településfajtát: valdkörzet (a község magyarul inkább falut jelent).

.

6. Mértékátszámítások. Verszt: 1066,78 m; láb: 30,5 cm; hüvelyk: 2,54 cm; gyeszjatina: 10 925 m2 (1,0925 hektár). A 15 millió aranyrubel 11,6 tonna aranynak felel meg. (2017-ben az Eesti Panga aranytartaléka csupán 256 kilogramm volt.)

.

.

Fölhasznált, javasolt irodalom

.

A pszkovi béketanácskozásról a világhálón, az észt vikipeedián

https://et.wikipedia.org/wiki/Pihkva_rahukonverents

.

A tartui békéről a világhálón, az észt vikipeedián

https://et.wikipedia.org/wiki/Tartu_rahu

.

Az észt eredeti forrása, a tartui béke és a kiegészítő cikkek észt szövege a világhálón

https://et.wikisource.org/wiki/Rahuleping_Eesti_ja_Venemaa_vahel_(Tartu_rahu)

.

A tartui béke a Népszövetség iratai között észt, orosz, francia és angol nyelven (1922):

http://www.worldlii.org/int/other/LNTSer/1922/92.html

.

A tartui béke térképe a világhálón

https://et.wikisource.org/wiki/Fail:Tartu_rahu_kaart_1920.jpg

Mai guglitérkép ugyanerről a területről:

https://www.google.com/maps/place/Peipus-t%C3%B3/@58.6751552,26.853215,9z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x4694d6492f14c7a7:0xaf67da318ada5ef5!8m2!3d58.6521982!4d27.456452

.

Jaan Poska az észt vikipeedián

https://et.wikipedia.org/wiki/Jaan_Poska

.

Adolf Abramovics Joffe az észt vikipeedián

https://et.wikipedia.org/wiki/Adolf_Joffe

.

A. A. Joffe fényképének forrása

https://en.wikipedia.org/wiki/Treaty_of_Tartu_(Russian%E2%80%93Estonian)

.

Az észt függetlenségi háborúról a világhálón, a magyar wikipédián

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89szt_f%C3%BCggetlens%C3%A9gi_h%C3%A1bor%C3%BA

.

Mészáros András: Az észt–orosz határkérdés és mai háttere (2013) az aspektus.eu-n:

http://www.aspektus.eu/content/az-eszt-orosz-hatarkerdes-es-mai-hattere

.

Bélaffy M. András összeállítása a tervezett észt–orosz határszerződésről szóló észt belvitáról

http://vala.hu/eszt/hatarmodositas-hogyhogy-12-neves-eszt-ertelmisegi-tiltakozik-az-esztek-keszulo-kis-trianonja-ellen-no-meg-a-szajzar-miatt

.

Toomas Varrak: Tartu rahuleping, uus piirileping ja suhted Venemaaga (2017) [A tartui béke, az új határszerződés és a viszony Oroszországgal]

https://diplomaatia.ee/tartu-rahuleping-uus-piirileping-ja-suhted-venemaaga/

.

Szerkesztette és közzéteszi: Szkíta

 

1 hozzászólás – 100 éves az észt–orosz békeszerződés Teljes szöveg ___________________________ Tartu rahu tekst ungari keeles

  1. Luht Lembit mondja:

    Köszönöm a munkát!

Hozzászólás ehhez a cikkhez: 100 éves az észt–orosz békeszerződés Teljes szöveg ___________________________ Tartu rahu tekst ungari keeles

(A mezők kitöltése kötelező. A villámlevélcím cím nem fog látszani a hozzászólás elküldése után.)